Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-20 / 43. szám
101 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2019. február 20. lwww.ujszo.com Kinek kellenek a vízerőművek? Csölösztőn szervezte meg a közlekedési minisztérium a szlovók-ma-gyar tájékoztató szeminá-riumot a Duna és mellékágai lehetséges rehabilitációjáról. Magyar és szlovák szakemberek és specialisták vettek részt és tartottak előadásokat. „Tájékoztatni szeretnénk az eddigi szlovák-magyar közös munkákról, a közös tárgyalások filozófiájáról. Mint oly sok ember számára, számomra is küldetés lett a bősi vízerőmű megoldása. A szakemberekkel és kollégáimmal igyekszem megtalálni a lehető legjobb variációt, megoldani az erőmű üzembe helyezése óta kialakult helyzetet. Csalódottan vettem tudomásul a sajtóban megjelent rém- és álhíreket, melyek valószínűleg félreértések eredményei. Bízom benne, hogy ma sikerül ezeket a félreértéseket tisztázni, álláspontjainkat és döntéseinket elfogadtatni” - ezekkel a szavakkal nyitotta meg a szemináriumot Stanislav Fialík, a bősi vízerőmű kormánybiztosa. Kényes kérdés „2004-ben kezdtem foglalkozni ezzel a témával. Abban az időben, aki Magyarországon megkapta a Bős-Nagymaros-kérdést, akár környezetvédelmi, akár diplomáciai oldalról, érezhette, hogy nem szeretik a főnökei. Karrier-öngyilkosság volt, annyira feszült volt ez a probléma, hogy mindenki úgy érezte, itt lehetetlen sikeresnek lenni. Most pedig itt állunk egy közös modell vizsgálatánál, amit közös módszertannal találtunk ki, és amelynél nem az a fontos, hogy van egy magyarszká sztrana, meg egy szlovenszká sztrana, hanem, hogy van egy dunajszká sztrana. Vagyis: a Dunával kell foglalkozni. Nincs magyar víz, meg szlovák víz, mint ahogy magyar hal, meg szlovák hal sincs, de van egy egységes víztér, amit helyre szeretnénk állítani. A Csallóközről és a Szigetközről van szó” - voltak Baranyai Gábor, Bős-Nagymaros magyarországi kormánybiztosa nyitószavai. Dániel Kvocera, a Vízgazdálkodási Vállalat vezérigazgatója a vállalat történelmét vázolta, hangsúlyozva, hogy 1953 óta több mint 350 vízmű kialakítását segítették elő. Két vízerőmű, a zsolnai és a bősi mind a mai napig a fennhatóságuk alá tartozik, úgy, mint a Duna menti biotópok kezelése, a Doborgaz-Dunakiliti biciklihíd megépítésének terve. Jogi rekord Metód Spacek jogász, aki Szlovákiát képviseli a Hágai Nemzetközi Bíróságon a Bős-Nagymaros perben, néhány érdekes történelmi elsőbbségre és jogi rekordra hívta fel a figyelmet. Például, arra, hogy ez volt a néhai szocialista országokat tömörítő blokk első pere 1993-ban, közös beadványként jelent meg, vagyis egyik ország sem perelte a másikat, a patthelyzetet szerették volna megoldani. Ez volt az első alkalom, hogy a nagynevű nemzetközi bírák elfáradtak a „tett helyszínére”, hogy a saját szemükkel lássák a helyzetet Bősön és Nagymaroson. „Ha a világ bármely pontján, egy nemzetközi joghallgatótól megkérdeznék, hallott-e a Bős-Nagymarosi perről, valószínűleg csak a helységnevek kiejtésével lenne gondja. Az 1997-ben hozott ítélet ebben az ügyben annyira ismert, hogy szinte a nemzetközi jog alapjait képezi, noha megvalósítása a mai napig nem következett be. Ez volt az első olyan határozat, amely közvetve és közvetlenül is a környezetvédelmi hatásokat érintette” - mondta előadásában Spacek. A per az ítélet ellenére még mindig nincs lezárva, ami nem teremtett jó alapot a komp-El kell dönteni, mit orvosolnak, mit őriznek meg (A szerző felvétele) romisszumos megoldáshoz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy mind a magyar, mind a szlovák fél a saját sikereként könyvelte el az ítéletet. Gyökeresen megváltozott azonban a tárgyalási mód. Annak idején a két delegáció külön helyiségben ülésezett és a tolmácsok hozták-vitték az álláspontokat, mostanra szakmai kerekasztal-beszélgetéssé szelídült. Mit mondanak a szakértők? 2015-ben megalakult a SEA (Stratégiai Environmentális Analízis) csoport, amelynek célja, hogy optimális megoldást találjon a régi meder és az ágvízrendszer összekapcsolására. Maros Nikolaj, a közös szlovák-magyar stratégiai környezeti hatásokat vizsgáló munkacsoport szlovák részlegének a vezetője elmondta, hogy a területet két részre osztották, a felső Dunacsúny és Szap, valamint az alsó, Szap és Szob közti behatárolással. Első szakaszban csak a felső rész gondjaira keresnek megoldásokat. Ez elsősorban az árvízvédelmet érinti. Ennek a területnek esetenként akár tízezer köbméter víz felfogására is képesnek kell lennie. A következő prioritás a régi meder és az ágvízrendszer összekapcsolása, a terület egyenlő vízszintje végett, majd a rehabilitált környezet kihasználhatósága sportolásra, turisztikára. Nikolaj fontosnak tartja, hogy a szlovák és magyar szakemberek minden kérdésben egyetértenek. Matematikai modelleket készítenek mindkét országban külön-külön, azonos módszertannal, hogy ezeket össze tudják kapcsolni, magyarázta Dusán Volesky, a technikai rész felelőse. Kertész József, a magyar fél technikai részlegének a vezetője a magyar fél intézkedéseit ismertette, miután 1992-ben üzembe helyezték a bősi vízerőművet, aminek következtében a Duna medrében jelentősen csökkent a víz szintje. 1995-ben szükségintézkedésként vízpótló rendszert építettek ki, hal lépcsős fenékküszöb beiktatásával, kisebb duzzasztók, összetett szabályozók építésével sikerült megemelni a mellékágak vízszintjét. A szabályozók nyitásával, zárásával lehet a felette lévő vízszintet szabályozni, ami az oldalágak vízszintjét is alakítja. De a főmederben még mindig 3-4 méterrel alacsonyabb a vízszint, mint a mellékágrendszerben. „Ezt csak úgy lehet orvosolni, hogy a főmederhez is hozzá kell nyúlni, és építeni kell fenékküszöböt nyitható, zárható nyílással, illetve hajózsilipet. A csallóközi és szigetközi ágrendszer akkor lesz szép, ha az eddig tett hatékony beavatkozásokat kiegészítve, továbbfejlesztve közös magyar-szlovák elhatározással létrehozzuk az egységes vízrendszert” — fejezte be előadását a magyar vízügyi szakember. Nem kell több erőmű A nagy egyetértést a szakemberek közül utolsóként megszólaló Martin Misík vízügyi szakember, a Szlovák Vízerőművek Bizottsága elnökségi tagja zavarta csak meg, aki több más szakemberrel együtt ellenzi erőművek építését a régi Duna medrében. Előadásában rámutatott arra, hogy a Duna régi medrének három fő funkciója van, környezetvédelem, hajózhatóság, főleg kis hajók és csónakok számára, valamint árvízvédelem. Árvízvédelmi szempontból minden akadály, így az erőmű is, pluszakadályt jelent: lassítja a víz folyását és elősegíti üledékek lerakódását. Az előrejelzések szerint 2050-ig 20-30 százalékkal nő a Duna vízhozama, ami a jelenlegi árvízszint. Az erőművek tönkretennék a vízi sportok életterét, amely az egyetlen kis hajók, csónakok számára alkalmas nemzetközi útvonal. A Duna ausztriai szakaszán 9 vízerőmű van a 300 km-es szakaszon, a szlovákiai tervezet 5 erőmű egy 40 km-es szakaszon, amivel meg is szünteti a vízi sportot a térségben. Erőművek építése környezetvédelmi szempontból is káros lenne, mert a folyó vizet álló vizek lépcsőire változtatná, a kavicsos meder iszaposra változna, a vízi élőlények eltűnnének. A bősi vízerőmű üzemeltetéséhez nem szükséges erőműveket építeni a régi mederben, sőt, ezek megépítése szöges ellentétben áll a két állam közti egyezménnyel. „Először el kell dönteni, mit akarunk elérni. Mit szeretnénk orvosolni, mit szeretnénk megőrizni. A döntésbe be kell vonni a legjobb szakembereket és az érintett feleket, a nyilvánosságot is beleértve” - javasolta a szlovák vízügyi szakember. Ezt a véleményt támasztotta alá a Szlovák Limnológiai Egyesület is (a limnológia a belvizek vizsgálatával foglalkozó tudomány - a szerk.), amely ellenzi erőművek építését. Szerettük volna megkérdezni Kertész József magyar vízügyi szakember véleményét szlovák kollégája előadásáról, de sajnos nem akart nyilatkozni. Egy évvel ezelőtt petíció is indult az építkezések ellen, amelyhez több mint 4500-an csatlakoztak. A www.ekoforum.sk/peticia/dunaj honlapon érhető el. (sk) Kigyulladt egy gázóra Királyrévben BARTALOS ÉVA A hét elején riasztották a tűzoltókat a galántai járásbeli községbe, mert a száraz gyommal együtt a gázóra is kigyulladt a falu végén. A lakosságot nem veszélyeztette a tűz, de éjszakára fűtés nélkül maradtak az utcában álló házak. Értesüléseink szerint egy idős férfi a száraz gyomot akarta elégetni a portája előtt, de a gázóra is lángra kapott az udvaron. „Még nem tudjuk pontosan, mi okozta a tüzet, de valószínű, hogy az égő száraz növényzetről a gázórára is átterjedtek a lángok” - nyilatkozta a helyszínen Tánczos Zoltán, a Galántai Járási Tűzoltóság igazgatója. Hozzátette, hogy ellenőrzésük alatt tartották a tüzet. A gázművek alkalmazottai elzárták a gázt, alig egy órán belül elaludt a körülbelül kétméteres lángcsóva. Mintegy harminc háztartás, az iskola és az óvoda is gázellátás nélkül maradt, ezért tegnap szünetelt a tanítás. Az önkormányzat hétfőn kora este tájékoztatta a lakosokat, hogy ha lehet, máshogy fűtsék a házakat. Agócs Gergely, Királyrév polgármestere elmondta, hogy a Szlovák Gázmüvek alkalmazottai este munkához láttak, hogy kijavítsák a hibát. Éjszaka fokozatosan helyreállt a gázszolgáltatás, reggelre az iskolában is beindult a fűtés, de néhány háztartásban szabályozni kellett a nyomást, ezért tovább tartott elhárítani a hibát. Tánczos Zoltántól megtudtuk, hogy tilos szabad téren gyúlékony anyagot égetni, a szabály megszegéséért pénzbüntetés jár. Amint elzárták a gázt, kialudt a kétméteres lángcsóva (A szerző felvétele) Bakai ízek délutánja Lehet szemezgetni az eltett ételekből is (Képarchívum) A zsűri nemcsak az ételek ízét, állagát pontozza, hanem a terítés módját, szépségét, sőt, az ételhez kínált italokat is. [3223 Vasárnap harmadik alkalommal rendezik meg Bakán a Bakai ízek Délutánját. A sokakat vonzó eseményt ez alkalommal is az önkormányzat és Kulcsár Iván, a Kulis cég vezetője szervezi az iskola épületében. „Nem csak mi vagyunk a szervezők, nagyon sokan segítenek, a helyi gasztronómiai cégek, a cukrászda, mindenki, ahogyan tud, akár ajándékokkal segít” - kezdte Kulcsár Iván, a főszervező. „Ez tulajdonképpen bemutatkozással egybekötött verseny, ami három kategóriában folyik, eltett ételek, befőttek, kompotok kocsonyák és reformételek, valamint sütemények. Mindenki elhozza a saját receptje alapján elkészített ételt, amivel benevez a versenybe” - ismertette a feltételeket Kulcsár Iván. Természetesen az érdeklődő látogatókról sem feledkeznek meg a szervezők, a versenyen kívül 100 adag kocsonyát eladásra is felkínálnak, de lehet szemezgetni az eltett ételekből is és mindenki, aki süteménnyel indul a versenyen, beszáll a közös kínálatba, valamennyi süteményből venni is lehet. Idén a helyi vadászok is részt vesznek a rendezvényen, különleges őzpörkölttel készülnek vasárnapra. A nyugdíjasok pedig - farsang farka lévén - fánkokat sütnek a látogatóknak. Az eladásból befolyt pénzt a bakai gyereknap megszervezésére költik el. A zsűri nemcsak az ételek ízét, állagát pontozza, hanem a terítés módját, szépségét, sőt, az ételhez kínált italokat is. Két háromtagú bírálóbizottság van, az egyik az eltett ételeket és a kocsonyát, a másik a süteményeket bírálja. Mindkét bizottságelnöke magyarországi, hogy még csak fel se merülhessen a részrehajlás gyanúja. Mindenki, aki benevez a versenyre, tárgyi jutalmat és oklevelet kap a szponzorok jóvoltából, a helyezettek érmeket. Á szervezők nemcsak a helyieket, hanem a már Bakáról elköltözött lakosokat is meghívják, így lesz ebből egy igazi nagy bakai ünnep. 2018- ban 69-en versenyeztek a három kategóriában. Kulcsár Iván maga is rendszeresen részt vesz különböző hazai és külföldi gasztronómiai versenyeken a Kulis cég termékeivel, amelyek többsége kézműves termék és kizárólag helyi, friss alapanyagokból készül. A Bakai ízek bemutató és verseny február 24-én, vasárnap 14 órakor kezdődik az iskola épületében. (PR, sk)
