Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-04 / 3. szám
121 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2019. január 4. lwww.ujszo.com A feldolgozott húskészítmények veszélyei CSIBRÁNYI ZOLTÁN Mostanáig, kutatások folyvást gyarapodó sora alapján, sokfélét leírtak már egyfelől a feldolgozott húskészítmények gyártási médjaibél fakadó, másrészt a fogyasztásuk utáni kockázataikról. Ami ezek alapján egyre bizonyosabbnak tűnik, messze nem a legjobb élelmiszerek, és akkor még enyhe a megfogalmazás. Az már korábban bizonyítást nyert, a különféle feldolgozott húskészítmények összefüggésbe hozhatók egyik-másik típusú rákbetegség valamint bizonyos idegrendszeri megbetegedések kialakulásával. Újabban pedig a Johns Hopkins Medicine kutatói bukkantak valami igazán rosszra az effajta élelmiszerek kapcsán. A több mint 1000 emberre (köztük voltak pszichiátriai rendellenességben szenvedők és egészségesek egyaránt) vonatkozó adatelemzésük után született eredményeik szerint a szárított marhahús, ugyanígy a hot dog, a szalámik és egyéb feldolgozott hústermékek fogyasztása, a bennük található - a gyártás során tartósítási céllal alkalmazott - nitrátok miatt úgynevezett mániás epizódokat, az ember hangulatvilágát érintő rendellenes változásokat okozhat. A mániát egyebek mellett eufória, magyarán túlzott örömmámor, továbbá hiperaktivitás és álmatlanság jellemzi. Konkrétan azt találták, akik valaha is ettek már nitráttal eltarthatóvá tett húskészítményeket, azok körében Az már korábban bizonyítást nyert, a különféle feldolgozott húskészítmények összefüggésbe hozhatók egyik-másik típusú rákbetegség valamint bizonyos idegrendszeri megbetegedések kialakulásával (Fotó: Shutterstock) három és félszer nagyobb az esélye annak, hogy őket kórházi ápolást igénylő emelkedett hangulati állapotok, mániás epizódok sújtsák. Eredményeikről a Molecular Psychiatry oldalain számoltak be 2018- ban. A kutatók azt mondják, az újonnan nyert ismereteik kiegészítik azokat a korábbi bizonyítékokat, amelyek szerint bizonyos étrend -továbbá a bélrendszerben levő bizonyos baktériumtípusok és mennyiségük - szerepet játszhat a mánia és más agyi rendellenességek kialakulásában. Robert Yolken kutatásvezető, a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának gyerekgyógyászati neurovirológus professzora szerint az ezzel kapcsolatos jövőbeli kutatások elvezethetnek olyan, étrendet érintő beavatkozásokhoz, amelyek segítenek csökkenteni a mániás epizódok kockázatát azoknál, akik bipoláris rendellenességben szenvednek, vagy akik valami más miatt sebezhetők a mániára nézve. Ahhoz, hogy kutatásuk során alaposabb képet kapjanak, a nitrátok patkányokon való hatását kutató kollégák eredményeit sem hagyták figyelmen kívül: a nitrátos marhahúst kapott patkányok már két hét után alvászavarokkal küszködtek és nem mellesleg hiperaktíwá váltak (ezek a tünetek lépnek fel a mániás embereknél is). Fontos rámutatni három részletre: a patkányoknak adott nitrátmennyiség arányaiban megfelelt annak, mintha egy ember elfogyasztana naponta például egy hot dogot; a nitrátos táplálékot kapott patkányok bélbaktériumainak összetétele más volt, mint a nitrátmentes táplálékon tartottaké; agyuk is eltérő képet mutatott molekuláris szinten, méghozzá olyat, amilyen a bipoláris rendellenességben szenvedőknél figyelhető meg. Az elemzés azonban még így sem adott teljesen kielégítő választ. Azt ugyanis nem kérdezték meg a tesztben résztvevőktől, hogy milyen gyakran fogyasztottak feldolgozott hústermékeket, ezért arra vonatkozóan nem tudtak következtetésekre jutni, mekkora mennyiség az, ami már fokozza a mániás epizódok kialakulásának kockázatát - ezért további, alaposabb vonatkozó kutatások szükségeltetnek. Ugyanakkor fontos kiemelni, a feltárt részletek nem jelentik egyenesen azt, hogy mindenkinek egyértelműen félnie kell