Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-09 / 34. szám
2019. február 9., szombat, 13. évfolyam, 6. szám Ténytudatosság a gyakorlatban Hányán élnek mélyszegénységben a Földön? Vajon növekszik a világ népessége? Ugyanannyian halnak meg természeti katasztrófák következtében, mint száz évvel ezelőtt? Olyan fontos kérdések ezek, amelyek helyes megválaszolása azt mutatja, hogy van valamilyen tudásunk a világról. A Tények (az eredeti cím pontosabb: Factfiilness) - tíz ok, amiért tévesen ítéljük meg a világot, avagy mién állnak jobban a dolgok, mint gondolnánk című könyv elején tizenhárom kérdéssel tesztelhetjük a világgal kapcsolatos tudásunkat. Ha rosszul teljesítünk, a szerző rögtön meg is nyugtat, ne aggódjunk, nem vagyunk egyedül ezzel a rossz eredménnyel, sőt, egészen jó társaságba kerültünk. Rosling Nobel-díjasokat, kutatókat, a világ vezetőit, tanárokat, újságírókat kérdezett meg hasonló tényekről (szegénységről, népességnövekedésről, halálozásról, oktatásról, környezetről stb.), és kiderült, hogy a válaszadók nagyon keveset tudtak ezekről a fontos témákról, amelyekről egyébként az interneten is rengeteg adat elérhető. Azt szerette volna megtudni, mi az oka annak, hogy még a csimpánzok is jobb eredményt értek volna el, vagyis, ha a válaszadók véledenszerűen válaszolnak. A szerző úgy véli, hogy a „téves tudás” hatása eredményez ilyen botrányos válaszokat. Elavult tudásra épül az emberek világképe. A tudadanság elleni harc - vagy, ahogy ő nevezi, világképfrissítés - nem olyan egyszerű, csupán animált grafikonokkal nem lehet legyőzni. Az emberek fejében egy „túldramatizált világkép” van, melynek kialakulásában a médiának is nagy szerepe van. A túldramatizált világképet pedig „azért olyan nehéz megváltoztatni, mert az agyunk működésének következménye”. Ez a fölismerés jelentette a kiindulópontot a változáshoz, hogy az emberek gondolkodásmódját a valósághoz közelítse, s a ténytudatosságot a mindennapok részévé tegye. A könyvismertetés írója nem is kívánja leplezni, mennyire rajong az alapötletért, a közölt grafikonokért és a kísérőszövegekért. Nem a számok ejtettek bűvöletbe, nem a grafikonok varázsoltak el, hanem a módszer, amellyel a tényékhez közelítünk, kontextualizáljuk és megpróbáljuk megérteni az öszszefüggéseket. Rosling elsősorban a túldramatizált világképért felelős okokra kíváncsi, és könyvében magyarázatot is ad a megdöbbentő tudadanságra: tíz olyan ösztönös késztetést tárgyal aprólékosan, amelyek torzítják érzékelésünket. A teljesség igényével ezek a szakadék ösztöne, a negativitás ösztöne, az egyenes vonal ösztöne, a félelem ösztöne, a méret ösztöne, az általánosítás ösztöne, a sors ösztöne, az egyeden nézőpont ösztöne, a hibáztatás ösztöne és a sürgősség ösztöne. Eközben személyes példákkal illusztrál minden fejezetet, és a saját tévedéseit, kudarcait is az olvasó felvilágosításának a szolgálatába állítja. A közegészségtan svéd professzora több évtized tapasztalatát sűrítette egy könyvbe, melyen a sűrítés nem érződik, viszont közérthető és világos. A fejezetek végén helyet kapott egy ténytudatosság passzus, amely öszszefoglalja, hogy a tárgyalt ösztön vonatkozásában mit jelent a ténytudatosság, hogyan tudjuk kordában tartani az adott ösztönt. Rosling javaslatot is tesz a ténytudatosság használatára a min-Az emberek fejében egy „ túldramatizált világkép” van, melynek kialakulásában a médiának is nagy szerepe van. A túldramatizált világképet „azért olyan nehéz megváltoztatni, mert az agyunk működésének következménye”. dennapokban. Az egyik kulcsfontosságú terület az oktatás, a ténytudatosság sulykolása mellett alázatra és kíváncsiságra kellene tanítani a gyerekeket. Ez a két dolog azt jelenti, hogy tisztában vagyunk a saját korlátáinkkal, ugyanakkor nyitottak vagyunk az újra. Nem könnyű hinni a nagy horderejű változásokban, emlékeztet a szerző. Ilyen változás lenne az is, ha mindenki magáévá tenné a tényalapú világképet. Rosling optimista, két okot is megnevez: „Először is, a tényalapú világkép sokkal hasznosabb az életben való eligazodáshoz, mint ahogy egy pontos GPS is a hasznunkra van, ha el akarunk igazodni egy városban. Másodszor - és valószínűleg ez a fontosabb -, a tényalapú világkép barátságosabb. Egyszerűen kevesebb stressz és reménytelenség jár a nyomában, mint a túldramatizált világképnek, amely negatív és rémisztő.” Hans Rosling nem érhette meg, hogy a könyvet népszerűsítse. 2016. február 5-én hasnyálmirigyrákot diagnosztizáltak nála. Lemondta az összes előadását, interjúját és tévés szereplését. Minden erejét és idejét a könyvnek szentelte. Társszerzői - a fia, Óla Rosling és a menye, Anna Rosling Rönnlund - közreműködésével sikerült befejeznie és élvezetessé tennie a könyvet. 2017. február 7-én hunyt el. A Tények című könyve pedig segít mindannyiunknak, hogy jobban értsük a világot. Sánta Szilárd Óla Rosling- Hans Rosling - Anna Rosling Rönnlund: Tények. Fordította: Sóskuthy György. Libri Könyvkiadó Kft., 300 oldal Németh Zoltán tárcája a Szalonban 17. oldal
