Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-20 / 43. szám
8 KÜLFÖLD 2019. február 20.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Közös pert indítottak a Trump-kormányzat ellen Foglyokat öltek az iszlamisták Bagdad. Kivégeztek két embert az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei tegnap az előző nap Irak nyugati részén ejtett foglyaik közül - közölték iraki hatóságok. A 12 embert a dzsihádisták hétfőn rabolták el az ország szaúd-arábiai határhoz közeli részén. Szalám Abdulkáder rendőrfőnök szerint a kivégzett foglyok egyike az iraki hadsereg katonája volt, a másik pedig egy rendőr. (MTI) Bosznia: veszólyes migránsok jöttek Szarajavd. A boszniai hatóságok az év eleje óta öt olyan migránst azonosítottak az országban, akik összefüggésbe hozhatók a nemzetközi terrorizmussal - közölte értesülését a Nezavisne Novine boszniai napilap. A beszámoló szerint az év eleje óta Szarajevóban és a horvát határhoz közeli Bihacban hat afgán illegális bevándorlót helyeztek megfigyelés alá a boszniai hatóságok. Közülük öt kapcsolatba hozható a nemzetközi terrorizmussal, míg a hatodikat szervezett bűnözés és embercsempészet miatt figyelik meg. (MTI) Maduro orosz sególyt elfogad Caracas. Háromszáz tonna humanitárius gyógyszersegély érkezik Venezuelába február 20-án Oroszországból -jelentette be Nicolás Maduro venezuelai elnök. Maduro kiemelte, országa kifizette a szállítmányt, amely törvényesen jut be Venezuelába. Mint mondta, a segély különböző államoktól, így Oroszországtól, Kínától és Törökországtól származik. Maduro emellett ismételten show-műsomak és parasztvakításnak nevezte a Juan Guaidó ellenzéki vezető kérésére megszervezett amerikai segélyszállítmányokat. A TASZSZ orosz hírügynökség emellett úgy tudja, hogy múlt héten 933 tonna gyógyszer jutott be Venezuelába. A 60 konténert kitevő külföldi támogatás jelentős része Kínából, illetve Kubából érkezett a latin-amerikai országba. (MTI) Sanders indul az elnökválasztáson Washington. Bemie Sanders vermonti szenátor hivatalosan is bejelentette, ismét jelölteti magát a 2020-as elnökválasztáson. A független - de a demokratákkal együtt politizáló - szenátor 2016-ban Hillary Clinton vetélytársa volt a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelemben. A 77 éves, önmagát demokratikus szocialistaként meghatározó politikus jelenleg a legnépszerűbb a baloldali jelöltek között. Sanders általános és mindenki számára garantált egészségbiztosítást, 15 dolláros minimális órabért és ingyenes felsőoktatást szorgalmaz. Ezzel a programjával az előző elnökválasztási kampányban fiatalok millióit hódította meg. (MTI) Az Egyesült Államok mintegy 250 városában tüntettek Trump ellen (Tasr/ap) Kalifornia és 15 másik amerikai tagállam pert indított a Trump-kormányzat ellen a rendkívüli állapot kihirdetése miatt. Több amerikai nagyvárosban tüntettek a rendkívüli állapot kihirdetése ellen. Washington. A közös perkérelem az elnöki döntés végrehajtásának azonnali felfüggesztését kéri. Egyúttal azzal vádolja Donald Trump elnököt, hogy , .kirívó módon nem veszi figyelembe a hatalmi ágak szétválasztását”, mert a kongresszus megkerülésével szövetségi pénzeket irányít át az amerikai-mexikói határra tervezett fal építéséhez. „Trump elnök egy saját maga által létrehozott alkotmányos válság felé sodorja az országot” - olvasható a bírósághoz benyújtott dokumentumban. A perben