Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-08 / 33. szám

6 I KÜLFÖLD 2019. február 8. lwww.ujszo.com Tartanak a kemény brexittől Jean-Claude Juncker és Theresa May a kilépési tárgyalások folytatásáról állapodott meg May és Juncker: tovább próbálkoznak a közös lépésekkel (TASR/AP) RÖVIDEN lohannis elutasított egy kinevezést Bukarest. Megtagadta Klaus lohannis román államfő a Szo­ciáldemokrata Párt (PSD) egyik legbefolyásosabb alelnökének, Lia Olguta Vasilescu volt mun­kaügyi miniszternek a kineve­zését a miniszterelnök-helyettesi ranggal együtt járó regionális fejlesztési tárca élére. lohannis azzal érvel, hogy Vasilescu semmilyen tapasztalattal vagy szakképesítéssel nem rendelke­zik azokon a területeken, ame­lyek irányítására jelölték. (MTI) Ballisztikus rakétát lőhetett fel Irán Teherán. Műholdfelvételek alapján gyanítható, hogy Irán ballisztikus rakétát bocsátott fel, amely atomfegyver továbbítá­sára is alkalmas - állítja egy amerikai megfigyelőközpont. A coloradói DigitalGlobe közzé­tett felvételein olyan rakéta lát­ható, amely Iránban a Khomeini Imám űrközpontból emelkedett kedden a magasba, és amelynek indítóállásán égésnyomok utal­nak a felbocsátásra. Iráni részről egyelőre hallgatnak. (MTI) Kijev NATO- és EU- tagságot szeretne Kijev. A kijevi parlament meg­szavazta azt az alkotmánymódo­sítási előterjesztést, amellyel be­kerül Ukrajna alaptörvényébe, hogy az ország az európai uniós és a NATO-tagság elnyerésére törekszik. Az indítványt 334 képviselő támogatta a 450 fos törvényhozásban. Elemzők sze­rint a vezetés ily módon akaija kizárni annak lehetőségét, hogy a jövőben egy új kurzus ismét le­téríthesse Ukrajnát az euroatlanti integrációs irányról, miként azt Viktor Janukovics korábbi oroszbarát elnök és kormánya tette hivatali idejében. (MTI) Párizs hazahívja római nagykövetét Párizs. Franciaország hazahívja római nagykövetét az olasz ve­zetők sorozatos „rágalmazó ki­jelentései, megalapozatlan és pél­dátlan támadásai” után - közölte a külügyi tárca. „Erre a II. világ­háború vége óta nem volt példa” - tette hozzá Agnes von der Mühll szóvivő. Párizs és Róma között nagyon feszült a diplomá­ciai viszony azóta, hogy Olasz­országban 2018 júniusában kor­mánykoalícióra lépett a beván­dorlásellenes Liga és az elitelle­nes Öt Csillag Mozgalom. (MTI) Amerikai katonák a mexikói határnál Washington. Az USA védelmi minisztériuma bejelentette, át­csoportosít katonákat a mexikói határon a texasi Eagle Pass tele­pülés közelébe, mert újabb mig­­ránskaraván érkezett a mexikói oldalra. 250 fos egységről van szó, miközben kb. 1600 közép­amerikai migráns érkezett a határ túloldalára. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel . A nehézségek elle­nére a tárgyalások folytatá­sáról állapodott meg brüsszeli találkozóján Theresa May brit kormányfő ás Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválása. A tárgyalást követően kiadott kö­zös közleményben arról számoltak be, hogy a két fél tárgyalódelegációi tovább fognak egyeztetni, hogy olyan megoldást találjanak, amely a lehető legszélesebb támogatottságot nyerheti el a londoni parlamentben, ugyanakkor tiszteletben tartja a bennmaradó tagállamok által lefek­tetett irányelveket. Február vége előtt pedig újabb találkozóra kerül majd sor Theresa May és Jean- Claude Juncker között, hogy érté­keljék az előrelépést. Alig van mozgástér Juncker ismételten leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brit EU- tagság megszűnésének feltételrend­szerérői szóló, szerinte kiegyensú­lyozott szerződés. Azt is kiemelte, hogy ajövőbeli viszonyról szóló po­litikai nyilatkozat még módosítható, amennyiben London esetleg