Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-20 / 43. szám
www.ujszo.com | 2019. február 20. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 115 Riasztást adtak ki a sűrű köd miatt NÉMETI RÓBERT A sűrű köd miatt figyelmeztetett a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) Közép- és Kelet- Szlovákiéban. A látótávolság tegnap a reggeli órákban ötven méter alatt volt. Az elsőfokú riasztás délelőtt tízig volt érvényben a Besztercebányai, Kassai és Nyitrai kerületben. A sűrű ködben helyenként 50 méter alá csökkent, többségében pedig ötven és kétszáz méter között mozgott a látótávolság. A kimondottan rossz látási viszonyok elsősorban a közúti közlekedés résztvevőit érintették. A kora reggeli órákban Kassa belvárosában és a környező településekhez vezető utakon legalább öt olyan közúti baleset történt, mely nagy valószínűséggel a rossz látási viszonyokkal hozható összefüggésbe. A sűrű ködben alig látszottak a város tornyai (A szerző felvételei) Őskortól lakott patakvölgy palotaszállóval (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Könnyed tavasz eleji, szezonkezdő túra gyanánt Észak-Magyarország egyik legvarázslatosabb helyét, a Miskolc nyugati részén lévő Lillafüred bejárását ajánlhatjuk az aktív pihenésre vágyóknak. Fent a Bükk-hegység karsztos részén találhatók Magyarország legjelentősebb őskori lelőhelyei, és az egyetlen olyan régészeti kultúrát is itt fedezték fel, amely magyarországi lelőhelyről kapta a nevét. Őskori kultúra A mintegy 41 ezer évvel ezelőtti korszakba datált Szeletien régészeti kultúra itt a Garadna és a Szinva patakok fölötti domboldal egyik barlangjában maradt fenn. Száztíz évvel ezelőtt fejezték be a feltárását, a Szeleta-barlangban talált, különlegesen finoman kimunkált, babérlevél alakú dárdahegyeket készítő őskori kultúra nemzetközi elismertetése Kadic Ottokárnak, a horvát származású paleontológus geológusnak köszönhető, aki három éven át kutatta a Bükk-hegység híressé vált barlangját. Ahonnan igen szép kilátás nyílik a völgyre, a Hámori-tóra és a határon innen és túl Lillafüredként ismertté és közkedveltté vált üdülőhelyre. Maga az üdülőhely valamikor 1881 táján alakult ki, és az akkori Borsod vármegye főispánja, Vay Elemér húga, Erzsébet beceneve, a A szálló impozáns épülete Tájoló Lillafüredet a Miskolc és Eger közti főúton érthetjük el, a Palotaszálló a 48.104/20.623 GPS- koordinátáknál található. Lilla után javasolta annak elnevezését. Korábban, már a 19. század elejétől sok vashámor volt itt. A Garadna és a Szinva patakok gyorsfolyású vize hajtotta a kallókat, huták és szénégető boksák füstölögtek a kiirtott erdő helyén, 1813-ban pedig a természetes tó vízhozamával való jobb gazdálkodás érdekében egy völgyzárógát épült, így alakult ki a Hámori-tó. A tó helyenként igen mély, másfél kilométer hosszú. Amikor vizét a vaskohászat céljaira használták, naponta mérték és jegyezték a vízállását, a vízmozgást zsilipekkel szabályozták. 1890-ben gróf Bethlen András javaslatára a csodálatos természeti környezetbe egy kormányüdülő épült. Az első világháború visszavetette a hely fejlődését, majd az 1920-ban kinevezett miniszterelnök, Bethlen István a Népszövetség pénzügyi támogatásával kezdte meg a vidék legimpozánsabb épületének építtetését. A Palotaszálló A Hámori-tóhoz vezető úton érkezve ide, amely a Bükk-hegység Hollóstető nevű hágóján át vezet tovább nyugat felé, egy igen látványos, neoreneszánsz stílusú szálloda áll, a népszövetségi támogatásból 1926 és 1930 közt épített Palotaszálló. Tervezője az a Lux Kálmán, aki számos kassai régi épület, így az Orbántorony, a Miklós-börtön, a Szent Erzsébet-székesegyház, valamint a Selmecbányái Óvár felújítását is elvégezte. Maga a Palotaszálló egy kis építészeti remek, csupa nemes anyagból készült, és nagyon szépen illeszkedik a természeti környezetébe. A szálloda építésekor a tereprendezéssel úgynevezett teraszos függőkerteket alakítottak ki, és a Szinva patak elterelésekor egy húsz méter magas vízesést is. A szálló környékét igen látványos tanösvényen járhatjuk be, amely érinti az európai viszonylatban is igen különleges Annabarlangot, amely mésztufa anyagú, valamint a Szent István-cseppkőbarlangot, amelyet barlanggyógyászatra is használnak. Meglátogathatjuk József Attila 2005-ben készült szobrát, a költő itt írta az Oda című versét 1933 júliusában. Az ösvény az egyik máig működésbe hozható és évente látványcsapolással ipartörténeti érdekességnek számító őskohóhoz is elvisz, ennek építtetője bizonyos Fazola Henrik volt, aki még Mária Terézia uralkodása alatt, 1772-ben kapott itt vashámor telepítését engedélyező alapítólevelet. A hámortól tovább egy pisztrángnevelő telephez is elvezet az ösvény, keresztezve a helyi erdei kisvasút útját, amelyet 1923 óta nemcsak a kitermelt faanyag szállítására, hanem személyszállításra is használnak. Lillafüreden egy libegő is működik, 2016-ban adták át, uniós támogatásból épült, bő egy kilométer hosszú, és 263 méteres szintkülönbség van a két végállomása, az Erzsébet-sétány és a Jávor-hegy közt. Lillafüred igazi üdülő- és pihenőközpont, és talán tavasszal a legszebb. ‘Vasárnapban! Különleges havi menüajánlat Zamatos, fűszeres húsok Racionális ételek sok zöldséggel Ellenállhatatlan krémesek Nagy Zsófia eredeti farsangi fánkjai Diétás desszertek Válogatás a hagyományos német konyha ételeiből VASÁRNAPI ASZTAL \ (IHliet HlfMüzetek 2019/3. Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál!
