Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-08 / 33. szám
10| TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2019. február 8. | www.ujszo.com Koleszterin - áldás vagy átok? CSIBRÁNYI ZOLTÁN A táplálékkal bevitt - és nem mellesleg a máj által is jelentős mértékben előállított - koleszterin jelenléte sok mindenhez elengedhetetlen az emberi szervezetben (Fotó: Shutterstock) Az egyik ember figyelembe sem veszi, a másik napról napra igyekszik a róla olvasott legújabb kutatói ajánlásokhoz igazodni. Názzünk példákat az utóbbi évekből arra, hogy miként is vélekednek róla - kutatások alapján - tudományos berkekben. A koleszterin 1815-ös évbeli névadója a zsírok kutatásával is foglalkozó francia vegyész Michel Eugene Chevreul volt. A táplálékkal bevitt - és nem mellesleg a máj által is jelentős mértékben előállított - koleszterin jelenléte sok mindenhez elengedhetetlen az emberi szervezetben. Egyebek között a sejtmembránok fontos összetevője, hozzájárul ezek szerkezeti felépítéséhez. Szükséges bizonyos hormonok, köztük a tesztoszteron és a progeszteron előállításához. Az epében megkönnyíti a zsírban oldódó A-, D-, E- és K- vitamin felszívódását. Szerepe van a tápanyagok felszívódásában, a só és a víz egyensúlyának fenntartásában, a kalcium-anyagcserében. De árthat is. Van nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) és alacsony sűrűségű lipoprotein.(LDL). Előbbit a köznyelv jónak véli, mert ez az érfalakra letapadt koleszterint juttatja vissza a májba, ahol lebontódhat. Utóbbit pedig rossznak, mert ez rakódhat le az érfalakon, amennyiben túl sok termelődik belőle, és ez alapján az emberek többségében az a vélekedés rögzült, hogy előnyösebb, ha az LDL-koleszterinszintje alacsonyabb. Csakhogy az utóbbi évek tudományos hírei nyomán ez így túlságosan leegyszerűsített féligazság. Az amerikai Mayo Klinika honlapja vonatkozó írásában egyfelől az olvasható, hogy magas szintje növeli a koszorúér-betegség kockázatát, viszont - jóllehet általában az alacsonyabb LDL-mennyiség a kívánatos - nagyon ritkán ennek alacsony szintje vagy az összkoleszterin nagyon alacsony értéke potenciálisan egészségügyi gondokkal hozható összefüggésbe, ide sorolják a depresszió, a szorongás, az agyvérzés és a rákos megbetegedések kockázatának megnövekedését. Ugyanakkor kifejtik, egyelőre mindez viták tárgya, mert nem minden esetben világos, hogy az alacsony koleszterinszint okozza-e a problémát vagy éppenséggel a betegség miatt válik alacsonnyá a koleszterinszint. Az alacsony LDL- érték meghatározása kérdésében sem ért egyet minden szakember, de — mint írják - nagyon alacsonynak akkor tekintik, ha értéke a vér deciliterjében kevesebb 40 milligrammnál. Seregnyi tanulmány szerint a túlzott koleszterinbevitel növeli a szívás érrendszeri betegségek kialakulását. Ehhez képest a Keletfinnországi Egyetem egyik 2015-ös kutatása arra jutott: hetente négy tojás elfogyasztása alacsonyabb vércukorszintet eredményez és csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásnak lehetőségét. Szintén 2015-ös a svédországi Lundi Egyetemnek az az eredménye, amely szerint a magas zsírtartalmú tejtermékek, a joghurtok és a sajtok csökkentik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát; a zsírban dúskáló húsok azonban nem! Egy a Keletifinnországi Egyetem és a Helsinki Egyetem kutatóiból összeállt csoport vizsgálatai szerint a világszerte milliók elhalálozásához vezető koszorúér-betegség, azaz a szív koszorúereinek keringési zavara kialakulásához nem járul hozzá fokozott mértékben még a viszonylag nagyfokú élelmi koleszterinbevitel sem, és napi egy tojás elfogyasztása mehet. Továbbá akkor sem nő a szívinfarktus kockázata, ha az adott személy genetikailag hajlamos rá, nem találtak ugyanis összefüggést a koleszterin-anyagcserét egyébként lényegesen befolyásoló ApoE4 génváltozatot hordozók esetében (a finn lakosság nagyjából egyharmada hordozza ezt az örökletes alléit - erről azt kell tudni, hogy akik magukban hordozzák, különösen fogékonyak a koszorúér-betegség kialakulására). Szerintük a koleszterinbevitel vagy a tojásevés a nyaki verőerek falainak megvastagodásával sem hozható összefüggésbe. Az emberi szervezetben a lecitin sokféle szerepet betölt, más mellett részes a koleszterin szállításában, így aztán az erek egészségének megóvásában. Egyes eredmények szerint képes csökkenteni az összkoleszterin szintjét. Nem csoda hogy természetes forrásainak fogyasztása helyett egyre többen vásárolnak lecitint folyadék, kapszula vagy akár granulátum formájában. Ez első hallásra talán lehet szép és jó. Csakhogy idevonatkozóan is van ellenpólus. A National Geographie magazin magyarországi kiadásának 2017. szeptemberi száma „Egyél, igyál, és légy óvatos!” című írása arra mutat rá, hogy jobb, ha a tudomány által javasolt étrendet követi az ember, de közben nem árt vigyázni egyes alapanyagokkal, mert még ha sokan dicsérnek is valamit, hordozhatnak veszélyeket. A cikkben nyilatkozó Michael Roizen, a Clevelandi Klinika Wellness Intézete vezetőjének vélekedése szerint például némely tejtermékek lecitint tartalmaznak, ám ez „a bélben élő baktériumok hatására káros trimetil-aminná alakul, ami gyulladást okoz, ez pedig betegséghez vezethet. Mivel van lecitin a tojássárgájában is, Roizen azt javasolja, hogy csak mértékkel fogyasszuk.” Összegzésként elmondható, egyfelől a koleszterin létszükséglet, de ugyanakkor, mielőtt bárki nyakrafőre tojásevésbe és koleszterinben bővelkedő bármilyen egyéb élelmiszerek habzsolásába kezdene, fontos felhívni a figyelmet, hogy - mint az élet minden területén - ebben is a tiszta fej vezérelte mértékletesség az elsődleges. Elszíneződnek a világ vizei a klímaváltozás miatt MTI-HÍR Egyre kékebb lehet a „kék bolygó": a hőmérséklet emelkedésével a világ vizeinek színe egyre kékebb lesz a kutatók szerint. Vizsgálataik szerint a melegedés hatására megváltozik a fényt elnyelő és visszaverő fitoplanktonok, vagyis a tengerek és óceánok apró organizmusainak összetétele. A következő évtizedekben egyre kevesebb lesz belőlük a vizekben, ami 2100-ra a világ vizeinek 50 százalékában színváltozást okoz - írta a BBC hírportálja. A fitoplanktonok kiemelt szerepet játszanak az óceánokban. A napfényt kémiai energiává alakítják, szén-dioxidot nyelnek el, ezek a tengeri tápláléklánc alapját is képezik. Abban is jelentős szerepük van, hogyan látja az emberi szem az óceánokat. Minél több fitoplankton van a vízben, az annál kevésbé látszik Az Atlanti-óceán északi része lesz az egyik első terület, ahol láthatóvá válik a változás (Fotó: Shutterstock) kéknek és annál inkább zöldnek tűnik. Korábbi kutatások szerint a melegedő óceánokban több helyen a fitoplanktonok mennyiségének csökkenése várható. A cambridge-i Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) kutatóinak új vizsgálata a lehetséges változások hatásait modellezte. „Arra jutottunk, hogy megváltozik a szín, nem feltétlenül annyira, hogy szabad szemmel látható legyen, az érzékelők azonban biztosan jelezni tudják, hogy változás történt. Valószínűleg ez lesz az egyik legkorábbi jele annak, hogy megváltoztattuk az óceán ökológiáját” - mondta Stephanie Dutkiewicz, az MIT kutatója, a tanulmány szerzője. A szakértők kiemelték: a változás a globális felmelegedés egyik közvetlen következménye, a klímaváltozás ugyanis hatással van a tengervíz áramlataira, ami megváltoztatja a fitoplanktonok számára elérhető táplálék mennyiségét. A korábbi kutatásokkal szemben az MIT szakértői kizárólag a fitoplanktonok által visszavert fény műholdas méréseit vették figyelembe. Korábbi esetekben a tudósok a klorofill műholdas méréseit használták a klímaváltozás hatásainak megértéséhez. A klorofill a zöld növények - így a fitoplanktonok - fényelnyelő anyaga. Nehéz volt eldönteni, hogy a változásokat természetes ingadozás vagy az ember által előidézett melegedés okozta. A szakértők úgy vélik, 30-^10 év múlva lesz csak megállapítható, pontosan milyen hatása van a klímaváltozásnak a klorofillra. Az Atlanti-óceán északi része lesz az egyik első terület, ahol láthatóvá válik a változás - írták a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányukban. A kutatócsoport azt is modellezte, mi történik, ha az évszázad végére a világ 3 Celsius-fokkal felmelegszik. „A világ óceánjai 50 százalékának észrevehetően megváltozik a színe a 21. század végére” - mondta Dutkiewicz.