ambi­­ciózusabb célokat tűzne ki maga elé. Végezetül figyelmeztetett, hogy a kiválási szerződést a 27 bennmaradó tagállam mellett az Európai Parla-A Kreml nem munkálkodik azon, hogy előkészítse Nicolás Maduro venezuelai elnök kimenekítését a saját hazájából. A venezuelai hadsereg nem engedi bejutni Kolumbiából a segélyt. Caracas/Moszkva/Washington Moszkva nem tervezi Maduro elnök kimenekítését az országból - jelen­tette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szó­vivője. Peszkov így kommentálta azt a több más ország részéről felmerült javaslatot, hogy szavatolni kellene Maduro büntethetetlenségét, és eva­kuálni kellene őt Venezuelából. Le­szögezte, a Kreml álláspontja válto­zatlan az általa törvényesnek tekintett elnök támogatásával kapcsolatban. Közölte, Moszkva és Washington között nem folyik párbeszéd a vene­zuelai válság rendezéséről, viszont Oroszország erről más országokkal, például Uruguayjal folytat eszme­cserét. Az orosz vezetés arról próbál­ja meggyőzni külföldi partnereit, hogy őrizzék meg semlegességüket, mert elfogadhatatlan a külföldi be­avatkozás az ottani válságba. Csábítják a katonákat Washington mentesítheti a bünte­tések alól az Egyesült Államok által is ideiglenes venezuelai államfőként elismert Juan Guaidót támogató ka­tonatiszteket - közölte John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanács­adó. Megfogalmazása szerint azok a katonatisztek mentesülhetnek a szankciók alól, akik kiállnak a de­mokráciáért és elismerik Juan Guai­mentnek is jóvá kell hagynia. May tájékoztatott az előző heti londoni alsóházi elutasítás körülményeiről, és különböző lehetőségeket vetett fel a képviselők többsége által aggá­lyosnak tartott elemek, például a brit belpolitikai konfliktus alapját képe­ző, úgynevezett ír-északír tartalék­megoldás kapcsán. Ezek részleteire azonban nem tértek ki a közlemény­ben. May csupán annyit mondott, hogy az Egyesült Királyság nem ra­gadhat bele az ír-északír határ di­lemmájára kitalált tartalékmegol­dásba. A mostani formájában az Egyesült Királyság határozatlan ideig a vámunió tagj a maradna, amíg nem sikerül rendezni a kérdést. Ez volt a brit képviselők többségének elfogadhatatlan. Mint írták, a „konstruktív” meg­beszélés célja az volt, hogy sikerül­jön megelőzni a megállapodás nél­küli brit kilépést, különösen mivel mindkét fél elkötelezett a jövőbeli mély partnerségi kapcsolat kialakí­tása mellett, amire nagy szükség van a nyitott, tisztességes kereskedelem és a szabályalapú nemzetközi rend­szer fenntartása, illetve a klímavál­tozás és a terrorizmus elleni haté­kony küzdelem érdekében. May mindenkivel tárgyalt May kormányfő számára sűrű volt a tegnap: Juncker után Guy Verhof­­stadttal, az Európai Parlament bre­­xittel foglalkozó munkacsoportjá­nak vezetőjével, Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével ta­lálkozott, az utolsó tárgyalást pedig Donald Tuskkal, a tagállamok veze­dó elnök alkotmányos kormányát. Eddig egyetlen venezuelai tábornok tett hitet az ellenzéki Guaidó mellett: ő videóüzenetben jelentette be dön­tését, és egyúttal Guaidó elismerésé­re szólította fel a hadsereg tisztjeit. A venezuelai hadsereg változatlanul a jelenlegi elnök, Nicolás Maduro mellett áll. Elvileg a Bolívari Nem­zeti Fegyveres Erők (FANB) az a pil­lér, amely hatalmon tartja Madurót. Legalább 42 élelmiszeripari cég áll a védelmi minisztérium felügyelete alatt. Ezenkívül a bányászati és a hid­­roelektronikai iparág, valamint a PDVSA venezuelai állami olajválla­lat is a hadsereg vezetése alatt áll. Nem engedik be a segélyt A venezuelai hadsereg egy tar­tálykocsiból és két konténerből ba­tőit tömörítő Európai Tanács