Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-14 / 38. szám
www.ujszo.com | 2019. február 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Politikai alku Fico egyre több játszmát veszít, most beugrott az üres medencébe LAJOS P. JÁNOS A parlament ma újra nekifut az alkotmánybírójelölt-választásnak. Habár még az sem biztos, hogy nyilvános vagy titkos szavazás lesz, azt pedig még sejteni sem lehet, hogy megválasztanak-e akár egyetlen jelöltet is, a keddi, első választási fordulónak is bőven vannak tanulságai. A legfontosabb, hogy látszik, Robert Fico egyre több politikai játszmában marad alul. Egy éve, mióta elvesztette a kormányfői posztot, egyre kisebb a befolyása. Bár pártjában és így a koalícióban még van szava, de a jelöltválasztás kapcsán különösen megalázó helyzetbe lavírozta magát. Keddi nyilatkozatában - a jelöltségről való lemondása előtt - erősíteni próbálta pozícióját azzal, hogy ő csak az Alkotmánybíróság elnöki posztját vállalta volna, „egyszerű” alkotmánybíró nem akar lenni. Majd hozzátette, hogy ez politikai alku eredménye lehetett volna, de azt is kijelentette, hogy ilyen alku nem született sem a parlamentben, sem a parlament és a köztársasági elnök között. Összefoglalva tehát felállt az ugrótorony legmagasabb szintjére, miközben a medencében nem volt víz, és levetette magát, bízva abban, hogy feltöltik vízzel, míg leér, és lesznek búvárok is, akik kihúzzák a vízből, mert úszni sem tud. A helyzet azt mutatja, hogy Fico már szinte mindent kész lenne vállalni, hogy megfelelő „nyugdíjas politikusi állást” szerezzen magának. Az Alkotmánybíróság elnöki posztja azonban nem ilyen, ha egyáltalán van megfelelő „nyugdíjas politikusi állás”. És Fico hiába állítja, hogy van még több lehetőség, lehet tárgyalni, vagy meg lehet hosszabbítani a jelenlegi alkotmánybírók mandátumát. Ha a Smer legalább egy kicsit magán akaija még tartani a jogállamiság mázát, akkor nem teheti meg legerősebb kormány- és parlamenti pártként, hogy nem teszi lehetővé legalább annyi alkotmánybíró-jelölt megválasztását, amennyivel az Alkotmánybíróság még működőképes marad. Ez a helyzet felelősség, de egyben lehetőség is a Hídnak, még akár azon az áron is, hogy a Smer felmondja a koalíciós szerződést, ahogyan azzal Fico fenyegetőzött. Felelősség, hiszen nem mindegy, hogy lesz-e működő Alkotmánybírósága az országnak, és kik lesznek a tagjai, de lehetőség is, hogy a Híd - ha ez még lehetséges - leszakadjon az egyre vállalhatatlanabb Smerről és az SNS-ről. Ezt segítheti azonban Fico kirohanása, aki Bugárt már az ellenzékhez sorolta, csak a Dankóval folytatott tárgyalásokat nevezte „korrektnek”. Mindenkinek meglehet a véleménye arról, hogy a nyilt szavazás vagy a titkos a demokratikusabb-e, de ebben a helyzetben csak a nyilvános mutathatja meg, ki az, aki segítette, és ki az, aki akadályozta az Alkotmánybíróság szombattól már hiányzó tagjainak pótlását. Kis szerencsével ezt az SNS és a Smer ellenében is el tudják fogadni. Az alkotmánybírójelölt-választás természetesen az ellenzék felelőssége is. A legtöbb szavazatot szerző jelölt is csak 55-öt kapott, ami kevés a megválasztáshoz szükséges egyszerű többséghez. Ha azonban az üzengetés helyett tényleges megbeszéléseket folytattak volna a pártok, akkor már az első körben is megválaszthattak volna néhány jelöltet. Ez kis kompromisszum árán komoly győzelem lett volna az