Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-30 / 25. szám

101 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2019. január 30. | www.ujszo.com A Csallóköz Izei a Vassfazékban című könyvét mutatta be Komáromban Vass Laura, aki az Új Szóban és a Vasárnapban is közölt/közöl régi, elfele­dett csallóközi recepteket. A szakácskönyv összeállításában az az elv ve­zérelte, hogy ne feledkezzünk meg eleink egyszerű, de ízletes és a körül­ményekhez képest nem kifejezetten drága étkeinkről. (Somogyi Tibor felvétele) Károkat okoznak a hódok BARTALOS ÉVA Nincs szó hódinvázióról, az az elsődleges probléma, hogy egyre kevesebb a fás terület. TWShiymimuMMiKi Az elmúlt hetek csapadékos időjá­rása miatt sok helyen nehezen talál­nak élelmet a vadon élő állatok, mi­vel hó borítja a határt. Van azonban olyan állat, amely maga is gondos­kodik a táplálékáról. Egyre több ékre rágott fa jelzi, hogy otthonra találtak a hódok a folyók mellett. Télen intenzívebb törődést igé­nyelnek a vadon élő állatok. Horváth Tibor, a Szlovák Vadászkamara ga­­lántai járási titkára elmondta, ott, ahol összefüggő a hótakaró, többször kell etetni az állatokat. „Ha nincs hótaka­ró, az állatok elég táplálékot találnak ahhoz, hogy túléljék a telet” - foly­tatta Horváth Tibor, hozzátéve, hogy több tényező befolyásolja, mennyire sínyli meg az állomány a hideget. A kemény fagyok és a nyirkos időjárás is kárt okozhat. A nyulak érzékenyek a nedves, hideg időre, az ebből eredő megbetegedés, amely hasonló tiine-Közelebbről nézve kiderül, miért dől­tek ki a f á k (A szerző felvétele) tekkel jár, mint az embereknél az inf­luenza, a fiatal egyedek elhullását okozhatja. A hódok azonban minden időben feltalálják magukat, télen szembetűnőbb a ténykedésük. Az utóbbi években a Duna, a Kis-Duna mellett, a Feketevíz környékén és a kanálisok partján is megjelentek. A folyópartok közelében látható körbe­­rágott, kidőlt fák bizonyítják, hogy visszatértek a Csallóközbe és a Má­­tyusföldre. „A hód zsenge ágakkal és azok héjával táplálkozik. Azért rágja körbe a fákat, hogy hozzájusson a vé­kony ágak felső héjához” - mondta Izsák Gábor, a Dunai Ligetek Tájvé­delmi Körzet igazgatóhelyettese. Húsz évvel ezelőtt nem éltek hódok a régióban, ám az utóbbi években nőtt az állományuk, de kérdéses, mennyi egyedet számlál a hódpopuláció. A hódok gyarapodásával együtt nő az erdészetekben okozott kár. „Mintegy fél hektárt, legalább ezer fát taroltak le” - nyilatkozta Jozef Habara, a Szlovák Erdészeti Vállalat bősi köz­pontjának vezetője a noviny.sk-nak a Bős környéki erdőben észlelt, hódok okozta károkról. „A túlzott mezőgaz­dasági és urbanisztikai kihasználás miatt kevés az erdő és a fa a kanális­partokon. Ott elég nagy károkat tud­nak okozni a hódok. Az ökotópban nem okoznak nagy kárt, inkább táj­­építészeti szempontból lehetnek gondok” - folytatta Izsák Gábor. Az erdészeknek bosszúságot okozhatnak a védett rágcsálók. A környezetvédő szerint azonban ha mérséklődne a fairtás, akkor a hódok sem rágnák ki az egyedeket. Vince-napi boráldás Somorján BARTALOS ÉVA Tizedik alkalommal találkoz­tak a borászok ás a borkedve­lők a Somorja melletti borá­szatban, hogy megáldják a tavaly készült borokat. A szakértők szerint 2018 sok borász számára a megpróbál­tatások éve volt. SOMORJA Január 22. Vince napja, a népha­gyomány szerint ha fénylik Vince, megtelik a pince, vagyis ha jó idő lesz, bőséges bortermés várható. Egy másik tradíció szerint az ezen a na­pon metszett szőlővesszőkből jósol­ják meg a szüret gazdagságát. A le­metszett vesszőt vázába teszik, és ha sok rügyet hajt, akkor már nem kell nagy fagyoktól tartani. Bartal Lász­ló, a boráldásnak helyet adó pince tulajdonosa lapunknak elmondta, baráti együttlétnek indult a Vince­­napi boráldás, amely az évek során meghatározó rendezvénnyé nőtte ki magát. Több tucat helyi, illetve a A tavalyi bort és a Vince napján metszett szőlővesszőket is megáldották (A szerző felvétele) szélesebb régióban tevékenykedő borász kóstolta meg a házigazda