Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-07 / 32. szám
www.ujszo.com | 2019. február 7. KÖZÉLET 3 Kuciak-ügy: Saková hárítja a felelősséget r Újraindult a Magyar Nemzet CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Kuciak-ügy nyomozásába való beavatkozás csak adminisztratív lépés volt, állítja Danisa Saková (Smer) belügyminiszter. Közben Alena Zs. vallomása a Penta csoportot is gyanúba keverte. Az, hogy Maros Zilinka ügyész és Dániel Lipsic volt belügyminiszter meggyilkolásának előkészítését a rendőrség belső ellenőrzése fogja vizsgálni, egy adminisztratív döntés eredménye, melyről a belső ellenőrzés a Főügyészséggel és a országos rendőrfőkapitánnyal is egyeztetett. Ezt a tegnapi kormányülés után jelentette ki Saková. Hozzátette, a belső ellenőrzés fogja kivizsgálni Peter Sufliarsky, első számú főügyészhelyettes meggyilkolásának előkészítését is. A tárcavezető szerint a szóban forgó lépést az információk kiszivárgása indokolta. A miniszter az újságírókat a további kérdésekkel a Főügyészséghez irányította. A közszereplők meggyilkolásának előkészítéséről szóló ügyet annak ellenére vonják meg a Kuciak nyomozócsoporttól, hogy a gyanúsítottak nagy mértékben azonosak a két fiatal meggyilkolásának gyanúsítottjaival. Saková szerint a lépésbe Milan Lucansky rendőrfőkapitány is beleegyezett. A tárcavezető azonban arra nem adott magyarázatot, hogy az ügy kettébontása miként segítené meg-Denisa Saková akadályozni az információk kiszivárgását. Ezt maga Lipsic is kritizálta, de Facebook-bejegyzésében azt is kifogásolta, hogy gyilkossági ügyek vizsgálata nem tartozik a belső rendőri ellenőrzés hatáskörébe. Ugyanakkor ez a nyomozóhatóság közvetlenül Saková irányítása alatt áll. Az ellenzéki képviselők szerint Saková beavatkozott a nyomozásba. Emiatt indítványozzák, hogy hívják össze a parlament védelmi bizottságának rendkívüli ülését, amelyen a miniszteren kívül a rendőrfőkapitányt is kérdőre akarják vonni. A Penta is érintett? A gyanú szerint a közszereplők elleni gyilkosság előkészítői és Ján Kuciak, valamint Martina Kusnírová gyilkosai azonosak lehetnek. Az utóbbi ügy egyik gyanúsítottja, Alena Zs. a vallomásában arról beszélt, hogy az újságíró meggyilkolását a Penta befektetési csoport rendelte meg. (TASR-felvétel) A nyilvánosságra került nyomozati iratok szerint jól kivehető a Penta, Peter Tóth korábbi ügynök és Marián Kocner, hírhedt nagyvállalkozó közötti kapcsolatrendszer. Tóth például kommunikált a váltóhamisítási ügyben letartóztatott Kocnerrel, a még szabadlábon lévő Alena Zs.-vel, de a Penta külkapcsolatokért felelős menedzserével, Martin Dankóval is. A Denník N szerint a befektetési csoport hosszabb ideje konfliktusban áll Lipsiccel. Az ügyben meg-Orbán Viktor a tetszhalálából szimbolikus napon feltámadt lappal KÓSAANDRÁS A tavaly megszüntetett, ós tegnap újra indult Magyar Nemzet első számában „szellemi honvédelmet" ígér, és még mindig ott tart, hogy a nemzetközi liberalizmus támadja az Orbán-kormányt. Alap újraindítása miatt megszüntetett Magyar Idők szerkesztőségével, de új főszerkesztő irányításával készülő lap első száma a G- nap 4. évfordulóján jelent meg. Budapest. „Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez nem is mérhető államférfi, de a futball közegében visszavedlik csillogó szemű rajongóvá” - ez a rajongó hűségnyilatkozat még 2013-ból származik Ballai Attilától, aki akkor a Nemzeti Sport újságírója volt. Ballai Attila a szerdán újraindult Magyar Nemzet új főszerkesztője lett. Fenti sorai jól érzékeltethetik, hogy mennyire lesz „kritikai” a lap hozzáállása a hatalomhoz. Igaz, Ballai Attila a Népszavának nyilatkozva azt mondta, szeretnének szakítani a Magyar Idők gyakorlatával, hogy fenntartás nélkül támogassanak olyan kormányzati intézkedéseket is, amelyek éppen a magyar sajtó ellehetetlenítését célozzák, és egyébként is azért dolgoznának, hogy „ne süllyedjen tovább az újságírószakma megítélése”. A Magyar Nemzetet ezért „nyitott, mértéktartó” lapként szeretné működtetni. Az elmúlt 4 év Ehhez képest az új lapvezetés egyik első lépése volt, hogy gyakorlatilag elérhetetlenné tették a korábban megjelent cikkeket. Korábban a Simicska Lajos tulajdonolta Magyar Nemzet írta meg legelőször, hogy Semjén Zsolt helikopteres rénszarvasvadászaton volt Svédországban (az utat egy kormányközeli üzletember fizette), vagy, hogy Kosa Lajos egy közjegyzői nyilatkozat szerint egy idős nő megbízásából papíron 4,3 milliárd eurót kezel. Mostantól ezekre a tartalmakra nem lehet rákeresni a Magyar Nemzet archívumában. G-nap Az újraindulás dátuma, február 6., szimbolikus: ez a 2015-ös „G-nap” évfordulója, és bár azt a miniszterelnök környezetéből többen tagadták az Új Szó munkatársának, Orbán Viktor számára igenis fontos volt, hogy Simicska Lajos vereségének teljessé válása ezen a napon következzen be. Nem véletlen, hogy maga Orbán Viktor is posztolt egy fényképet saját Facebook-oldalára, amin Magyar Nemzetet olvas. A lap egyes írásai ennek ellenére is inkább frusztrációt, mint diadalt sugallnak. Szánthó Miklós, a kormányközeli Alapjogokért Központ vezetője a magyar és a nemzetközi médiahelyzetet elemezni kívánó publicisztikájában még mindig arról ír, hogy fiberális véleménydiktatúra, a „píszí” terrorja uralkodik, amit meg kell tömi, majd így folytatja: „a balliberális oldal valójában nem híve a jó újságírásnak és a médiapluralizmusnak, mert csak saját száj szagos leheletét szereti viszontérezni a nyilvánosságban - ellenkező esetben a megfélemlítés és fenyegetés hol burkolt, hol nyílt eszközeivel terrorizálja a más véleményen lévőket”. Boross igen, Soros nem A lap hosszú inteijút közöl Boross Péter volt miniszterelnökkel is. Ebben szintén a már ismert kormányzati kommunikációs paneleket olvashatjuk vissza arról, hogy Európa kultúrája veszélyben van, a magyar kormány ez ellen küzd, és ezért akarják a bevándorláspárti, liberális erők eltávolítani, ezért támadják Orbán Viktort külföldön. Boross a túlóratörvénnyel szemben szervezett tiltakozásokról, az ellenzéki képviselők vegzálásáról a köztévé székházában azt mondja, „mostanában női politikusok viszik a prímet a primitívségben, a színvonal alatti akciók terén. Ezt láthattuk az országházi botrányokozás, vagy az MTVA székházban való garázdálkodás alkalmával is”. Egyvalamiben viszont kétségtelenül meglepetést keltett a Magyar Nemzet első számra. Egyetlen cikkben sem fordult elő Soros György neve, és nem voltak a Magyarországot fenyegető migrációs hullámmal riogató cikkek sem. kerestük Grendel Gábort, az ellenzéki OEaNO-Nova parlamenti képviselőjét, aki elmondta, amikor 2012-ben Lipsiccel közösen megalapították a politikai mozgalmukat, lejáratókampány indult ellenük. „Értesüléseim szerint, nagyjából 4 vállalkozó lehetett érdekelt ebben a lejárató kampányban” — mondta a képviselő. Arra a kérdésünkre, hogy ezek között szerinte van-e valaki, aki a Pentához köthető, Grendel igennel válaszolt. A képviselő szerint a kampányban tevékeny személyek később részt vettek nemcsak Ján Kuciak, hanem más újságírók megfigyelésében és szervezett lejáratásában. Az ügyben mi is megkérdeztük Dankót, a Penta külkapcsolatokért felelős menedzserét, aki elmondta, szerinte Grendel állításai hiteltelenek és elhatárolódik a kijelentésektől. „Nincs tudomásom semmiféle emberekről és semmiféle kampányról, amely Grendel úr lejáratására irányult volna” - nyilatkozta a Penta menedzsere. Elutasította azt is, hogy bármi közük lenne az újságíró és jegyese meggyilkolásához. „Kategorikusan elutasítom, hogy bárkivel, akár Peter Tóthtal való bármilyen kapcsolatom bárhogyan is összefüggésben lenne Ján Kuciak és Martina Kusnírová meggyilkolásával, vagy bizonyos személyek jogellenes megfigyelésével” - nyilatkozta a befektetési csoport menedzsere, és hozzátette, hogy a Penta sosem állt üzleti kapcsokban Tóthtal. Lapunk kiadója, a Duel-Press Kft. a Penta befektetési csoport tulajdonában van. Tiltakozás az új sajtótörvény ellen Ján Kuciak és menyasszonya, Martina Kusnírová meggyilkolása után elvártuk, hogy az állam megtalálja a módját, hogyan lehetne jobban védeni az újságírókat. Ez nem sikerült. Ezzel szemben a kormánypárti politikusok Kotleba pártjával, az ESNS-szel azon dolgoznak, hogyan védhetik magukat egyre jobban. Ezért terjesztették he a parlamentbe a sajtótörvény módosítását, és ezért akarják bevezetni, hogy a sajtó legyen köteles teret adni a politikusok válaszának. Holott a politikusoknak rengeteg lehetőségük van, hogy hozzászóljanak azokhoz a témákhoz, amelyekben a sajtóban megjelennek. Ezt a lehetőséget azonban gyakran elutasítják, sőt, néhány médium kérdéseire nem válaszolnak. A demokratikus társadalomban a politikusoknak nem lenne szabad arról dönteniük, milyen tartalmak jelennek meg a sajtóban. Az a veszély fenyeget, hogy a politikusok minden cikkhez hozzá akarnak szólni, amely róluk szól, akkor is, ha az igazságot írjuk le. El akarják árasztani a sajtót olyan álláspontokkal, amelyek nem biztos, hogy tényszerűek. A parlament olyan légkörben hagyja jóvá a törvény módosítását, amikor verbálisán támadják az újságírókat, amikor a kritikus lapokat az ország ellenségének nevezik. Mi, újságírók, felszólítjuk a képviselőket, utasítsák el a sajtótörvény módosítását. (ú)