ellenzéknek, amely az utóbbi években csak az utcán tudott labdába rúgni, és nem mellesleg javította volna a jogállamiságról kialakult képet is az országban. Ficónak abban igaza van, hogy a jelöltválasztás alku kérdése, viszont nem lehet az alku tárgya az, hogy egy bukott kormányfő kap-e egy jó kassai trafikot. Az Alkotmánybíróság ugyanis nem trafik. MICSODA KÜLÖNBSÉG, HOGY BÍRÓSÁGRA VAGY BÍRÓSÁG ELÉ... Alkotmánybíró-választás (Lubomlr Kotrha karikatúrája) Lön világosság: „beismerő vallomás” Orbán vejének cége ügyében Nem jött össze, hogy az EU finanszírozza a 13 milliárd forintos tendereket, de a magyar adófizetők kifizetik az Elios lámpáit. „A magyar kormány kiveszi az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból az Elios által megvalósított, és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF által vitatott közvilágítási projektek számláit” - adta hírül a Hvg Jávor Benedek EP-képviselő blogja alapján. Jávor több forrásból értesült arról, a magyar kormány nem adja be az Elios számláit a 2007-2013 közötti uniós finanszírozási ciklus utófinanszírozására, azaz a magyar kormány tulajdonképpen visszavonult az EU csalás elleni hivatala, az OLAF által is vizsgált korrupciógyanús beszerzésekből, a vizsgálat elkerülése érdekében nem akarja kifizettetni azokat az EU-val. A minisztérium későbbi nyilatkozata ezt megerősítette. Ez 13 milliárd forintot jelent, amit tehát nem az EU, hanem a magyar költségvetés fog kifizetni, vagyis a magyar adófizetők. Az Élios Zrt. 2013 és 2015 között több nagy értékű önkormányzati utcavilágítási tendert nyert el úgy, hogy az irányított közbeszerzéseken esélye sem volt más cégnek. Az Eliosnak alapítója, majd több formában tulajdonosa, vezetője volt Orbán Viktor miniszterelnök veje,Tiborcz István, a cégben Simicska Lajos is tulajdonos volt egy darabig. (Hvg) Amit nem akarnak kivizsgálni... MARIÁN LEŐKO Jaromír Ciznár tíz év után hirtelen rádöbbent, hogy Dobroslav Tmka milyen hangfelvételt játszott le neki. A főügyész és a belügy vezetésének múlt heti találkozója az újságírókkal azt volt hivatott üzenni: Higgyék el, hogy mindent ki fogunk vizsgálni... Nos, valóban van, amit ki akarnak nyomozni, de van, amit egyáltalán nem. A Főügyészség azt szeretné, higgyük el, hogy az új büntetőeljárás megindításával, amely a Peter Sufliarsky és Maros Zilinka ügyészek, valamint Daniel Lipsic ügyvéd likvidálására tett előkészületek vizsgálja, csupán „tehermentesíteni” akarja azt a nyomozócsoportot, amely továbbra is a Kuciak-gyilkosságon dolgozik. Az érvelés azonban egyáltalán nem meggyőző, ugyanis a nyomozócsoportból senki sem kérte a főügyészt, hogy tehermentesítsék, hogy ez már túl sok, és az ügy valamelyik szálának felgöngyölítésével bízzanak meg másokat. Azt meg végképp nem, hogy a belügyminisztérium ellenőrző osztálya vegye át az ügyet - ami egyébként roppant szokatlan és megkérdőjelezhető eljárás. Hogy miért, azt Ladislav Kuruc ügyvéd magyarázta el. A Nemzeti Bűnüldözési Ügynökséggel (NAKA) szemben, ahol a legjobb és legtapasztaltabb nyomozók vannak, a belügy ellenőrző osztálya egyáltalán nem vizsgált eddig ilyen súlyos bűncselekményeket, se tapasztalata, se elég megfelelő embere nincs ekkora horderejű ügyhöz. Hogy jogi szempontból is aggályos az eljárás, arra Peter Vacok egykori főnyomozó mutatott rá. A belügyi belső ellenőrzés közvetlenül a belügyminiszternek van alárendelve, így gyakorlatilag politikus irányítaná és felügyelné a nyomozást. Roman Kvasnica védőügyvéd szerint a belügyi nyomozócsoportba „politikai jelöltek” fognak kerülni, és hozzájutnak az immár óriásira hízott Kuciak-akta összes részletéhez, továbbá kihallgathatják azokat a gyanúsítottakat, vádlottakat is, akik eddig együttműködtek a rendőrséggel. Egyszóval Denisa Saková belügyminiszter emberei hozzájutnak minden információhoz, amire eddig csak az eredeti nyomozócsoport tagjainak volt módj a. Saková pedig nem sok okot adott rá eddig, hogy bízzunk benne, miért hinnénk el, hogy majd pont ez lesz az az ügy, ami áttörést hoz ezen a téren. Példaként említhetjük, hogy már régóta volt információja arról, hogy az egykori rendőrfőkapitány, Tibor Gáspár, aki aztán a tanácsadójaként működött, a tavaly februári kettős gyilkosság előtt átvilágíttatta Kuciakot és a rendőrség elkészítette a profilját, de Saková mégis csak akkor küldte el GaSpart, amikor tanácsadói posztja már az ő belügyminiszteri posztját veszélyeztette. És hogyan hihetnék a Főügyészségnek, amelynek már öt hónapja a birtokában van az a hangfelvétel, amely bizonyítja, hogy annak idején Marián Kocner irányította a háttérből Dobroslav Tmka főügyészt, ha Tmka még mindig az ügyészségen lehet. És hogy higgyük el Jaromír Ciznár főügyésznek, hogy 2019 februárjában fogta fel, hogy milyen hangszalagot játszott le neki tíz évvel korábban Tmka? Ha Ciznár most nem lett volna kénytelen magyarázkodni a bűnügyi nyomozóknak, hogy amit Kocner és Tmka beszél róla a hangszalagon, az nem igaz, az egész dologról nem is szereztünk volna tudomást. Ez pedig Ciznár teljes karrierjét megkérdőjelezi. Csupán az hiheti el, hogy Saková belügyminiszter, Lucansky rendőrfőkapitány és Ciznár főügyész mindent, de mindent ki akar vizsgálni, akinek van egy különleges adottsága: hogy bármilyen képtelenséget képes elhinni. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ Visegrád, Trump új szövetségese A visegrádi csoport Donald Trump szövetségese Európában címmel közölt cikket a Le Monde. A francia balközép lap szerint Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia egyre több gesztust tesz Washingtonnak, szembeállva a francia-német tengellyel az Európai Unión belül. A közel-keleti helyzet rendezéséről szóló varsói lengyel-amerikai miniszteri konferenciának az a veszélye, hogy egyértelművé teszi azt az európai széthúzást, amelyre az Egyesült Államok nyíltan rájátszik. A lap emlékeztetett ezzel összefüggésben az izraeli-palesztin konfliktussal és az iráni nukleáris programmal kapcsolatos álláspontokra. Kiemelte: Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Varsó előtt Szlovákiába és Magyarországra látogatott, s „az amerikai diplomácia, még mielőtt a Párizzsal és Berlinnel kialakított viszonya fagyossá vált, az Európai Unión belül szívesen különálló visegrádi csoport tagjai felé fordította a figyelmét“. A Le Monde úgy látja, hogy az egyetértés ellenére a négy ország közül Orbán Viktornak egyértelműen összetettebb a viszonya a Trump-adminisztrációval. Az amerikaiak egyre gyakrabban érzékelik, hogy Budapest „milyen kevéssé együttműködő partner“, annak ellenére, hogy Washington úgy próbálja támogatni, hogy például rendre nem bírálja a jogállamiság megsértését. Mike Pompeo Budapesten ugyanakkor szóvá tette Oroszország és Kína egyre növekedő befolyását Magyarországon-írta a lap. (MTI)