a feldolgozott, tartósított húsoktól; hiszen a mániás epizódok, a bipoláris rendellenességek kialakulásában szerepet játszhatnak továbbá bizonyos genetikai tényezők is, és természetesen ott vannak továbbá a különféle környezeti viszonyok. Az újonnan talált jelek csupán arra utalnak, minden valószínűség szerint nem jó túlzásba esni az ilyen ételek fogyasztásával. Az Ultima Thule égitest (Fotó: tasr/ap) így néz ki a Naprendszer legtávolabbi égitestje Műszaki hiba miatt áll a csendes-óceáni szemételtakarítás MTI-HÍR A New Horizons újabb felvételeket küldött a Naprendszer eddig vizsgált legtávolabbi égitestjéről, a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű kisbolygóról, amely felett kedd hajnalban repült át az amerikai űrszonda. A NASA kutatói szerint az átrepülés idején készült részletes felvétel megerősítette azt, hogy a kicsiny égitest valaha két objektum volt, amely egyesült, és emiatt hasonlít alakja egy .hóember” formájához - adta hírül a BBC honlapja. A Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény 6,5 milliárd kilométerre van a Földtől. A kisbolygóövben mintegy 800 ismert objektum van, amelyek kulcsként szolgálhatnak ahhoz, miként jöttek létre az égitestek mintegy 4,6 milliárd évvel ezelőtt. Az Ultima Thulét 2014-ben a Hubble teleszkóp fedezte fel. A tudósok három évvel később jöttek rá arra, hogy nem gömbölyű, hanem feltehetően hosszúkás, sőt az is lehet, hogy két különböző objektum. Jeff Moore, a NASA Ames Kutatóközpontjának munkatársa elmondta, hogy a két égitest valaha nagyon alacsony, óránkénti 2-3 kilométeres sebességgel ütközött egymásba. A New Horizons űrszondát 2006. január 19-én indították útnak, elsődleges feladata a Plútó kutatása volt, 2015. július 14-én haladt el a törpebolygó mellett, miden eddiginél közelebb jutva hozzá. MTI-HÍR Kevesebb mint három hónsppal az indulás után egyelőre felhagynak a Csendes-óceánon felgyülemlett műanyaghulladék eltakarításával a begyűjtőberendezés megrongálódása miatt. A The Ocean Cleanup projekt szóvivőjének szerdai hollandiai bejelentése szerint levált a berendezés egyik végéből egy 18 méteres szakasz, és az egész szerkezetet újra partra vontatják, mihelyst az időjárási feltételek megengedik. A műszaki hiba oka anyagfáradás, vagy túlzott helyi igénybevétel lehet - vélte. A szóvivő szerint a berendezés szilárdan a helyén van, és nem jelent veszélyt sem a kísérőhajó személyzetére, sem a környezetre vagy a hajóforgalomra. A System 001 nevű rendszer egy 600 méter hosszú, a víz felszínén lebegő műanyag csőből és egy három méter mélyen a víz alá merülő fésűszerü filterből áll. A filter által kiszűrt szemetet hajók szállítják a partokra. A szerkezetet október elején vontatták ki San Franciscóból a Kalifornia és a Hawaii-szigetek között elterülő hatalmas csendes-óceáni szemétszigethez, a kaliforniai partoktól 2000 kilométerre lévő Great Pacific Garbage Patchhez a vízen lebegő műanyaghulladék összegyűjtésére, működését október 17-én kezdte meg. December közepére kiderült, hogy nem a tervek szerint működik a hulladékbegyűjtő, amely egy holland fiatal, Boyan Slat találmánya. A problémát az jelenti, hogy a rendszer megfogja a műanyagot, de nem tartja meg. A szóvivő szerint a rendszer túl lassan mozog a vízben, és nem tudni, miért. A probléma nem jelentkezett sem a tesztelések, sem a számítógépes modellezések során. Ahhoz, hogy a The Ocean Cleanup projekt működjön, a rendszernek gyorsabban kell haladnia a vízen, mint a műanyaghulladéknak, amelyet el kell fognia. A konstruktőrök korábbi becslései szerint a tengeri takarítógép 1,8 milliárd műanyagdarabot gyűjthet össze. Egyelőre nem dőlt el, hogy a System 001-et Honoluluba vontatják-e, vagy vissza San Franciscóba. A konstruktőrök korábbi becslései szerint a tengeri takarítógép 1,8 milliárd műanyagdarabot gyűjthet össze (Fotó:The Ocean Cleanup)
