Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-12 / 36. szám
KÜLFÖLD 2019. február 12. | www.ujszo.com USA: térségünk újra fontos Az amerikai külügyminiszter Moszkva és Peking nyomását akarja ellensúlyozni régiónkban Magyar Levente külügyi államtitkár (balról) fogadta Mike Pompeo amerikai külügyminisztert a Liszt Ferenc repülőtéren. Amerika visszacsalogat. (MTi-feiv.) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Közép-európai körútját Budapesten kezdte Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki ma Pozsonyba jön. Elkezdték újraépíteni a magyaramerikai kapcsolatrendszer harmadik pillérét, a politikai kapcsolatokat - mondta Szijjártó Péter külügyminiszter, miután amerikai kollégájával egyeztetett. A tárcavezető a Mike Pompeóval tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a korábbi években is létezett a kétoldalú kapcsolatrendszer gazdasági és védelmi pillére, de a republikánus adminisztráció hivatalba lépése óta gyors javulásnak, újraépülésnek indultak a politikai kapcsolatok is, ezt mutatja az amerikai fél mostani látogatása is. Szijjártó hangsúlyozta: a két ország védelmi együttműködési kereteit rögzítő megállapodást 1997-ben kötötték, azóta megváltoztak a kihívások, ezért modernizálni kell az egyezményt. Határozott hangú közleményt adott ki az amerikai külügyminisztérium Mike Pompeo magyarországi és szlovákiai látogatása előtt. Eszerint az Egyesült Államok elkötelezett, hogy elmélyítse diplomáciai, katonai, kereskedelmi és kulturális együttműködését Közép- Európával, annak érdekében, hogy az Oroszország és Kína nyomásának kitett régió kapcsolata a Nyugattal erősödjön. A közlemény nem kevesebbet szögez le: „A demokráciák a legerősebb szövetségeseink, az eleven civil társadalom és a szabad média pedig a plurális demokrácia alapjellemzői”. A közlemény nem véletlenül tesz említést a szabad sajtóról és a civil szervezetekről, ami különösen Magyarországon került veszélybe. Ezért Pompeo Budapesten civil szervezetek képviselőivel is tárgyalt, aminek szimbolikusjelentőségén túl az is fontos következménye lehet, hogy a Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Transparency International Magyarország munkatársai beszámolhatnak neki az őket ért kormányzati támadásokról. Világosan megfogalmazott kívánságokkal érkezett Budapestre Pompeo külügyminiszter. A legnagyobb hangsúlyt a katonai-biztonsági kérdések kapták. Az USA Magyarországgal - és Szlovákiával - hónapok óta tárgyal a védelmi együttműködési megállapodásról. Ez egyebek mellett rendezné az amerikai csapatok és eszközök szabad mozgását a két NATO-szövetséges területén, valamint garantálná, hogy az amerikai katonákat ne a helyi, hanem az amerikai bíróságok vonják felelősségre, ha bármit elkövetnek. Pompeo budapesti tárgyalásain szóba került a Huawei is, mert az USA arra szeremé rávenni a szövetségeseik hogy az általa nemzetbiztonsági kockázatnak tekintett kínai céget hozzá hasonlóan penderítsék ki az ötödik generációs mobilhálózat kiépítéséből. A Huawei viszont - Lengyelország mellett, ahol kémkedési botrányba keveredett - fontos európai hídfőállásának tekinti Magyarországot, eszközei ott vannak a Vodafone, a Magyar Telekom és a Telenor rendszereiben. (MTI, hvg, ú) Róma még durvábban folytatja Párizs hergelését RÖVIDEN Fordulópont lesz a Trump-Kim csúcs Szöul. Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un északkoreai vezető február végi, 2. csúcstalálkozója fordulópont lesz a Koreai-félsziget atommentesítése és békéje szempontjából - mondta Mun Dzse ín dél-koreai elnök. „A csúcstalálkozó fordulópont lesz, amely pontosan rögzített és kézzelfogható szintre emeli a már megállapított alapelveket, köztük a Koreaifélsziget atommentesítését, az új amerikai-észak-koreai kapcsolatokat és a békefolyamatot” - hangsúlyozta Mun. (MTI) Romló emberi jogok Magyarországon Strasbourg. Az emberi jogok védelmének romló magyarországi helyzetét bírálta sajtóközleményében Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ÉT) illetékes biztosa, mondván, „rendkívül szűk korlátok közé szorult” a kormánykritikus civil szervezetek, jogvédők és újságírók tevékenysége. Az emberi jogi biztos múlt heti magyarországi látogatását követően arról számolt be, hogy az országban bizonyos jogvédők és civil szervezetek rágalomhadjárat célpontjaivá váltak, illetve több törvényt is elfogadtak a tevékenységük korlátozására. (MTI) 12 tengeralattjáró Ausztráliának Canberra. 50 milliárd dollár értékben 12 tengeralattj árót vásárol Ausztrália a francia Naval vállalatcsoporttól - a döntést mintegy kétévi heves vita előzte meg. A Naval Group, amelyben 62%-os részesedése van a francia államnak, a német Thyssen- Krupp Marine Systems céget és a japán Mitsubishi Heavy Industries vállalatot előzte meg a megbízással, amelynek előkészületeire még 2016-ban kapott megbízást. Scott Morrison ausztrál kormányfő azt mondta, a szerződés garancia arra, hogy az ország a legkorszerűbb fegyverekhez jut hozzá. (MTI) Kína tiltakozik az ujgurok ügye miatt Puking. Tiltakozását fejezte ki Kína, miután Törökország hevesen bírálta az Északnyugat- Kínában élő, muszlim vallású, türk nyelvet beszélő ujgur kisebbséggel szembeni politikáját. Emberi jogi szervezetek szerint szigorú rendőri megfigyelés alá vonták a lázongó ujgur területeket, és a kisebbség kb. egymillió tagját tartják fogva átnevelő táborokban Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. Ezeket a vádakat Peking visszautasítja, és azt állítja, az iszlám radikalizmus elleni, .képzőközpontokról” van szó. Mindeddig a nagyobb muszlim országok nem nyilvánítottak véleményt az ujgurok ügyével kapcsolatban, mert törekedtek a fontos kereskedelmi partnernek számító Kínával ápolt jó viszony fenntartására. (MTI) Párizs bocsónatkórósót követelte Alessandro Di Battista, az öt Csillag Mozgalom olasz kormánypárt vezető politikusa, amiért - szerinte - Franciaország a felelős azárt, hogy Moammer Kadhafi 2011-os megbuktatásával Líbiából migrációs áradat indult al Olaszország és Európa felé. Róma. Alessandro Di Battista kijelentette, Franciaország „gyalázatos” beavatkozása idézte elő a migránsok tömeges elindulását Líbiá-Negyven óve, 1979. február 11-én győzött Iránban a Homeini ajatollah vezette iszlám forradalom, amely megdöntötte Mohammed Roza Pahlavi sah több mint 30 évig tartó uralmát. Tshsrán. A sah uralma először 1951-ben ingott meg, amikor Mohammed Moszadek miniszterelnök államosította a brit tulajdonú olajcéget. Moszadek az uralkodóval is szembekerült, akinek 1953-ban rövid időre külföldre kellett menekülnie, de egy amerikaiak által szervezett puccsal néhány hét után visszaszerezte hatalmát. A sah 1963-ban meghirdette a fehér forradalmat, amellyel országát a térség vezető hatalmai közé akarta emelni. Az elhibázott, a helyi adottságokat figyelmen kívül hagyó grandiózus terv kudarcba fulladt, az emberek elszegényedtek, miközben a rezsim korrupt haszonélvezői fitogtatták gazdagságukat. Az elégedetlenség élére a kiváltságait féltő és a hagyományos perzsa életmód lerombolásától tartó síita főpapság állt, az ellenállás jelképe Ruhollah Homeini ajatollah lett. ból, ami több ezer halotthoz vezetett a földközi-tengeri átkelések idején. Franciaországnak bocsánatot kell kérnie - szögezte le. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) politikusa az ENSZ Biztonsági Tanács engedélyével 2011 márciusában elindított katonai műveletre utalt, amelynek célja a líbiai civil lakosság védelme volt a Moammer Kadhafihoz hű és velük szembenálló fegyveres csapatok közti harcokban. Elsőként Franciaország indított légitámadást Kadhafi szárazföldi erői ellen. Alessandro Di Battista hozzátette, A vég 1978 nyarán kezdődött, amikor egy Ibadanban leadott, 500 áldozatot követelő sortűz után már Teheránban is milliók mentek az utcára. A sahot végül dédelgetett hadserege is cserben hagyta, a külföldi szakértők és tanácsadók, a rendszer kegyeltjei pánikszerűen hagyták el az Franciaország akarata előtt fejet hajtott az akkori „gyáva” olasz államfő, Giorgio Napolitano. Még gyávábbnak nevezte az akkori olasz kormányfőt, Silvio Berlusconit, aki Di Battista szerint jól tudta, hogy a líbiai beavatkozás hova vezet majd. Alessandro Di Battista az olasz kormánypárt vezető politikusának számít, annak ellenére, hogy semmilyen tisztséget nem tölt be sem a parlamentben, sem a kormányban. Alessandro Di Battista a párt szócsöveként ismert, főleg a közeledő európai parlamenti választás kampányában. országot. Az utca hatalma 1979. január 16-án a sahot is menekülésre késztette, s február 1-jén diadalmenetben hazatért Homeini. Február 11-én, miután a hadsereg kinyilvánította semlegességét, a sah utolsó kormányfője, Sapur Baktiar lemondott, s győzött az iszlám forradalom. Kifejtette, az olasz és francia politikusoknak minél előbb egyeztetnie kell Európa jövőjéről, elsősorban a következő Európai Bizottságról, valamint az európai biztosok fizetésének csökkentéséről. Az M5S politikusa a Róma és Párizs közötti diplomáciai feszültség megoldását sürgette. Franciaország február 7-én visszahívatta nagykövetét Rómából, miután Luigi Di Maio és Alessandro Di Battista a sárga mellényesek mozgalmának néhány tagjával tárgyalt a francia fővárosban, hogy közös európai listát állítsanak fel. (MTI) Az Irán elleni „amerikai, cionista és arab reakciós összeesküvés” kudarcra van ítélve, a gazdasági szankciókat az iráni nép elviseli, és senkitől nem kér engedélyt ahhoz, hogy fejlessze katonai erejét, folytami fogja ballisztikusrakéta-programját — jelentette ki Haszan Róháni iráni elnök a forradalom 40. évfordulója alkalmából több tízezer ember előtt Teheránban elmondott beszédében. Az emberek többsége már rezsimváltást akar Iránban - fogalmazott a 2009 óta brit száműzetésben élő Sirin Ebádi Nobel-békedíjas iráni emberi jogi ügyvéd. A Nobel-békedíjas úgy fogalmazott: már egy nappal a forradalom kitörése után kételyei lettek, mikor egy ötperces tárgyalást követően halálra ítélték az előző rezsim vezetőit., majd a nemzetközi nőnapon Homenei támogatói, akik a fejfátyol (hidzsáb) kötelező viseletét szorgalmazták a nőknél, botokkal támadtak a fedetlen fejű nőkre. A gazdasági nehézségek mára ismét elégedetlenséget szültek az országban, ami utcai tüntetésekben is megnyilvánult tavaly, és amit az iráni hatalom a korábbi monarchikus berendezkedést idéző erőszakkal vert le. (MTI) Irán ünnepelte az iszlám forradalom évfordulóját Iránban február 1-jén kezdődtek és tíz napig tartottak az iszlám forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek, amelyek tegnap országszerte gyűlésekkel és felvonulásokkal teljesedtek ki. Felvonultatták a hazai gyártású ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek életnagyságú makettjét is. (tasr/ap) 8 I______