ál­tal előállított borokat, amelyeket Bohunicky Jozef, az Európai Bor­lovagrend papja és Mikus Csaba so­­morjai káplán is megáldott. Bartalos Gyula, az Európai Borlovagrend dél­szlovákiai legátusának elnöke el­mondta, míg 2017-ben kivételesen kedvező feltételek voltak a borké­szítésre, tavaly az időjárási viszon­tagságok megnehezítették a borá­szok dolgát. „A tavalyi év nagyon szélsőséges volt, rettenetes száraz­ságok voltak, máshol viszont sok volt az eső. A háztáji borászok dol­gát nagyon megnehezíti az időjárás” - magyarázta Bartalos Gyula. Az időjárás miatt egyes vidékeken túl savasak lehetnek a borok, vagy épp elillantak a savak. Bartal László sze­rint a vörösboroknak kedvezett az időjárás, a fehérborok azonban el­vesztették a savaikat. Pereden is ha­sonló a helyzet, Varga Zoltán peredi borász elmondta, hogy a fehérborok is jók, de a vörösek még jobbak. Abban valamennyi általunk meg­szólított borász egyetértett, hogy fejlődik a borkultúra a vidéken, a vá­sárlók megválogatják, mivel koc­cintanak, és nyitottak a helyi terme­lők által előállított italokra. „Nem­csak a környékünkön, hanem orszá­gos szinten is szép eredményeket ér­nek el a borászatok, akik külföldi versenyeken is sikert aratnak bora­ikkal” - nyilatkozta Varga Zoltán. Nem csak az emeletes vonat lehet megoldás BARTALOS ÉVA Három emeletes vagonban összesen 360 ülőhely van, csúcsidőben 500-700 utast szállítanak a RegioJet vonatai. POZSONY/DUNASZERDAHELY Heteken belül emeletes vonatok járhatnának Pozsony, Dunaszerda­­hely és Komárom között a közleke­désügyi minisztérium szerint. A Re­gioJet közlekedési magánvállalat azonban más módon is növelné a túl­terhelt járatok kapacitását. Érsek Árpád közlekedésügyi mi­niszter novemberben egyeztetett a RegioJet és az érintett falvak képvi­selőivel, hogy megoldást keressenek az egyre telítettebb vonatokra. Ta­valy újra rekordot döntött a közleke­dési vállalat utasforgalma. 2018-ban 3,8 millió utast szállított a Po­­zsony-Komárom vonalon. „A növe­kedés elsősorban annak köszönhető, hogy a RegioJet is a Pozsony Megyei Integrált Közlekedési Rendszer része lett, a fővárostól Úszóiig városi tö­megközlekedési eszközként járnak a vonatok. Az útépítéssekkel járó útle­zárások és közlekedési nehézségek miatt is több utas vonatra váltott” - közölte Ales Ondrűj, a vállalat szó­vivője. Érsek Árpád azt javasolta, emeletes vonatokkal csökkentsék a járatok telítettségét. Karolina Ducká, a közlekedésügyi minisztérium szó­vivője közölte, hogy a piacon elér­hető német gyártmányú emeletes szerelvényekben 120 ülőhely van, 32- vel több, mint a hagyományos vago­nokban. Három emeletes vagon összekapcsolásával 360 utasnak len­ne ülőhelye, de ez sem jelentené azt, hogy mindenki kényelmesen eljut a fővárosba. „Dunaszerdahely, Uszor és Pozsony között járnak a legtúlter­­heltebb vonatok, amelyeken járaton­ként körülbelül 500-700 személy utazik” - tájékoztatott Ondrűj. A közlekedési magánvállalat szóvivője hozzátette, hogy összesen 7-8 meg­oldási javaslatot tárnak a minisztéri­um elé, ezek egyike az emeletes von­tok beiktatása. A lehetőségek között szerepel a Szlovák Államvasutakkal való együttműködés, a RegioJet az állami vállalattól bérelne emeletes vagonokat, mivel Szlovákiában csak ezeknek van műszaki engedélyük. „Európában hiány van az emeletes szerelvényekből, és más vagonok be­iktatásához jóváhagyásra van szük­ségünk” - folytatta Ondrűj. Érsek azt mondta, a minisztérium kész meg­gyorsítani a jóváhagyási folyamatot a Közlekedési Hivatalban. A minisztérium most arra vár, hogy a RegioJet közölje, hogyan iktatná be az emeletes vonatokat, és árajánlatot is kértek a vállalattól. Ales Ondrűj pedig azt ígérte, hamarosan bemutat­ják a javaslataikat a minisztérium­ban. Az azonban továbbra is kérdé­ses, mikor lélegezhetnek fel a csúcs­időben Dunaszerdahely, illetve Úszor és Pozsony között, egyvágányos vo­nalon ingázó utasok. A minisztérium és a RegioJet is gyors megoldást ígér (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents