Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-05 / 4. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com I 2019. január 5. Cirkusz nélkül nem megy Betyár és biciklista a legnagyobbak között? - huledeznek sokan LAMPL ZSUZSANNA Reggeli teámat iszom, az ablakpárkányon didergő galambok tapossák a havat. Marika Gombitová közleményét olvasom: a „legnagyobb szlovák” ankétban (az idézőjelek tőle származnak) átadja a helyét valamely kevésbé ismert, de történelmi szempontból jelentősebb személyiségnek. Mintha azt üzenné: itt valami bűzlik. A szlovák közszolgálati tévé őszszel hirdetett ankétot a Legnagyobb szlovák címmel. Az ötlet a brit közszolgálati médiáé, 2002-ben hirdette meg a legnagyobb britről szóló ankétot, amelyet szintén tüzes viták kísértek. A BBC azóta 24 országnak adta el a műsor ötletét. Az ankétokat mindenhol heves konfrontációk kísérték, volt, ahol idő előtt be kellett fejezni. A tíz legnagyobb szlovák listáját új évkor sugározta a STV1, és nálunk is beindult a veszekedés. Mert sokaknak nem tetszik, kik kerültek az első tíz helyre, meg a többire. Én meg azt gondolom, hogy ismét egy jól kitalált médiamanipulációval van dolgunk. A média, beleértve a közszolgálatit, pontosan tudja, hogy a konfliktus nagyobb nézettséget eredményez, mint az egyetértés. Szerintem a mi RTVS-ünk is számolt azzal, hogy ha a műsor reklámjában benne lesz Tiso, mert az elején még benne volt, azzal máris elindul a vita, és amikor kiveszik a képét, úgymond tanúsíthatják, hogy mennyire tolerálják azok véleményét, akik Tisót fasisztának tartják. Tiso eltűnt. De felvillanhatott! Alaphang megadva. Többszörösen ügyes húzás. A nemtetszés új forrása, hogy kik kerültek a legnagyobb szlovákok közé. Sokan kérdezik, hogyan kerülhet egymás mellé például a pap Srholec és Jánosík, a betyár. Vagy Dubcek és Husák. Egyáltalán, mitől nagy szlovák a normalizátor Husák, és szlovák-e egyáltalán Cirill és Metód, a két hittérítő. Miért csak egy sportoló van az élbolyban (Sagan), más meg azt kérdezi, mit keres egy sportoló a legnagyobb szlovákok között. Szóval van min vitatkozni, már akinek nincs más dolga. De mint mondtam, a vita, más szóval a cirkusz élteti a médiát. S mi a közös a különféle korokból származó, más szakmájú, (akár ellentétes) értékrendü személyekben? Az, hogy rájuk szavazott valaki, másra meg nem. Ez az ankét ezért nem a nemzet véleménye, csak a szavazóké. Az ankét különben sem reprezentatív felmérés. A reprezentatív felmérésnek tudományos módszerrel kialakított mintája van. Az ankétban nincs minta, az válaszol, szavaz, aki akar. S nem mindenki szavaz, akinek van véleménye. Persze, az ilyen vélemény aztán nem is jelenhet meg. Gombitová helyében ezért nem zárkóznék el. Most jön az úgynevezett össznépi szavazás (mint a szupersztárban), amit szerintem úgysem nyerne meg. Én az erdész Jozef Dekret Matejoviére szavaznék, mert tetszik a neve, és az, hogy az erdőbe lépve mindig levette a kalapját. Egyébként meg Stúrra vagy Stefánikra tippelek. S akkor majd mindenki megnyugszik. Talán. Kpt. JuDr. doktor Danko százados (Lubomír Kotrha karikatúrája) Lesz-e magyar ellenzék idén? SZÓ M BATH Y PÁL Januárban újrakezdik: a magyarországi parlamenti ellenzék új stratégiával nyitja az évet a decemberi tüntetések és politikai akciók után. Az új narratíva lényege, hogy az általuk antidemokratikusnak minősített magyar kormánnyal szemben kötelező az egységes ellenállás. „Ez már nem demokrácia, nem köztársaság, nemjogállam. ” (Szél Bernadett volt LMP-társelnök) Szél Bernadett szavai jól keretezik a történetet, amelyhez az ellenzék a magyar polgárok többségét szeremé megnyerni három választási kudarc után. Ez az értelmezés radikális, az Orbán-kurzust a demokrácián kívülre helyezi, az autoriter működés és a diktatúrák közé. Ehhez a radikális valóságmagyarázathoz parlamenten kívüli akciók, folyamatos tiltakozás, látványos utcai jelenlét társul(na). „ Ellenzéki politikusok arra kaptak gyors kiképzést külföldről és belföldi tanácsadóiktól, hogyan kell látványos politikai marketingakciókkal bekerülni a világsajtó decemberi híreibe. ” (Lázár János fideszes képviselő) A Fidesz háttérbe húzódó nagyágyúja egyébként problematikusnak látja a túlóratörvény kiszámíthatatlan hatásait, nyilván ezek közé sorolva a társadalmi ellenállás lehetséges módjait. Ugyanakkor Lázár rátapint az ellenzéki politika elmúlt nyolcéves gyengeségére is: ez pedig a kizárólagos látványpolitizálás, az akciómarketing, amely kis csapatokkal egy központból szervezhető, ám tartós tömeghatása kétséges. Az ellenzéki pártok legnagyobb problémája az elmúlt két ciklusban az egymással való ádáz versengés mellett az volt, hogy elfelejtették az aprómunkát: a szervezetépítést, az országos jelenlétet, a szisztematikus választókerületi terjeszkedést. Magyarán: a szoros viszonyt azzal az átkozott miniatűr valósággal. „A magyar történelem leggyávább kormánya. ” (Jakab Péter, a Jobbik képviselője) Nagy kérdés, hogy ezúttal a túlóratörvény ügyében sikerülhet-e ennyiféle, tegnap még egymást gyalázó és maró, most is politikai egzisztenciában vetélytárs ellenzéki erőnek úgy kooperálnia, hogy ne csak a semmi adódjon össze ötször-hatszor hangemberkedésben. Ehhez tudatos taktikára, a ki tudja, egyáltalán mennyire erős szakszervezetekkel való hatékony koordinációra, s előbb-utóbb országos sztrájkra, erődemonstrációra lenne szükségük. Különben pontosan ugyanaz történik, mint az elmúlt években mindig: nagy nekibuzdulás, nulla szellemi muníció, csodavárás, egyre csak emelt retorikai tét -»és megint mulatságos karikatúra-vég. „ Ha egy kormány elárulja az országát, a népét, akkor jön a lázadás. ” (Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke) A téteket ráadásul folyamatosan emelik, hideg, polgárháborús légkörben, csakhogy ez a mutatvány tömeges társadalmi támogatás nélkül a semmibe hull. A módszer kockázatos, dupla vagy semmi játszma. Hátha bedurran valamiféle társadalmi ellenállás, remélik az ellenzékiek. Hátha nyolc év után a Gyurcsány-Vadai-Bangóné-Hadházy-Kunhami-Szél- Karácsony-Jobbik-tengely meggyőzi az embereket, hogy itt mégiscsak kormányzásra alkalmas ellenzék tiltakozik kormányzásra alkalmatlan kormányzat ellen. „Azt nem tudom, hogy a tüntetések januárban érnek véget, februárban vagy az EP-választások után, de tömegtámogatásra aligha fognak szert tenni. ” (Gulyás Gergely kancelláriaminiszter) Nehéz mutatvány lesz, hiszen nincsenek új szereplők, a régóta színen lévőknek kell meggyőzniük a masszív és egyelőre hallgatag többséget a politikai erőátrendeződés szükségességéről. 2018 az ellenzék maximálisra feltekert, téteket a végsőkig emelő hitelességéről is szól. Nem igaz ugyanis, hogy a korrupciót helyeselné a szavazók többsége - viszont a kormányzóképességet mindennél fontosabbnak tartja. „A népszavazások és választások nem a racionalitásról szólnak, hanem az érzelmekről. ” (Yuval Noah Harari izraeli történész) Két érzelmes történetet mesélnek most a magyar szavazónak: az egyik a stabilitás, a fejlődés, a magyar felzárkózás nemzeti narratívája, a másik a velejéig korrupt oligarchák országkifosztásának véget vető globális hatékonyságé. Az a mese győz, amelyhez hitelesebb cselekvés társul. Az amerikai történelem legsokszínűbb törvényhozása Az amerikai történelem legsokszínűbb törvényhozása tette le az esküt, s ezzel együtt hatalmi átrendeződés kezdődött az amerikai politikában. Ez az amerikai történelem 116. kongresszusa, és 2011 óta először került többségbe a képviselőházban a Demokrata Párt: a novemberi félidős választáson 40 bársonyszékkel sikerült növelnie befolyását. A képviselőházban 235 demokrata és 199 republikánus párti politikus ül, a szenátusban pedig - ahol a republikánusoknak sikerült növelniük székeik számát - 53 republikánus, 47 demokrata és 2 független, de a demokratákkal együttműködő szenátor foglal helyet. Egy képviselői hely sorsa még mindig nem dőlt el: Észak- Karolina egyik választókerületében a republikánus jelölt győzelmét megkérdőjelezték, egyelőre tart a választási folyamat felülvizsgálata. Az új törvényhozók között 42 nő és 23 színes bőrű politikus van, emellett öten az LGBTQ közösséghez tartoznak. A kongresszusban összesen 127 nő politizál, a törvényhozók 24 százaléka. Két muszlim tagja van a képviselőháznak, a minnesotai Ilhan Omar és a michigani Rashida Tlaib. Mindketten demokraták, csakúgy, mint a törvényhozás két indián származású politikusa: Sharice Davids Kansas államból, Deb Haaland pedig Új- Mexikóból. Elemzők kiemelik: az Egyesült Államok történetének legsokszínűbb törvényhozása kezdi meg a munkát. Donald Trump elnöknek egy olyan demokrata párti többségű képviselőházzal kell együttműködnie, amelynek vezető politikusai már jelezték, hogy több ügyben vizsgálatot kívánnak indítani. Például vizsgálatot terveznek Donald Trump korábbi vállalatbirodalmának üzleti ügyeiben, az elnök adóbevallását illetően, kivizsgálnák a kormányzat migrációs politikáját, vagy Trump lánya és fehér házi tanácsadója, fvanka Trump e-mailjeinek ügyét. Kiderült ugyanis, hogy Ivanka Trump nemegyszer a magán e-mail-fiókját használta a védett, hivatalos szerver helyett a hivatalos ügyei intézésére. (Trump éppen ilyen ügy miatt (is) támadta Hillary Clintont a kampány során.) Ezenkivül várhatóan felgyorsul az Oroszország 2016-os választásokba történt beavatkozásának kivizsgálása is. Az amerikai politikában bevett dolog, hogy a félidős választásokon az ellenzék pártja szerez többséget a képviselőházban. így volt ez a demokrata Barack Obama, és a republikánus George W. Bush elnöksége alatt is: a félidős választások után nem az elnök pártja volt többségben a törvényhozásban. Trump elnök és a jelenlegi demokrata többségű képviselőház viszonyát azonban az elemzők különösen kiélezettnek jósolják. Nancy Pelosi, a demokraták vezető politikusa már a novemberi választási győzelem éjszakáján azt mondta: az új összetételű képviselőház „helyreállítja a Trump-kormányzat ellenőrzésének alkotmányos feladatát”. A The Wall Street Journal így fogalmazott: a demokraták fő célkitűzése az lesz, hogy tönkretegyék Trumpot. (MTI)