Kaliforniához Colorado, Connecticut, Delaware, Hawaii, Illinois, Maine, Maryland, Michigan, Minnesota, Nevada, New Jersey, Uj- Mexikó, New York, Oregon és Virginia állam csatlakozott. Maryland kivételével valamennyiüket demokratapárti kormányzó irányítja. Trump pénteken jelentette be a rendkívüli állapotot, arra hivatkozva, hogy a kormányzat finanszírozását biztosító törvénybe nem illesztették be az általa kért 5,7 milliárd dollárt a déli határokra ígért fal építésére. Több amerikai nagyvárosban, például Washingtonban, New Yorkban, Chicagóban, San Franciscóban, Los Angelesben tüntettek hétfon a rendkívüli állapot bejelentése ellen. Szerte az államokban összesen 250 megmozdulást tartottak. A tüntetők hatalmi túlteijeszkedéssel és a kongresszusjogkörének elbitorlásával vádolták Donald Trumpot. Sok aktivista a migránsok iránti rokonszenvének adott hangot. Az USA-ban egyébként hétfon szövetségi - azaz valamennyi tagállamban megtartott - nemzeti ünnep volt: az Elnök Napja, amelyet George Washington, az USA első elnöke tiszteletére tartanak minden február harmadik hétfőjén. (MTI) Kitolódhat a brexit határideje Brüsszelben folytatódnak a tárgyalások a rendezetlen brit kiválás elkerülése érdekében MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/London. A hiten folytatódnak az egyeztetések annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválása - közölte Stephen Barclay brit brexitügyi miniszter, aki Michel Barniervel, az EU főtárgyalójával egyeztetett Brüsszelben. Stephen Barclay tárcavezető arról számolt be, hogy Geoffrey Cox brit igazságügyi miniszter össze fogja állítani módosítási javaslatait a konfliktus alapját képező, úgynevezett ír-északír tartalékmegoldásra vonatkozóan, és a felek hamarosan egyeztetést kezdenek ezekről. Az Európai Bizottság bejelentése szerint Theresa May brit kormányfő ma este ismét Brüsszelbe látogat, ahol tárgyalóasztalhoz ül Jean-Claude Junckerrel, a testület elnökével. Diplomáciai források pedig azt közölték, hogy a következő Barclay-Bamier találkozót a hét közepén tartják. Állítólag Jeremy Corbyn, a brit ellenzéki Munkáspárt vezetője is Brüsszelbe látogat, várhatóan csütörtökön. Juncker egy lapinterjúban kijelentette, hogy senki nem ellenezné a bennmaradó EU-tagországok közül a brit kilépés eredetileg 2019. március 29-re tervezett határidejének meghosszabbítását, amennyiben London kérelmezné. Hozzátette, elképzelhetőnek tartja a hosszabbítást a május végi európai parlamenti választáson túlra is, amelyen szakértők szerint ez esetben a szigetországnak is részt kellene vennie valószínűleg. „A brexit folyamatában már így is annyi határidőt túlléptünk” - fogalmazott a bizottsági elnök. Jeremy Hunt brit külügyminiszter abbéli reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező napokban sikerül megállapodni a stabilitás biztosítása érdekében. Aláhúzta, hogy még lehetséges a rendezett kiválás, a brit kormány tudja, miként lehet parlamenti többséget szerezni a szerződés ratifikálásához, de ehhez mindkét oldalon „bizalomra és vízióra” van szükség. Kérdésre válaszolva helytelennek nevezte a második népszavazás kiírásának ötletét. Mint mondta, „a britek tudják, hogy a politikai elit nem akarta a kilépést, és a demokratikus hitelesség egyfajta tesztjeként tekintenek a brexitre”. Megállapodás nélküli brexit esetén nem lenne teljes körű garancia arra, hogy Nagy-Britannia továbbra is