Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-31 / 26. szám
141 ISKOLA UTCA 2019. január 31.1 www.ujszo.com A komáromi iparisták esszéírói sikerei Izrael Szilárd, Kovács Brigitta és Kalocsányi Dániel eredménye is bizonyítja, hogy a műszaki jellegű képzés remekül összeegyeztethető a humán műveltséggel (Fotó: gesz) BESZÁMOLÓ Ismét kiválóan szerepeltek a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola történelem iránt érdeklődő diákjai a Palóc Társaság nemzetközi szintű magyarságismereti esszéíré pályázatán. 1989-től január 22. a magyar kultúra napja. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc nemzeti imánk, a Himnusz írását. A Palóc Társaság huszonhárom évvel ezelőtt hirdette meg első alkalommal azt a pályázatot, amelynek célja a magyarságtudat elmélyítése, a szülőföld iránti hűség erősítése, a nemzeti történelem megismerése, az anyanyelvi képességek fejlesztése és a fiatalok tehetségének kibontakoztatása. A nemzeti összetartozás eszméjének terjesztéséhez és megszilárdításához nemcsak a Magyarországon, a Felvidéken, hanem az egész Kárpátmedencében élő magyar fiatalok hozzájárultak. A történelem iránt érdeklődő diákoknak lehetőségük nyílt a kiterjedt kutatómunkán kívül lakóhelyükhöz, az őket körülvevő világhoz fűződő érzéseik, gondolataik, javaslataik kinyilatkoztatására. A helytörténeti bemutatáson kívül a történelmi visszaemlékezések, a helyhez kötődő mondák gyűjtése és nem utolsósorban a magyarság kérdésének fejtegetése is érdekes kihívásnak bizonyultak. Iskolánk, a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola diákjai évek óta bekapcsolódnak ebbe a nemzetközi szintű megmérettetésbe. Az eredményhirdetésre 2019. január 20-án, Budapesten a Duna Palotában, a Magyarság Házában került sor. Az idei versenyen az érettségi előtt álló Izrael Szilárd, aki már többször szerepelt e pályázat díjazottjai között, ezúttal a kiemelt első díjat vehette át. Szép szülőföldem, Felvidék című pályamunkájának mozgatórugója a szülőföldje iránti szeretete. írásában bemutatja a szlovákiai magyarság életének fontosabb történelmi fordulópontjait, és kiemeli, hogy a múlt ismerete nagyon lényeges azért, hogy a nemzetek sorsát befolyásoló, rossz döntések ne ismétlődhessenek meg. A jövőt, a megoldást a megbékélésében, az összefogásban látja, valamint nemzeti kultúránk, hagyományaink megőrzésében és ápolásában. A harmadik évfolyam diákját, Kalocsányi Dánielt már kiskorától érdeklik a családi történetek. Mindig figyelmesen hallgatta nagyapja történeteit, melyekből sok érdekes dolgot tudott meg. Nagyapa, mesélj! című pályamunkájában kiválóan sikerült bemutatnia néhai nagyapja élettörténetét. Az 1914-ben született Kalocsányi István életútja tükrözi azokat a történelmi fordulatokat, megpróbáltatásokat, melyeket a szlovákiai magyaroknak kellett elszenvedniük a múlt század emberpróbáló időszakaiban. A jól sikerült esszé bővelkedik a vidéki élet sajátosságainak ábrázolásában, legyen szó akár a mezei munkákról, a falu (Bátorkeszi) közösségi életéről vagy akár az ünnepi szokásokról, beleértve a hagyományos ételeket is. Dániel a verseny különdíjasának járó oklevelet vehette át, akárcsak az első évfolyamba járó Kovács Brigitta. Brigitta lakóhelye, Gúta történetét, hagyományait, népszokásait, nevezetes szülötteit bemutató munkájával szintén sikerrel bizonyította, hogy műszaki tanulmányai ellenére tőle sem állnak távol a társadalomtudományok. A három diák felkészítő tanáraként büszke vagyok az eredményeikre, hiszen az igényes, mindenre kiterjedő pályaművek rengeteg kutatómunka és információgyűjtés eredményeként születtek meg. Pozitív tény, hogy a diákok életének fontos részévé válik a gyökerek felkutatása, a múlt megismerése és a hagyományőrzés. Szintén szép eredményt ért el iskolánk további diákja, Nagy László, aki a második helyezettnek járó oklevelet vehette át. Az iparisták eredményei is bizonyítják, hogy a műszaki jellegű képzés remekül összeegyeztethető a humán műveltséggel és az állandó értékek tiszteletével. Dr. Tóth Katalin felkészítő tanár Selyós gimnazisták az Alacsony-Tátrában Idén is sítáborba indultak a komáromi Selye János Gimnázium diákjai. Január 13-án kelt útra a gimnázium második és harmadik évfolyama Vámosra (Myto pod Dumbierom). A sítábor célja az élmények gyűjtése mellett, hogy mindenki megtanuljon síelni. A szálloda, amelyben laktunk, rengeteg sportolási lehetőséget, még wellnescentrumot is nyújtott. Módunkban állt kipróbálni az úgynevezett fallabdát, a bowlingot, emellett még egy kiadós szaunaszeánsz után lehűthettük magunkat a friss hóban. A sítábor eredetileg két helyen zajlott volna, az időjárási viszonyok azonban megakadályozták, hogy a haladó síelők megmérettethessék magukat Jasná pályáin. Emiatt mind a 90 diák Tálén tökéletesíthette tudását hét csoportban. A nem síelők számára is élvezetesen telt a sípályán töltött idő. Az egész napos komoly fizikai megterhelés után mindenki kimerült. Ám egy kiadós vacsora után a társaság újra életre kapott. Hangulatosan zajlottak az estéink. Ez a pár nap tökéletes alkalom volt arra, hogy az évfolyam összekovácsolódjon. Új barátságok szövődtek, megerősödött a tanárok és diákjaik közötti kapcsolat. Fél Szilvia tanárnőtől megtanultuk, hogy „bármi van, újunk vagy hívjunk”. Á sítábor után megbizonyosodtam róla, hogy még a Z generációban is van lehetőség az emberi kapcsolatok tökéletesítésére. Köszönjük Diósi Viktor tanár úrnak, hogy ilyen fantasztikus sítábort szervezett, valamint a többi tanárnak és tanárnőnek, hogy segítettek megvalósítani a tábor célját. Büszkén jelentem ki, hogy a gimnázium második évfolyama már tud síelni! Szarka Beáta II. A A selyés diákok és tanáraik a sítáborban (Fotó. SJG) Újabb alsóbodoki-budapesti határtalan kapcsolat Az alsóbodoki Magyar Tannyelvű Magánszakközépiskola számára kész meglepetés volt a hír, hogy igen, ismét részt vehetünk a Határtalanul programban. Advent harmadik hetében olyan nagyszerű lehetőséget kaptunk, hogy a nyughatatlanság ördögkarikáját a békés adventi készülődés koszorújára válthatjuk. Közel három napon keresztül élvezhettük a Leövey Klára Görögkatolikus Gimnázium, Közgazdasági Szakgimnázium és Szakközépiskola vendégszeretetét Budapesten, ahol két kedves kolléganő - Radácsy Györgyi és Marcsinák Judit - fogadott és kalauzolt bennünket. A hétfő délutáni órákban találkoztunk velük, és rögtön a diákokból álló baráti kis társaság fogadott bennünket a szálláshelyünkön, ami már önmagában nagyon izgalmasnak ígérkezett. A Fortuna Hotel ugyanis a Duna vizén ringatózó, kellemes hangulatú hajó volt, a többségünknek viszont eddig csak a sétahajókázás jutott eszébe a folyó hallatán. Nagyon jólesett a finom vacsora, mely gondoskodott energiakészleteink feltöltéséről. Ez kifejezetten fontos volt, hiszen rengeteg látnivalót derítettünk fel a fővárosban. Az első utunk az Isten házába vezetett, a lelki útravalót pedig egy irodalmi élménnyel gyarapítottuk, az Átrium Színházban egy József Attiláról szóló színpadi összeállítást tekintettünk meg. A Parlamenttel is közelebbről megismerkedtek az alsóbodoki diákok (Fotó: MTM) Másnap izgatottan vágtunk neki a város hangulatos utcáinak, tereinek és vásárainak, merthogy a vámegyed és a Mátyás-templom történelmi légköréből szippantva az adventi fahéjas tea és sült gesztenye illata is hívogatónak bizonyult. A Sziklakórházban tett látogatásunktól azóta is borsózik a hátunk, s nem volt véletlen a kíváncsiságunk. Ezt persze a karácsonyi vásár teljesítette ki, mert talányos feladatként hazai (számunkra felvidéki) termékeket kellett keresgélnünk. Szerdán a Parlament épületét ismerhettük meg közelebbről, bent jártunk a Szent Korona közvetlen közelében és az alsó házi ülésteremben. A Szent István-bazilikából gyönyörű kilátás nyílt a messzi távolba, s ha föntről csak tippelgettiink is, később elmetróztunk a Hősök terére és Vajdahuny ad várához, melyet esti fényekben is megcsodáltunk a városligeti műjégpályáról. A cirkusz igazi téli mesevilágot idézett meg, és minden művésze, artistája, idomára, bohóca, táncosa és élő zenekara lenyűgözött bennünket. A sok-sok érdekesség karácsonyhoz közel mégis attól vált igazán színessé, hogy jókedvű beszélgetésekkel tölthettük meg és kedves új ismerősöket szerezhettünk az otthoniak vendégszerető tanárainak és diákjainak személyében. A budapestiek vendégszeretetét idén június 3. és 6. között viszonozhatjuk. Csölle Stefánia
