Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-30 / 25. szám
www.ujszo.com I 2019. január 30. KULTÚRA 5 Két úton a festészetben Pusztai Tünde művészettörténész a pozsonyi Csontváry—Mednyánszky-kiállításról Pusztai Tünde:,, Csontváry keresése a festészet lényegének a keresése" (Fotó: Pusztai Tünde archívuma) TALLÓSI BÉLA Pozsony. Csontváry Kosztka Tivadar és Mednyánszky László halálának centenáriuma alkalmából rendezték meg A természet magányos, zseniális vándorai című kiállítást a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből. A tárlat jelentőségét emeli, hogy Szlovákiában ilyen formában első alkalommal láthatók a művek, ás hogy a pozsonyi kiállítással nyílt meg az UNESCO-val közösen ünnepelt Csontváry-emlékév. A magyar művészettörténet két festőóriásának munkáit együtt bemutató, a Mirbach-palotában látható tárlat a Pozsonyi Magyar Intézet, valamint a Pozsonyi Városi Galéria közös szervezésében valósult meg. Pusztai Tündét, a pécsi Janus Pannonius Múzeum művészettörténészét Csontváry és Mednyánszky kapcsolatáról és a szlovák fővárosba elhozott képzőművészeti anyagról kérdeztük. A hivatalos leírás szerint a kiállítás koncepciója, rendezőelve a tisztelgés a két alkotó életműve előtt, amelyekben több párhuzam is akad. Mindketten 1919-ben, tehát 100 éve hunytak el, erős a kötődésük szülőföldjükhöz, a Felvidékhez, ahol kedvelt, népszerű művészek. Mi alapján válogatták ki azokat a festményeket, amelyeket elhoztak Pozsonyba? A természet magányos, zseniális vándorai tárlatcímhez igazodva a válogatás rendezőelvét a vándorlás téma határozta meg. Csontváry esetében az utazásai jelentik ezt. A pozsonyi tárlaton láthatunk itáliai képeket, valamint athéni, jeruzsálemi és mosztari helyszíneket. Természetesen itt, Szlovákiában nem maradhatott ki a válogatásból a szülőföld, Selmecbánya és környéke sem. Mednyánszky László munkásságából, vándorlásainak helyszíneiről elsősorban tájképeket láthat gyűjteményünkből a pozsonyi közönség, A kiállított művek Csontváry Kosztka Tivadar ► Selmecbánya látképe ► Mandulavirágzás Taorminában ► CastellamarediStabia ► Római híd Mosztarban ► AJupiter-templom romjai Athénban ► Az Olajfák hegye Jeruzsálemben Mednyánszky László ► Álló csavargó ► Halott katona ► Táborozási. ► Táborozás II. ► Alkonyati hegyoldal ► Alkonyati napsugár ► Tátra részlet ► Tengerszem (Tátrai táj) ► Vöröses táj ► Téli táj kiegészítve néhány alkotással abból az időszakból, amikor az első világháborúban haditudósítóként járta a frontvonalat. Csontváry és Mednyánszky egy esztendő eltéréssel születtek a Felvidéken, a Kárpátok és a Tátra fenséges vidékén. Más érzés Pécsről Pozsonyba, ahogy mondta is, a szülőföldre elhozni Csontváryt és Mednyánszkyt, mint elvinni esetleg a világ más pontjára? Mednyánszkyról tudjuk, hogy általánosan ismert Szlovákiában, ez már a kiállítás plakátjáról, a névhasználatból kiderül. Csontváryról azonban ez kevésbé mondható el. Nálunk viszont fordítva van, az ő művészete ismertebb és elismertebb. Ilyen szempontból is jó, különös és érdekes elhozni ide a munkáit, hogy aki nem ismeri annyira, eredeti alkotásokból fedezze fel Csontváry művészetét. Ahogy már említettem, ezért sem hiányozhat a válogatásból a szülőföldnek, Selmecbányának és környékének az ábrázolása. A Mirbach-palotában látható anyag milyen részét képezi a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteményének? Mednyánszky tíz, Csontváry hat festménnyel szerepel itt. Az utóbbinak gyűjteményünkben nagyméretű és kisebb müvei is megtalálhatók. A teljes életműnek egy nagyon jelentős része van Pécsett, kezdve a müncheni rajzokkal, befejezve az utolsó ismert olajfestményével. De vannak a gyűjteményben az utolsó kép megfestése után készült vázlatok is, amelyeket már a nagybeteg Csontváry készített festménytervként. A tizes években készült szénrajzok, allegorikus jelenetek, kompozíciótervek és vázlatok az utolsó alkotói periódusból valók. Csontváry utazásainak jelentős részét elhoztuk gyűjteményünkből Pozsonyba. Ami otthon maradt, s amiért el kell jönni Pécsre, a Közel-Keleten készült két nagy kép, a Mária kútja Názáretben, a Baalbek, a Tártában született nagy festménye, a Nagy Tarpatak a Tátrában, a Kis Taormina, valamint a Magányos cédrus. A Csontváry-anyag egy, a hetvenes években megnyílt külön, a „Csontváry vándorlásai során mindenütt azokat a témákat és azokat a színeket kereste, amelyek visszaadják a festészet lényegét." Pusztai Tünde festőről elnevezett múzeumban, egy neoreneszánsz épületben található. A Mednyánszky-anyag nagy része pedig a Modem Magyar Képtárban kapott helyet, és annak a jelentős részét képezi. A Mednyánszky-alkotások beleágyazódnak abba a 19. és 20. század fordulója körüli, illetve a 20. századi anyagba, amelyet a Modem Magyar Képtár bemutat. Csontváry ebben az összeállításban mindössze egy művel szerepel, azt érzékeltetve, hogy kiknek volt a kortársa. Ez a szerepeltetés azért is érdekes és fontos, mert felmérhető belőle, hogy bár Mednyánszky és Csontváry egymás kortársai voltak, mégis teljesen más stílusban festettek. Ezt a pozsonyi közönség is lemérheti a nálunk bemutatott anyagból. Lehet-e azt elemezni, hogy ábrázolásmódban, stílusban miért és miként megy el más-más irányba két festő, akik kortársai egymásnak? Természetesen. Nyilván befolyásolja, hogy mi áll közel a művész karakteréhez, de az érdeklődése ugyanúgy meghatározza, hogy miként és mit alkot. Mednyánszkyt abszolút a tájképfestészet érdekelte, azon belül is a barbisoni iskola. Zárkózottabb karaktere a színvilágában is megnyilvánul. A tájnak a sötétbarnákkal és a zöldekkel megfesthető részleteit ábrázolja döntően. Az életmű lezárásaként született katona- és a világháborús képek, hasonló színtónusokkal hatva, ugyancsak nagyon depresszív, nehéz időszakot bemutató munkák. Ha Csontváry életét vizsgáljuk, az sem az a napfény, amelyet a festészetével képvisel. Az egy abszolút pozitív ember válaszkeresését tükrözi. Csontváry keresése a festészet lényegének, esszenciájának a keresése. Vándorlásai során mindenütt azokat a témákat és azokat a színeket kereste, amelyek képesek visszaadni a festészet lényegét. Minden müvével a módját kereste, illetve azzal próbálkozott, hogy miként lehet egy műben összegezni azt, ami maga a festészet. Szerintem a Baalbekben, ebben a hatalmas műben, a világ legnagyobb napút-festményén, amely Pécset van, ez sikerült neki. A Mirbach-palotában is látható Római híd Mosztarban című festmény formáiban, színvilágában, belső, sugárzó miliőjében valóban benne érzékelhető mindaz, amit a festészet évszázadai, évszázados stílusait magukkal hoztak. A néző vizuális élményként azt érzi, hogy az, amit a festészet kezdeteitől a ránk maradt alkotásokon megfestettek, benne van ebben az egyetlenegy képben. Pontosan ezt szerette volna elérni, megvalósítani Csontváry. Ezért is nagyon érdekes itt, a Mirbach-palota földszinti helyiségeiben együtt látni a két festőgéniusznak az ugyanabban az időszakban festett műveit. Mednyánszkyban erősen érezni a barbisoni iskola hatását. Csontváry viszont teljesen előremutat. A koloritja abszolút a huszadik század felé mutat, vásznai nagyon új megfogalmazást jelentenek. Mindenképpen új megfogalmazás, mégis olyannak tűnik egy-egy festménye, mintha egy középkori kép is benne rejtőzne. Közben pedig annyira lekerekített, egyszerűsített, minimalizált, ahogy a formákat leképezi. Csontváry nagyon sokat utazott Nyugat-Európában is, és alaposan ismerte az összes nagy gyűjteményt. Amit említ, hogy benne van a középkor is, azért lehetséges, mert jól ismerte és a művészetében nyilván fel is használta valamilyen módon. Példát is emlitenék erre, a Mária kútja Názáretben című festményét, amelyen az alap a hagyományos Mária-ábrázolás. Rokonságot mutat a művészettörténetben végigkövethető Mária-ábrázolásokkal. Ugyanakkor abban a környezetben, ahova Csontváry a fő alakot helyezi, a teljesen más színfalak elé, nemkülönben abban a színvilágban, amellyel ő dolgozott, valamint a témának abban az értelmezésében, ahogy ő nyúlt hozzá, ott van a huszadik század kezdete. RÖVIDEN Pozsonyban zúz a UK Subs Pozsony. Holnap, január 31 -én egy igazi legenda lép fel a Randal klubban a brit UK Subs élén. A 74 éves Charlie Harper, a punkkorszak nagy túlélője az alapfelállásból egyedüliként maradt a csapatban. (Az évtizedek alatt 61 gitáros, basszusgitáros és dobos cserélődött ki körülötte.) A UK Subs 1976-ben alakult, kezdetben a rock and rollt ötvözték a koszosabb punk hangzással, első albumaik máig alapművek. Később a punk és a metál házasításával próbálkoztak, máig ható hullámot indítva el. A mesterek és tanítványaik viszonyáról sokat elárul, hogy egy ideig Lars Frederiksen, a Rancid jelenlegi gitárosa játszott velük, és sok mai sztár emlegeti a UK Subst első meghatározó zenei élményeként. A holnapi koncert előzenekara a hazai Lord Alex lesz. (juk) Charlie Harper (Képarchívum) r „Uj” képsorok Ady temetéséről Budapest. Sosem látott képsorokat tett közzé a 100 évvel ezelőtt elhunyt Ady Endre temetéséről a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum. A 1919. január 29-én lezajlott nemzeti gyászszertartást a korabeli filmhíradó kamerája örökítette meg. A kameranegatívok nemrég kerültek elő, és az újonnan beazonosított filmanyag nem csupán hosszabb, mint az eddig ismert képsorok, hanem sokkal jobb minőségű is. Az eddig egyedüliként ismert eredeti kópia az akkori labortechnikai problémák miatt szinte élvezhetetlenül sötét volt, így került be a mozikban is vetített filmhíradóba. Sokáig úgy lehetett tudni, hogy csak ez a gyenge minőségű anyag maradt az utókorra Ady Endre temetéséről. Az archívumi raktárrendezésekkor azonban nemrég előkerült több tekercs ismeretlen eredetű negatív. A feliratok nélküli képsorokat sokan próbálták beazonosítani, ennek eredményeként kerültek elő olyan unikális mozgóképek, mint a Krúdy Gyulát vagy Kertész Mihály rendezőt (Michael Curtiz) megörökítő rövid snittek. Az Adytemetés több darabba szabdalva, különböző helyekről került elő, ez látható is a képanyagba karcolt vágójeleken. A felbecsülhetetlen értékű videó a a Filmarchívum Youtube-csatomáján tekinthető meg. (MTI)
