Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-29 / 24. szám
www.ujszo.com | 2019. január 29. KULTÚRA 117 Mítosszal és ecsettel Egy cigány származású festő, Balázs János kiállítása a budapesti Műcsarnokban Balázs János festményei előtt a Műcsarnok egyteremnyi kiállításán (Fotó: MTI) AYHANGÖKHAN Budapest. Nem csalódik, aki ellátogat a budapesti Műcsarnok kamaratermébe, ahol a cigány származású, 1905-ben született ás 1977- ben bekövetkezett haláláig Salgótarján cigánytelepón ólő költő ós festőművész, Balázs János tematikák szerint felosztott, hatvan képből összeállított tárlata látható. A kiállítás kvalitása jól jelzi, hogy a több figyelmet érdemlő cigány művészet joggal várja a felfedezést. És ki más, ha nem Balázs János munkássága adja meg hozzá a kiindulópontot? Hosszú utat tettek meg a képek a műcsamokbeli kiállításig. A kezdetben a festészetről hallani sem akaró Balázs az elemi iskola két osztálya után végleg abbahagyta az iskolát. A hivatalos oktatást igen, de a tanulást élete végéig nem függesztette fel: olvasottsága, a magyar és a világirodalom klasszikusaiban való jártassága mai szemmel nézve is meghökkentő. A nagyjából háromszáz képből álló életmű egy része a salgótaijáni Domyay Géza Múzeumban és a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumában lelhető fel jelentősebb része azonban magánkézben, például Horn Péter tulajdonában van, akinek a gyűjteményéből került kiválasztásra a most megtekinthető anyag. Varázslat, mágia, magán- és teremtésmítosz juthat eszünkbe, amennyiben címszavakban kívánjuk jellemezni akiállítást. Önmagában az csodaszámba megy, hogy valaki a világtól szinte elzárt környezetben, viszontagságos lakáskörülmények között saját szabályrendszert magáénak tudható művészi produktumok előállítására volt képes, és még ennél is hihetetlenebb: 63 éves korában, autodidakta módon, minden előzmény nélkül sajátította el a magas fokú képzőművészeti tudást. Az egyteremnyi kiállítás párhuzamos mitológiák, mesékből előlépő figurák világát követi nyomon. A cigányság mesekultúrájában fellelhető alakok és misztikát nem nélkülöző történeteik ugyanúgy megjelennek a képeken, mint a magyar vagy a világtörténelem egy-egy Balázs János fantáziájának alávetett epizódja. (Egyiptom II., Attila a jelenkort szemléli). A Pécskődomb házait ábrázoló Mesés táj című festmény a szükebb otthont tárja fel a látogató előtt. Balázs János otthonfogalma merészen túllépett a hevenyészett épületekből álló, a periférián elhelyezkedő falu határán: elnézve a képeit, egyetemesebb otthonban gondolkodott, ahol a teremtett világ összes élőlénye és a képzelet teremtette alakok jól megférnek egymás mellett. Az az érzésünk, Balázs János egy-egy kulcsfontosságú elemet, sehol máshol nem előforduló színt mentett át a mítoszok előtti világból, amikor még a mítosz jelentése a valóság megfelelője volt. Egy adott festészeti stílus, motívum megjelenése és a művész származása között nem mindig lehet összefüggéseket felfedezni, azonban a cigány festészetben tapasztalt erős színhasználat Balázs János festményeiről sem hiányozik, telített, szinte a kép határait feszegető színkavalkádja és nyugtalan vonalvezetése összhangot alkot, masszív erőként jelenik meg. Elsőre rendetlenséget fedezhetne fel valaki a képeken, nem sejtve, Balázs Jánosnál a rendetlenség a rend egy mindennél magasabb és tisztább foka. Az egyik falon sűrűn egymás mellett elhelyezett festmények - harmincnégy kép -, zavaró hatást keltenek. Ez még kisebb baj lenne, mint az, hogy helyenként nagyon hasonló képek kerültek egymás szomszédságába. Bár ha a cél az volt, hogy ettől a befogadó azt érezze, egy nagy, összefüggő, szürreális történet metszéspontjában áll, ad némi magyarázatot. A képek mellől hiányzik a címen kívül egyéb információt tartalmazó felirat, szándékosan, a kiállítás szervezői nem akarhatták felesleges töltelékekkel fárasztani és megakasztani a látogatót, a képek szabad befogadása, a Balázs János képzettársításaira rávaló hangolódás minden akadályt elhárít a befogadó elől, itt és most a színek és a képekből áradó misztérium szolgál információval, mintegy navigációs eszközként. A hetvenes években felfedezett Balázst rendre a naiv művészek közé sorolták. A kiállítás minden képével tiltakozik e meghatározás ellen: a salgótarjáni festő a született művészek és gondolkodók sorába illik. Egyedisége és egyéni látásmódja a mai napig megkérdőjelezhetetlen. A festészet mellett verset írt, naplót vezetett. Egy helyütt azt írja: „És megtaláltam a boldogságot a szépségben, amelyet semmiféle feszes büszkeség és komisz irigység már ki nem kezdhet.” A kiállítás február 10-ig látogatható. RÖVIDEN Közösen ápolják az Ady-kultuszt Debrecen/Nagyvárad. Közös programokkal emlékezik Debrecen és Nagyvárad a 100 éve elhunyt Ady Endrére. A költő életében mindkét város meghatározó szerepet töltött be: Debrecenben volt joghallgató, és Nagyváradon teljesedett ki művészi pályáj a. A két város 2014-ben kötött együttműködési megállapodást kulturális rendezvényeinek összehangolására, ennekjegyében szerveznek megemlékezéseket a költő halálának századik évfordulója alkalmából is. A programsorozattal szeretnének minél több embert megszólítani, céljuk az Ady-kultusz továbbvitele. Olyan helytörténeti sétákkal, előadásokkal emlékeznek, amelyek bemutatják Ady Debrecenhez és Nagyváradhoz fűződő kapcsolatát. Az általános iskolák felső tagozatos osztályainak és a gimnazistáknak játékos múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak, közéleti személyiségek, színművészek közreműködésével Ady és én címmel előadás-sorozatot szerveznek. (MTI) Senki sem távozott üres kózzel Pozsony. A rozsnyói Farkas Zsolt zongorista triójának ítélte a zsűri a Jazz Start Up fodíját. Mivel a hazai fiatal tehetségek versenyének döntőjébe idén három magyar tagokból álló formáció került, a legjobb koncert díját szintén magyarul köszönte meg Kazai Ági, aki a kassai Stefan Uhrinákkal alapította a DUSKA duót. A meggyőző teljesítményért járó különdíj tulajdonosa a gútai Farkas Attila lett, aki névrokonához hasonlóan szintén zongorista, és szintén triója élén lépett színpadra a Szlovák Rádió 5-ös stúdiójában rendezett döntőn. A Jazz Start Up a Devín rádió és azjazz.sk zenei portál kö- i zös kezdeményezése. Quk) A Fekete Párduc kapta a legjobb szereposztás díját Los Angeles. A Fekete Párduc című szuperhősfilmé lett a legjobb szereplőgárda trófeája a hollywoodi színészcéh (Screen Actors Guild) vasárnapi díjátadóján. A főként arfo-amerikai színészekből álló szereplőgárda nagy meglepetésre megelőzte a favoritnak tartott Csillag születik című filmet, amely a legtöbb jelölést kapta. A Lady Gaga és Bradley Cooper főszereplésével forgatott film végül díj nélkül maradt vasárnap. A legjobb férfi és női főszereplő díja egybevágott a Golden Globe-bal, azaz Glenn Close (A feleség) és Rami Malek (Bohém rapszódia) játékát díjazták a színészcéh tagjai is. Meglepő viszont, hogy a kritikusok két kedvence, a Roma és A Kedvenc egyetlen díjat sem kapott, miközben az Oscaron 10-10 szoborért indulnak versenybe. A mexikói Alfonso Cuarón Roma című filmjéről ráadásul azt rebesgetik Hollywoodban, hogy az első olyan alkotás lehet, amely meg-A Fekete párduc szereplőgárdája a díjátadón, középen a főszereplő, Chadwick Boseman (Képarchívum) kapja a legjobb filmnek és a legjobb idegen nyelvű filmnek járó szobrot is. A Marvel Studios Fekete Párduca az első afro-amerikai szuperhősfilm. Ryan Coogler rendezését lelkesen fogadták a mozikban, tavaly a világ második legnagyobb jegyár-bevételű filmje lett. „Nem gondoltam, hogy beszédet fogok mondani” - vallotta be a színpadon, szereplőtársai gyűrűjében a meglepett Chadwick Boseman, a Fekete Párduc főszereplője. Azzal folytatta, hogy tudja, „milyen, amikor azt mondják, nincs itt számodra hely, noha fiatal vagy, tehetséges és fekete”. Hozzátette azonban, hogy ők hamar rájöttek, „van valami különleges”, amit át akarnak adni a világnak. A Fekete Párduc nyerte egyébként a legjobb kaszkadőrstábnak járó díjat is, ezt már korábban bejelentették a többi, technikai jellegű díjjal egyetemben. A Zöld könyv - Útmutató az élethez egy díjat vihetett haza, Mahershala Alit tartották a legjobb mellékszereplőnek. A legjobb filmes mellékszereplő női díját Emily Blunt kapta a Hang nélkül című thrillerben nyújtottjátékáért. A Screen Actors Guild tagjai a legjobb filmes és televíziós produkciókat, szereplőket ismerik el évente díjakkal. Véleményük sokat nyom a latban, hiszen a szakmát képviselik, és a színészek pontosan meg tudják ítélni egy-egy kolléga vagy szereplőgárda értékét. Választásaik gyakran egybeesnek az amerikai filmakadémia döntésével, díjaik a legrangosabbak közé tartoznak a hollywoodi díjszezonban, amely hagyományosan az Oscar-díjátadóval ér véget. Az Oscar-szavazásra jogosultak legnagyobb csoportját éppen a színészek céhe adja. Az elmúlt 23 évben egyébként csupán egyszer nyerte el a legjobb film Oscar-díját olyan alkotás, amelyet a Screen Actors Guild nem jelölt a legjobb szereplőgárda kategóriájában. Ez a tavalyi nyertes, A víz érintése volt. Az Oscar-díjakat február 24-én adják át Los Angelesben. (MTi.juk)