exportálhatna élelmiszert az Európai Unió piacaira - mondta tegnap a mezőgazdaságért felelős brit tárca vezetője. Michael Gove környezetvédelmi, élelmiszerügyi és vidékfejlesztési miniszter a brit mezőgazdasági termelők országos szövetségének (NFU) éves kongresszusán tartott előadásában kijelentette: az Európai Unió egyértelművé tette, hogy minden brit élelmiszerre maradéktalanul érvényesítené a külső exportőrökkel szemben alkalmazott vámtételeket, ha a brit EU-tagság a kilépés feltételeiről szóló megállapodás életbe lépése nélkül szűnik meg. Gove szerint ez a brit juh- és marhahúsexport esetében legalább 40 százalékos, egyes darabolt húsféléknél pedig 100 százalékot jóval meghaladó vámokat is jelenthet. A miniszter szerint az ilyen vámterhek a brit agrártermékek drámai áremelkedését okozhatj ák az EU-piacon. (MTI) Pakisztán mindent cáfol Iszlámábád. Pakisztán kész együttműködni Indiával a múlt héten Kasmír indiai részén elkövetett terrortámadás kivizsgálásában, elutasítja azonban Újdelhinek azt a vádját, miszerint köze lenne a merénylethez-jelentette ki Imrán Hán pakisztáni miniszterelnök tegnapi nyilatkozatában. Hán alaptalannak nevezte Újdelhi vádjait, miszerint a február 16-i kasmíri merényletet Iszlámábádban tervelték volna ki. Hozzátette, ha Indiának bármilyen bizonyítéka van az ellenkezőjére, értesüléseit sürgősen ossza meg Pakisztánnal. Aggodalmát fejezte ki továbbá az elmúlt napok indiai nyilatkozataival kapcsolatban is: „Olyan véleményeket hallunk Indiából, miszerint Pakisztánt móresre kell tanítani. Pakisztán nem fog gondolkozni a megtorláson, Pakisztán megtorlást fog alkalmazni. Nem hagynak nekünk más lehetőséget” - figyelmeztetett. A nap folyamán korábban Sah Mahmúd Kuresi pakisztáni külügyminiszter levélben kérte fel António Guterres ENSZ-fötitkárt, közvetítsen Iszlámábád és Újdelhi között a kasmíri terrortámadás miatt kialakult feszültség miatt. A merénylet híre jelentős társadalmi felháborodást váltott ki Indiában, a közösségi médiában is sokan megtorlást követelnek, Narendra Modi indiai miniszterelnök pedig pénteken figyelmeztette Iszlámábádot, hogy kemény válaszra számíthat. A robbantásos támadás múlt csütörtökön, Kasmír indiai részén érte egy félkatonai szervezet - az indiai rendőrség tartalékos erejének - gépkocsioszlopát, s a merényletben legalább 40- en meghaltak. A támadás elkövetőjeként a Dzsais-e-Mohamed (Mohamed hadserege) nevű iszlamista katonai csoport jelentkezett, Újdelhi szerint azonban a pakisztáni titkosszolgálat (ISI) áll a háttérben. Iszlámábád már korábban is tagadta a vádat. India és Pakisztán egyaránt magának követeli a jelenleg megosztott Kasmír egész területét. Az indiai uralom ellen 1989 óta harcolnak fegyveres lázadók. Az ezredforduló és 2005 között olyan sok pokolgépes támadást hajtottak végre, hogy India kénytelen volt bombabiztos páncélozott járműveket venni Kasmírban szolgáló katonái számára. A 80-as évek vége óta közel 45 ezer fegyveres, katona és civil halt meg az erőszakhullámban. (MTI) A magyar kormány újabb sorosozós kampányt (fenti kép) indított az európai parlamenti választás előtt, amin Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és mögötte Soros György látható. Brüsszel azonnal reagált Orbánék új „tájékoztatási kampányára" (lenti kép). A Bizottság azt írja, a magyarok tényeket, nem fikciót érdemelnek, a kampány hihetetlen összeesküvés-elmélet. (Facebook)
