Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-09 / 34. szám

2019. február 9., szombat, 13. évfolyam, 6. szám Ténytudatosság a gyakorlatban Hányán élnek mély­szegénységben a Földön? Vajon nö­vekszik a világ népes­sége? Ugyanannyian halnak meg termé­szeti katasztrófák következtében, mint száz évvel ezelőtt? Olyan fontos kérdé­sek ezek, amelyek helyes megvála­szolása azt mu­tatja, hogy van valamilyen tudásunk a világról. A Tények (az eredeti cím pontosabb: Factfiilness) - tíz ok, amiért tévesen ítéljük meg a világot, avagy mién állnak jobban a dolgok, mint gon­dolnánk című könyv elején tizen­három kérdéssel tesztelhetjük a vi­lággal kapcsolatos tudásunkat. Ha rosszul teljesítünk, a szerző rögtön meg is nyugtat, ne aggódjunk, nem vagyunk egyedül ezzel a rossz ered­ménnyel, sőt, egészen jó társaságba kerültünk. Rosling Nobel-díjasokat, kuta­tókat, a világ vezetőit, tanárokat, újságírókat kérdezett meg hasonló tények­ről (szegénységről, népességnövekedésről, halálozásról, oktatás­ról, környezetről stb.), és kiderült, hogy a vá­laszadók nagyon keveset tudtak ezekről a fontos témákról, amelyekről egyébként az interneten is rengeteg adat elérhető. Azt szerette volna meg­tudni, mi az oka annak, hogy még a csimpánzok is jobb eredményt értek volna el, vagyis, ha a válaszadók véledenszerűen válaszolnak. A szerző úgy véli, hogy a „té­ves tudás” hatása eredményez ilyen botrányos válaszokat. El­avult tudásra épül az emberek világképe. A tudadanság elleni harc - vagy, ahogy ő nevezi, világképfrissítés - nem olyan egyszerű, csupán animált gra­fikonokkal nem lehet legyőzni. Az emberek fejében egy „túldra­matizált világkép” van, melynek kialakulásában a médiának is nagy szerepe van. A túldramatizált vi­lágképet pedig „azért olyan nehéz megváltoztatni, mert az agyunk működésének következménye”. Ez a fölismerés jelentette a kiin­dulópontot a változáshoz, hogy az emberek gondolkodásmódját a va­lósághoz közelítse, s a ténytudatos­­ságot a mindennapok részévé tegye. A könyvismertetés írója nem is kí­vánja leplezni, mennyire rajong az alapötletért, a közölt grafikonokért és a kísérőszövegekért. Nem a szá­mok ejtettek bűvöletbe, nem a grafikonok varázsoltak el, hanem a módszer, amellyel a tényékhez közelítünk, kontextualizáljuk és megpróbáljuk megérteni az ösz­­szefüggéseket. Rosling elsősorban a túl­dramatizált világképért felelős okokra kíváncsi, és köny­vében magyarázatot is ad a megdöbbentő tudadanságra: tíz olyan ösztönös késztetést tárgyal aprólékosan, ame­lyek torzítják érzékelésün­ket. A teljesség igényével ezek a szakadék ösztöne, a negativitás ösztöne, az egyenes vonal ösztöne, a félelem ösztöne, a méret ösztöne, az általánosítás ösztöne, a sors ösztöne, az egyeden nézőpont ösztöne, a hibáztatás ösztöne és a sürgős­ség ösztöne. Eközben személyes példákkal illusztrál minden fe­jezetet, és a saját té­vedéseit, kudarcait is az olvasó felvilágosí­tásának a szolgála­tába állítja. A köz­egészségtan svéd professzora több évtized tapaszta­latát sűrítette egy könyvbe, melyen a sűrítés nem érző­dik, viszont közérthető és világos. A fejezetek végén helyet kapott egy ténytudatosság passzus, amely ösz­­szefoglalja, hogy a tárgyalt ösztön vonatkozásában mit jelent a tény­tudatosság, hogyan tudjuk kordá­ban tartani az adott ösztönt. Rosling javaslatot is tesz a tény­tudatosság használatára a min-Az emberek fejében egy „ túldramatizált világkép” van, melynek kialakulá­sában a médiának is nagy szerepe van. A túldrama­tizált világképet „azért olyan nehéz megváltoztat­ni, mert az agyunk műkö­désének következménye”. dennapokban. Az egyik kulcs­­fontosságú terület az oktatás, a ténytudatosság sulykolása mellett alázatra és kíváncsiságra kellene ta­nítani a gyerekeket. Ez a két dolog azt jelenti, hogy tisztában vagyunk a saját korlátáinkkal, ugyanakkor nyitottak vagyunk az újra. Nem könnyű hinni a nagy horderejű változásokban, emlékez­tet a szerző. Ilyen változás lenne az is, ha mindenki magáévá tenné a tényalapú világképet. Rosling optimista, két okot is megnevez: „Először is, a tényalapú világkép sokkal hasznosabb az életben való eligazodáshoz, mint ahogy egy pontos GPS is a hasznunkra van, ha el akarunk igazodni egy város­ban. Másodszor - és valószínűleg ez a fontosabb -, a tényalapú vi­lágkép barátságosabb. Egyszerűen kevesebb stressz és reménytelenség jár a nyomában, mint a túldrama­tizált világképnek, amely negatív és rémisztő.” Hans Rosling nem érhette meg, hogy a könyvet népszerűsítse. 2016. február 5-én hasnyálmi­rigyrákot diagnosztizáltak nála. Lemondta az összes előadását, in­terjúját és tévés szereplését. Minden erejét és idejét a könyvnek szentelte. Társszerzői - a fia, Óla Rosling és a menye, Anna Rosling Rönnlund - közreműködésével sikerült befe­jeznie és élvezetessé tennie a köny­vet. 2017. február 7-én hunyt el. A Tények című könyve pedig segít mindannyiunknak, hogy jobban értsük a világot. Sánta Szilárd Óla Rosling- Hans Rosling - Anna Rosling Rönnlund: Tények. Fordította: Sóskuthy György. Libri Könyvkiadó Kft., 300 oldal Németh Zoltán tárcája a Szalonban 17. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents