Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-02 / 28. szám

2019. február 2. | www.ujszo.com Venezuela végjáték felé tart Az adósságban fuldokló és pénzhiányban szenvedő Venezuela kiárusítja aranykészletét Juan Guaido venezuelai ellenzéki vezér az amerikai katonai beavatkozást sem tartja kizártnak (JASR/AP) RÖVIDEN Pénzügyi válságba került a Jobbik Budapest. Rendkívüli kong­resszust tart a párt újabb szám­vevőszéki büntetése miatt a Job­bik - közölte Sneider Tamás el­nök. A 4 héten belül megrende­zendő tanácskozás két napirendi pontja a Jobbik megszűnésének lehetősége, ami a parlamenti frakció végét is jelentené, a má­sik a nemzeti ellenállás folytatá­sának megtárgyalása. Sneider azt mondta: az eddig kirótt, mintegy 1 milliárd forintnyi szankció be­hajtása ellehetetleníti érdemi részvételüket az európai parla­menti választási kampányban. Szerinte a hatalom azért bünteti őket, mert fél, hogy a közvéle­mény-kutatások eredményei alapján „nem három, hanem akár négy képviselője is lehet a Job­biknak” Brüsszelben. (MTI) Amerikai csapás az al-Shabaabra Mogadishu. Amerikai légicsa­pás végzett az al-Shabaab terror­szervezet 24 harcosával Szomá­lia középső részén - jelentette be az Egyesült Államok hadseregé­nek afrikai főparancsnoksága (AFRICOM). Az akciót, amely idén már a 9. volt, az AFRICOM szerdán hajtotta végre, nem messze a szervezet egyik táborá­tól; ez volt az utóbbi hónapok legvéresebb légicsapása. Szo­máliában az 1990-es évek pol­gárháborúja óta bizonytalanság uralkodik. Afrika szarván az al- Kaida terrorhálózattal kapcso­latban álló al-Shabaab harcol a nemzetközileg elismert kormány és az országban állomásozó afri­kai uniós csapatok ellen. (MTI) Folytatni kellene a Sophia műveletet Bukarest. Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai fomegbízottja szerint az EU tag­államainak sürgősen megoldást kell találniuk az ún. Sophia­­művelet folytatására, amelynek keretében az unió több tagorszá­gának hadihajói 2015 ősze óta tevékenykednek a Földközi­tengeren a menekültek megmen­tése, az embercsempész-háló­zatok felszámolása érdekében. Az EU március 31 -ig meg­hosszabbította a Sophia-misszió mandátumát. 2018. december 31-ig 43 227 menedékkérőt mentettek ki a Földközi-tengeren a misszió keretében. (MTI) Katalán válság: kezdődik a per Madrid. A spanyol főváros kö­zelében található börtönökbe kezdték meg átszállítani az elő­zetes letartóztatásban lévő kata­lán függetlenségi vezetőket, az ellenük február 12-én megkez­dődő per miatt. A kilenc vádlot­tat három különböző katalán börtönből egy csendőrségi rab­szállítóval vitték Madrid felé. A börtönöknél tüntetők gyűltek össze katalán függetlenségi zászlókat lobogtatva, a szabad­ság szót skandálva, hogy így til­takozzanak az eljárás ellen. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Caracas. Nem zárta ki teljesen Juan Guaido, hogy akár az USA katonai beavatkozására is szükség lehet a venezuelai rezsim megdöntésére. A Nyu­gat által ideiglenes elnöknek elismert 35 éves parlamenti elnök szerint a nyomásgya­korlás minden eszközével élnie kell Venezuela népének, hogy véget vessenek Nicolás Maduro rendszerének. A katonai beavatkozással kapcso­latos kérdésre Guaido azt válaszolta a CNN-nek: „Mi mindent megte­szünk a nyomás érdekében, hogy ne legyen szükség arra a forgatókönyv­re, amelyet senki sem kíván.” Guai­do megköszönte az Egyesült Álla­mok támogatását, amelyet Oroszor­szág és Törökország is a nemzetközi jog felrúgásának nevezett, kiállva a vitatható választáson újrázó, Hugo Chavez politikai örököseként hata­lomra került Maduro mellett. A hadsereg még ellenáll A döntés kulcsa a venezuelai had­sereg, amely egyelőre kitart az elnök mellett. A hadsereg keményen fellép a hosszú ideje tartó tüntetésekkel szemben, az összecsapásokban csak idén legalább 40 ember életét vesz­tette. Azonban a hadsereg berkein belül is nő a megosztottság. Az utób­bi időben ismételten zendülések vol­tak, de ezeket a biztonsági erők gyor­san elfojtották. Guaido amnesztia ígéretével próbálta a hadsereget átál­lítani, egyelőre sikertelenül. Az ide­iglenes elnök így Maduro külföldi tá­mogatóit próbálta jobb belátásra bir­­ni: Kínának és Oroszországnak üzen­ve kijelentette: a két országnak is jobb, ha Maduro rendszere véget ér, befek­tetéseik nem lesznek veszélyben, az azzal kapcsolatos vállalásokat Vene­zuela továbbra is érvényesnek tekin­ti. „Maduro nem védi Venezuelát, nem védi senki befektetéseit, és nem jó üzlet Moszkva és Peking számára sem” - tette hozzá a politikus. Guaidót egyelőre nem tartóztatták Észak-Koreának részletesen fel kell tárnia nukleáris és rakótabázisainak lelőhelyeit, hogy felszámolásuk ellenőriz­hető legyen - hangsúlyozta Stephen Biegun, az amerikai külügyminisztárium észak­koreai különmegbízottja. Washington. Biegun leszögezte: az amerikai-észak-koreai tárgyalá­sok napirendjén nem szerepel az amerikai katonák Dél-Koreából tör­ténő kivonása. Biegun hozzátette, hogy az amerikai kormányzat meg­állapodásra törekszik Phenjannal, és ennek érdekében kész arra, hogy Észak-Koreával egyidejű és párhu­zamos lépéseket tegyen. Konkrét lé­pésekről azonban a különmegbízott nem ejtett szót. Biegun hangsúlyoz­ta azt is: az atomfegyver-mentesítés nem történhet meg anélkül, hogy Észak-Korea ne egyezne bele, hogy leszerelési szakértők ellenőrizzék atomfegyver- és rakétakészletei megsemmisítését. Az Egyesült Ál­le, de Maduro láthatóan eljátszott a gondolattal. Az ideiglenes elnök ott­honánál csütörtökön megjelentek a hírhedt titkos rendőrség emberei, ami arra utal, hogy a kormányzat növeli az ellenzékre nehezedő nyomást. Ju­an Guaido világossá tette, hogy nincs benne félelem attól, hogy letartóztat­ják, miután az ország Maduróhoz hű legfelsőbb bírósága előzetes vizsgá­latot kezdeményezett ellene, megtil­totta, hogy elhagyja az országot, és befagyasztotta a bankszámláit. Elindult az aranyjárat Az olajgazdagsága ellenére gazda­sági és politikai káoszba süllyedt or­szág vezetése eközben 132 tonnás aranytartalékának egy részét próbálja pénzre váltani. A venezuelai közpon­ti bank 15 tonna aranyat készül eladni az Egyesült Arab Emírségeknek. Február végéig 29 tonnát értékesíte­ne, fizetőképessége megőrzése és a rendszer fenntartása érdekében. Az aranytartalék egy része a Bank of Englandnál van letétben, innen Ma­duro legutóbb hiába próbált 1,2 mil­liárd dollár értékű aranyhoz jutni, a bank megtagadta tőle. Á Novaja Ga­­zeta cikke szerint a Kreml aktívan részt vesz az aranytartalék elszállítá­sában: január 30-án leszállt Caracas­lamok ugyanis csakis ellenőrizhető leszerelés esetén hajlandó a megál­lapodásra. A nukleáris és rakétabá­zisok lelőhelyeinek pontos megje­lölése és az esetleges leszerelés el­lenőrzése sarkalatos kérdése az amerikai-észak-koreai egyezteté­seknek. Phenjan mindeddig elutasí­totta ezt, és engedményei fejében azt támasztotta feltételül, hogy Wa­shington előbb enyhítsen a szankci­ókon. Az amerikai kormányzat azonban kitart amellett, hogy a szankciók a teljes és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítésig érvény­ben maradnak. Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságírókkal közölte: a jövő héten jelenti be az újabb amerikai-észak-koreai csúcstalál­kozó helyszínét. „Ok nagyon akar­ják ezt a találkozót” - fogalmazott Trump az észak-koreai tárgyaló­­partnerekre utalva, és kiemelte, hogy kormányzata „fantasztikus előreha­ladást” ért el az észak-koreai nukle­áris ambíciók visszafogásában. (MTI) ban egy Boeing 757-es teherszállító gép, amely Moszkvából indulva Du­haj , a marokkói Casablanca és a Zöld­­foki-szigetek érintésével repült Ve­nezuelába. Ez tíz nap alatt már a má­sodik ilyen járat volt. Az orosz lap du­haj i forrásai szerint a gépből aranyat pakoltak ki az arab állam nemzeti bankjának emberei, és készpénzt pa­koltak be, amivel továbbrepült Cara­­casba. Marco Rubio republikánus szenátor figyelmeztette az emírségek washingtoni nagykövetségét, hogy szankciós listára kerülnek azok, akik venezuelai aranyat szállítanak ki a latin-amerikai országból. Maduro kormányának az olajki­termelés csökkenése, valamint a leg­újabb amerikai szankciók miatt ko­moly nehézségei vannak a Venezue­lába hatalmas összegeket befektető Kína és Oroszország által nyújtott kölcsönök visszafizetésével. Vene­zuelát súlyos gazdasági, politikai és alkotmányos válság sújtja. Elszaba­dult az infláció, sok helyen leállt a ter­melés, és a boltok polcai kiürültek. A politikai és alkotmányos válság ab­ból fakad, hogy a legutóbbi választá­son az ellenzék került többségbe a törvényhozásban, de az elnök és a hozzá hű legfelsőbb bíróság a parla­ment jogköreit gyakorlatilag meg-Washington. Nem lehet szó ar­ról, hogy a képviselőház pénzt sza­vazzon meg az amerikai-mexikói határon építendő falra-jelentette ki Nancy Pelosi, a képviselőház de­mokrata párti elnöke. A házelnök közölte, hogy folynak a kétpárti bi­zottság egyeztetései a kormányzat működéséhez szükséges költség­­vetésről, de a kidolgozandó meg­állapodásnak nem lesz része a Do­nald Trump elnök által kért összeg a falépítésre. „A törvényhozásban semmiféle fal építéséhez szükséges pénzről nem lesz szó” - szögezte le Pelosi, de hozzáfűzte, amennyiben a republikánusok több határátjárót vagy modernebb és hatékonyabb technológiát szeretnének a déli ha­tárhoz, az tárgyalási alap lehet. „Az nem tárgyalás, hogy az elnök azt mondja, neki nem számít, mit mond a kongresszus” - fogalmazott a de­mokrata politikus. Nancy Pelosi el­utasította Donald Trump azon ja­vaslatát is, hogy a falépítésre kért 5,7 milliárd dollár fejében 3 évig meghosszabbítaná az előző elnök, szüntette, majd vitatott körülmények között vele párhuzamos alkotmányo­­zó gyűlést hívott életre. Kiszabadult újságírók Szabadon engedték az EFE spa­nyol hírügynökség Venezuelában őrizetbe vett három újságíróját és a hírügynökségnek dolgozó venezue­lai motoros sofőrt - közölte a sajtó­­orgánum. Bár korábbi jelentések szerint a munkatársakra kitolonco­lás várt, a venezuelai bevándorlási hivatalban elnézést kértek tőlük, és szabadon távozhattak. „Elnézést kérünk az önkényes letartóztatásért” - mondták nekik a venezuelai hír­szerző szolgálat (SEBIN) tisztség­­viselői, akik korábban őrizetbe vet­ték őket. A forrás szerint „hiba tör­tént” a különféle, egymásnak ellent­mondó parancsok miatt. A spanyol közszolgálati televízió szerint legalább tíz, a rendkívüli helyzetről tudósító külföldi újságírót vettek őrizetbe a venezuelai hatósá­gok az elmúlt napokban. Szintén csütörtökön szabadon engedték Pi­erre Caillét és Baptiste des Monstiers-t, a francia TMC televí­ziós csatorna két riporterét, akik ép­pen a caracasi elnöki palotát filmez­ték, amikor elfogták őket. (MTI, index) Barack Obama által életre hívott, úgynevezett DACA-programot, amely azokat a fiatalokat védi a ki­toloncolástól, akiket illegálisan be­vándorló szüleik még gyermekko­rukban hoztak az USA-ba. A Fehér Házban újságíróknak Trump meg­erősítette: a falra szánt pénz nélkül semmiféle megállapodás nem működik, vagyis Trump február 15. után újabb kormányzati leállást he­lyezett kilátásba. Az ABC televízió arról sugárzott riportot, hogy konzervatívok egy csoportja Texasban nonprofit szer­vezetet hozott létre, hogy megpró­bálja felépíteni a határfal legalább egy részét. Decemberben Brian Kolfage 36 éves háborús veterán, aki az iraki háborúban elvesztette mindkét lábát és egyik karját, in­terneten mozgalmat indított „Mi, a nép majd megépítjük a falat” né­ven. A fal megépítéséhez január végéig 20 millió dollár adomány gyűlt össze. Ezért most bejelentet­ték a határfal építését szolgáló non­profit szervezet létrehozását. (MTI) Közelgő találka Kimmel Éles vita Trump faláról KÜLFÖLD 6 1

Next

/
Thumbnails
Contents