elnö­kével folytatta le. Ennek a találko­zónak Tusk szerdán már megadta az alaphangot, amikor arról beszélt: a pokolnak lehet egy bugyra a brexitet úgy propagáló politikusok számára, akik semmilyen tervvel nem rendel­keznek arról, a kilépést hogyan lehet végrehajtani. Margarítisz Szkínász bizottsági szóvivő elmondta, hogy Michel Bamier uniós brexitügyi fő­tárgyaló jövő hétfőn Strasbourgban fog tárgyalni Stephen Barclayjel, a kiválási folyamat irányításáért fele­lős brit minisztérium vezetőjével. Bajban lesz a gazdaság A Bank of England szerint nem kizárt, hogy a brit gazdaság az idén recesszióba kerül. A brit jegybank az rikádot emelt a kolumbiai határnál egy hídon, hogy megakadályozza a nemzetközi humanitárius segély be­jutását Venezuelába. A híd a kolum­biai Cucuta határvárosnál található, amely felkészült a venezuelaiaknak szánt 60 tonnányi élelmiszer és gyógyszer fogadására, valamint to­vábbítására. Nicolás Maduro elnök azonban ismételten visszautasította a külföldi segélyeket, mondván, „Ve­nezuela nem koldusok országa”. Az államfő külföldi beavatkozásnak minősítette a segélyezést. A magát január végén ideiglenes elnöknek nyilvánító Juan Guaidó szavai sze­rint az adomány a venezuelai had­sereg tesztje: a barikádnál fegyver­rel őrt álló katonáknak választaniuk kell, hogy beengedik-e az égetően szükséges szállitmányt, vagy enge­általa eddig várt 1,7 százalékról 1,2 százalékra rontotta a brit hazai össz­termék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését, és közölte: egy­­negyedes esélyt lát arra, hogy a brit gazdaság az idén recesszióba kerül. A Brit Iparszövetség (CBI) figyel­meztetése szerint globális kereske­delmi szerződésekből zárná ki Nagy-Britanniát a kemény brexit, vagyis a brit EU-tagság rendezetlen, megállapodás nélküli megszűnése. A felhívás, amelyet személyesen John Allan, a CBI elnöke tett közzé, hangsúlyozza: Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként jelenleg 40 olyan nemzetközi kereskedelmi egyezmény részese, amelyeket az EU kötött külső országokkal mind az öt kontinensen. (MTI, hvg.hu, ú) delmeskednek a parancsnak. Az ENSZ óvott attól, hogy a Venezue­lába indított élelmiszer- és gyógy­szerszállítmányokat a politika esz­közeként használják. Amerikai kor­mányzati tisztségviselők szerint az amerikai segélyeket fuvarozó teher­autók még a héten megérkeznek a kolumbiai—venezuelai határhoz. 73 tonna arany Nicolás Maduro kormánya 73 ton­na aranyat adott el tavaly az Egyesült Arab Emírségeknek és Törökország­nak anélkül, hogy megkapta volna a szükséges engedélyt erre a hatalmá­tól megfosztott, ellenzéki többségű nemzetgyűléstől - állította Carlos Paparoni ellenzéki képviselő. Papa­­roni szerint ebből a mennyiségből a legtöbbet, 27,3 tonnát az egyesült arab emírségekbeli Noor Capital be­fektetési vállalkozás vásárolta. Egy meg nem nevezett török cég pedig 23,9 tormát vett a nemesfémből. A képviselő ugyanakkor nem mutatott be bizonyítékot állításai alátámasztá­sára. „Dolgozni fogunk azon, hogy többé egyetlen gramm aranyat se ad­hassanak el” - hangoztatta Paparoni. A múlt héten vált ismertté, hogy Ve­nezuela több tonna aranyat készül el­adni központi bankjában őrzött tar­talékából az Egyesült Arab Emírsé­geknek, hogy az ország fenntarthassa fizetőképességét. Az abu-dzabi székhelyű Noor Capital befektetési vállalkozás elismerte, hogy 3 tonna aranyat vásárolt, időközben azonban - az USA szankciós fenyegetése ha­tására - bejelentette: tartózkodni fog a további tranzakcióktól. (MTI) A Kreml nem dolgozik Maduro kimenekítésén Barikád a kolumbiai-venezuelai határon: nem kérnek a segélyből (TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents