Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-19 / 42. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. február 19.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Elmaradt a visegrádi csúcs Nem szabadulnak a külföldi dzsihádisták Az ügyvezető izraeli külügyminiszter kijelentése miatt Lengyelország lemondta a részvételt Damaszkusz. A Szíria északi részét ellenőrző kurd hatóságok leszögezték, hogy nem engedik szabadon az Iszlám Állam elfogott külföldi állampolgárságú dzsihádistáit, de hazájuknak felelősséget kell vállalnia értük. Donald Trump amerikai elnök a hétvégén azzal fenyegetőzött, a szélsőségeseket elengedik, ha származási országuk nem fogadja vissza őket. Egy külkapcsolatokkal foglalkozó kurd illetékes elmondta, mintegy 800 külföldi harcos ül rácsok mögött. (MTI) EP-választás: stabil nóppórti előny Brüsszel. Az Európai Néppárt (ÉPP) stabil előnyét jelzik a közelgő május végi választáson az Európai Parlament (EP) által készített legfrissebb felmérések. A tagállamokban külön-külön készített közvéleménykutatások összesített eredménye szerint a néppárt 183 mandátumra számíthat a következő ciklusban 705 tagú képviselőtestületben, míg a második helyezett szociáldemokraták 135- re. Várhatóan a liberálisok alkotják a harmadik legnagyobb képviselőcsoportot 75 taggal. Utánuk következhet a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) 59 képviselővel. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem/Varsó. Lengyelország távolmaradása miatt elmarad a visegrádi nágyek (V4) és Izrael eredetileg tegnapra tervezett csúcstalálkozója, helyette kétoldalú tárgyalások lesznek az izraeli miniszterelnök, illetve a V4- hez tartozó többi ország vezetői között - közölte Andrej Babiá cseh kormányfő Jeruzsálemben. A csúcs izraeli-lengyel vita miatt marad el. Emmanuel Nahson izraeli külügyi szóvivő közleményében azt írta, „nem lesz teljes visegrádi találkozó, a magyar, a cseh és a szlovák kormányfő külön találkozik az izraeli miniszterelnökkel. Babis közölte újságírókkal, hogy „többé-kevésbé abban állapodtak meg”, a V4-ek és Izrael csúcstalálkozóját várhatóan az év második felében tartják meg, amikor Csehország lesz az országcsoport soros elnöke. Hozzátette, hogy még egyeztetni fog erről Orbán Viktor magyar és Peter Pellegrini szlovák kormányfővel. A V4-ek és Izrael csúcstalálkozója lett volna az első olyan értekezlet, amelyet a visegrádi csoport Európán kívül tart meg. A csúcsértekezlet amiatt hiúsult meg, hogy a lengyel és az izraeli politikai vezetők között az elmúlt napokban nyilatkozatháború bontakozott ki arról, hogy milyen szerepük volt a lengyeleknek a holokausztban. Antiszemita lengyelek A vitát a Jerusalem Post című izraeli lap csütörtökön megjelent cikke robbantotta ki. Az újság azt írta, hogy az izraeli kormányfő aznap Varsóban a közel-keleti helyzetnek szentelt nemzetközi konferencia után azt mondta izraeli újságíróknak, hogy „a lengyelek együttműködtek a nácikkal a holokauszt elkövetésében”. Az izraeli kormány közölte, hogy a lap pontatlanul idézte Netanjahut. A lengyel sajtó szerint Netanjahu a hétvégén telefonon beszélt Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, és azt mondta neki, egyáltalán nem arra célzott, hogy az összes lengyel együttműködött volna a hitleristákkal, csupán „egyes” lengyelekről beszélt. Jiszráel Kac izraeli ügyvezető külügyminiszter azonban vasárnap - aznap, amikor kinevezték a posztra - az i24 News izraeli rádióban idézte Jichák Samír néhai miniszterelnököt - akinek apját a lengyelek megölték -, aki azt mondta: a „lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust”. Kac hozzátette, hogy az ő szülei túlélték a holokausztot, és minden izraelihez és minden zsidóhoz hasonlóan ő is kijelentheti: „nem felejtjük el, és nem bocsátunk meg”. „Senki nem fog utasítani, hogyan fogalmazzunk, hogyan őrizzük halottaink emlékét” - tette hozzá az ügyvezető külügyminiszter. Kac nyilat-Jiszráel Kac izraeli ügyvezető külügyminiszter (balról) Benjámin Netanjahu kormányfővel: Varsót bántják a nagyon erős nyilatkozataik (TASR/ap) kozata nyomán Varsóban tudatták, hogy Lengyelország csak külügyminiszteri szinten képviselteti magát a jeruzsálemi csúcstalálkozón. Szigorú zsidó vádak A miniszter azonban tegnap a közszolgálati rádióban ismét megszólalt az ügyben, és nem enyhített nyilatkozatán, sőt leszögezte, hogy a történelmi igazság nem változtatható meg, a lengyelek együttműködtek a nácikkal, és részt vettek a zsidók megsemmisítésében a holokauszt idején. „Lengyelország a zsidó nép nagy temetője, csak egy történelmi igazság van. Lengyelországban a holokauszt előtt, alatt és utána is volt antiszemitizmus” - szögezte le. „A V4- ek fontos európai fórum, de kapcsolatainkat a történelmi igazság alapján kell kialakítanunk”-tette hozzá Kac. Ezt követően a lengyel külügyminisztériumba kérették Izrael nagykövetét, Mateusz Morawiecki pedig közölte, „határozott reakciót vár” Jeruzsálemtől Kac kijelentésére. Kisvártatva bejelentette, a lengyel küldöttség egyáltalán nem vesz részt a visegrádi négyek és Izrael jeruzsálemi értekezletén. Morawiecki „teljességgel megengedhetetlennek”, a lengyelellenesség példájának nevezte az izraeli külügyminiszter kijelentését. Venezuela kitiltotta az európai uniós képviselőket Újabb szankciók a Kremllel szemben Brüsszel. Mivel semmiféle előremutató lépés nem mutatkozik Moszkva részéről az Ukrajnával fennálló konfliktus rendezése érdekében, a közeljövőben újabb szankciók léphetnek életbe Oroszországgal szemben — jelentette ki Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Mogherini aláhúzta, hogy az Európai Uniónak nem szándéka újabb, megszorító intézkedések bevezetése, de egyre mélyül Oroszország és Ukrajna konfliktusa, amelyet elsősorban a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása és a tavaly novemberben az Azovi-tengeren, a Kercsi-szoros közelében történt incidens okozott. (MTI) Indiai katonák halála Kasmírban Szrinagar. Négy indiai katona meghalt tegnap a vitatott hovatartozású Kasmír indiai részén a terület elszakadásáért küzdő fegyveresekkel vívott összecsapásban. Egy másik katona és egy civil megsebesült a műveletben, amelyet azt követően indítottak, hogy múlt csütörtökön egy öngyilkos merénylő robbantásos támadást követett el egy félkatonai gépkocsioszlop ellen ugyanebben a térségben. A merényletben legalább 44-en meghaltak és kéttucatnyian megsebesültek. India és Pakisztán egyaránt magának követeli a jelenleg megosztott Kasmír egész területét. Pakisztán konzultációra hazarendelte indiai nagykövetét. (MTI) A venezuelai hatóságok megtiltották az Európai Parlament öt képviselőjének beutazását, azzal vádolva az Európai Néppárt tagjait, hogy „összeesküvósi szándékkal" érkeztek a latin-amerikai országba. Caracas. A küldöttség egyik tagja szerint Juan Guaidó ellenzéki vezetővel akartak találkozni. „Kiutasítanak minket a venezuelai hatóságok. Elvették az útleveleinket, s nem indokolták meg a kiutasítást” -mondta Esteban González Pons spanyol néppárti képviselő a caracasi nemzetközi repülőtéren felvett videóüzenetében. González Pons hangsúlyozta, hogy a venezuelai parlament hivatalos meghívására érkeztek Caracasba. A hatalmától megfosztott ellenzéki többségű nemzetgyűlés házelnöke Guaidó. Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter közölte, hogy az európai parlamenti képviselőket már napokkal korábban figyelmeztették, nem fogják őket beengedni az országba. Kiemelte: összeesküvési szándékkal érkeztek Venezuelába. A külügyminiszter egyben felszólította a képviselőket, hogy tartózkodjanak a további provokációktól. Guaidó a Twitteren bírálta az európai parlamenti képviselők kiutasítását. Mint írta, a döntést Nicolás Maduro hivatalban lévő elnök elszigetelt és egyre észszerűtlenebb rezsimje hozta. Venezuelában hatalmi harc zajlik a hivatalban lévő Nicolás Maduro államfő és a magát Venezuela ideiglenes elnökévé nyilvánító Juan Guaidó között. A világ kormányai megosztottak Guaidó elismerésében: míg Oroszország mellett Kína és például Törökország is Madurót támogatja, addig az Egyesült Államokkal az élen seregnyi állam, köztük Franciaország, Németország, Svédország, Nagy-Britannia, Ausztria, Dánia, Spanyolország, Finnország, Luxemburg, Portugália, Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország és Csehország is elismerte az ellenzéki politikust ideiglenes venezuelai elnöknek. (MTI) Brexit: hét képviselő távozik a brit Munkáspártból Jeremy Corbyn ellenzéki pártvezér. A Munkáspárt is szenved. (tasr/ap) A brit Munkáspárt 7 parlamenti képviselője bejelentette, hogy távozik az ellenzéki pártból. Lépésüket a következőkkel indokolták: elégedetlenek azzal, ahogy Jeremy Corbyn, a párt vezetője kezeli az ország Európai Unióból való kilépésének (brexit) kérdését. London. A távozó képviselők szerint Corbyn pártelnök a brexiten kívül nem kezelte megfelelően a párton belüli antiszemita megnyilvánulásokat sem, valamint a párton belül eluralkodott az egymással szembeni agresszivitás. Ezek miatt nem maradt más választásuk, mint kilépni, még ha fájdalmas is - szögezték le. „A Munkáspárt, amelybe beléptünk, amelyért kampányoltunk és amelyben hittünk, már nem a régi. Mindent megtettünk azért, hogy megmenthessük, de mostanra rabul ejtette a szélsőbaloldali politizálás. Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a Munkáspárt cserbenhagyta Európát. Azzal, hogy hagyjuk a kormányt egyedül cselekedni a kilépés ügyében, folyamatosan akadályozzuk a társadalmat a végső szó kimondásában” - mondta Chris Leslie képviselő a sajtótájékoztatón. Bejelentették, A független csoport néven új frakciót alakítanak a parlamentben. A pártnak eddig 256 képviselője volt a törvényhozás 650 fős alsóházában. A 2017-es választásokon 262 helyet szereztek meg, de közben már volt egy kilépési hullám. A hét képviselő között van Chuka Umunna, aki egyszer esélyes volt arra is, hogy pártvezetőjelölt legyen, és Luciana Berger, aki az egyik legszókimondóbb volt a párton belüli antiszemitizmussal szemben. A képviselők hetek óta szorgalmazták, hogy Corbyn változtasson a brexittel kapcsolatos stratégiáján, és kezdjen inkább kampányolni egy második, a brit uniós tagságról szóló népszavazás megrendezése érdekében. A pártelnök eddig azt a stratégiát követte, hogy a Munkáspárt „napirenden tartja” egy második referendum lehetőségét arra az esetre, ha Theresa May kormányfő nem képes az Európai Unióval olyan megállapodást kötni, amely el tudja nyerni a parlament jóváhagyását. Corbyn első helyen új választás kiírását akarja elérni. (MTI)
