Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-28 / 23. szám

www.ujszo.com I 2019. január 28. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 5 Nem a gazdák miatt drágul az élelmiszer az üzletekben SUSLABÉLA Pozsony. Szlovákiában tavaly az élelmiszerek fogyasztói ára az egyik leggyorsabb növekedést produkálta az egész Eu­rópai Unióban, az elem­zők pedig idén további drágulásra számítanak. Mit éreznek meg ebből a hazai agrártermelők? Az agrárszakértők egy ré­sze azzal számol, hogy idén nőhet az agrártermékek fel­­vásárlási ára, akadnak azon­ban olyanok is, akik nem osztják ezt a véleményt. Az előbbiek elsősorban azzal ér­velnek, hogy a búza világpi­aci ára már tavaly is 26, a ku­koricáé pedig 13 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, és a drágulás idén is folytatódhat. Kevesebb a tartalék A csökkenő kínálat és a nö­vekvő kereslet is sokat len­díthet a mezőgazdasági ter­mékek árán. „Globális vi­szonylatban folyamatosan zsugorodó tartalékokról be­szélhetünk, ami dráguláshoz vezethet. A tömegtakarmá­nyok gyengébb terméshoza­mai szintén befolyásolhatják az árak alakulását, ami a te­héntej drágulásához vezet­het” - mondta lapunknak Da­vid Karkulín agrárelemző. A drágulás okai Csicsai Gábor földművelés­ügyi államtitkár úgy véli, hogy - tekintettel a világban zajló drámai környezeti kilengé­sekre, legyen az szárazság vagy özönvíz - jósnőhöz illő teljesítmény lenne pontosan felvázolni az élelmiszerpia­con várható ármozgásokat. „Én éves összehasonlításban idén 10 százalék körüli drágu­lásra számítok. Ahogy azt azonban már többször hang­súlyoztam, ezt a növekedést elsősorban nem az alaptermé­kek termelői árának a növe­kedése okozza. Az élelmisze­rek fogyasztói áraiban az alapanyag ára nagyjából 25-60 százalékot tesz ki, és azok árszintje a tőzsdén jegy­zett aktuális világpiaci árak szerint alakul. Sokkal na­gyobb befolyása van a drágu­lásra az energiaáraknak, a munkaerőköltségeknek, a reklámnak, és nem utolsósor­ban a nyereségorientált üzlet­nek. Ahhoz, hogy kiszámítha­tó élelmiszer-politikát foly­tathassunk, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a regionális feldolgozói és érté­kesítési hálózatok kiépítésé­re” - mondta Csicsai. Változó árak Tóth Péter, a Gútai Mező­­gazdasági Szövetkezet nö­vénytermesztési ágazatának a vezetője úgy véli, hogy a sör­árpa értékesítési ára idén nő­het, és valamelyest az élel­miszeripari hasznosítású ga­bona is drágulhat. „Csök­kentek a termőterületek, és a sörárpa tavalyi hozamai eléggé gyengére sikeredtek. Emiatt a készletek kifogytak, sörárpából elenyésző a tarta­lék, és a kenyérgabonából is csökkentek a tartalékok. Vi­szonylag kedvezőtlenül ala­kulnak az árak a napraforgó esetében. A magas olaj sav­tartalmú napraforgóra már most megkötik a felvásárlók az előszerződéseket, átlag­ban 330-350 eurót ígérve a termés tonnájáért. A nem magas olaj savtartalmúra ed­dig nem nagyon ajánlanak előszerződéseket, nincs irántuk kereslet. Ha van is ér­deklődés a felvásárlók részé­ről, rendkívül alacsony ár­ajánlatokkal, tonnánként 280-285 euróval” - véli a gútai agronómus. A kukori­cával kapcsolatban egyelőre nincsenek konkrétabb ár­ajánlatok, előszerződések. „Minden attól függ, milyen lesz a februári és a márciusi időjárás. A mezőgazdasági termelőknek az okozhat fej­fájást, ha a hó hirtelen elkezd olvadni. Ha hosszabb ideig elhúzódnak a februári és a márciusi hidegek, majd be­következik egy hirtelen fel­­melegedés, rohamos olvadás, az a kukoricatermesztőknek is komoly károkat okozhat” - tette hozzá a gútai szövetke­zet agronómusa. Bizonytalan jövő „Nem tudhatjuk pontosan, hogyan alakulnak idén az ag­rártermékek árai. A paraszt­­ember csak bizakodhat, hogy idén már jobb lesz. Annak el­lenére, hogy a fogyasztói árak növekedési üteme gyorsuló tendenciát mutat, nem hi­szem, hogy kedvezőbbre for­dul a helyzet a szlovákiai me­zőgazdasági termelők szá­mára. Bizakodni viszont mindig kell, ellenkező eset­ben ugyanis már rég feladtam volna én is, aki ötven éve dol­gozom az ágazatban” - mondta lapunknak Beringer Árpád nagymegyeri magán­gazda. GAZDASÁGI HÍRMORZSA Dől a gyémánt a bányákból London. A világ vezető gyé­mánttermelője, a De Beers tavaly 35,3 millió karát (0,2 gramm) gyémántot bányá­szott, 6%-kal többet az egy évvel korábbinál. A cég ál­tal értékesített gyémánt át­lagára 171 dollár volt kam­tonként, 6%-kal több a 2017-es 162 dollárnál. (MTI) Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) 50 millió tonna elektronikus hulladék Davos. A világon évente mintegy 50 millió tonna elektronikus hulladék kerül a szemétbe, veszélyeztetve az emberek egészségét. Ez több mint az eddig gyártott keres­kedelmi repülőgépek súlya együttvéve. 2050-ig az elekt­ronikus hulladék súlya ráadá­sul évi 120 millió tonnára emelkedhet - figyelmeztetett Davosban a Világgazdasági Fórum és az e-szemét elleni ENSZ-koalíció. Az elektroni­kus szemét értéke 62 milliárd dollárra becsülhető, ami há­romszor annyi, mint az éves ezüsttermelés. Az elektroni­kus szemét kevesebb mint egyötödét dolgozzák fel. Több millió ember dolgozik világ­szerte e-szeméttel, az egész­ségre és a természetre veszé­lyes körülmények között. Egy Ponuka tovaru platí od 28.1 do 3.2.2019 alebo do vypredama /ár>ob Chyby v tlaíi vyhraduné Ceny sú be/ dekoráiie Firma LIDL si vyhradzuje právo zmien v baleniaoh a varianloch ponúkaného tovaru Odber rnoíny len v obvyklom mnobtve (TASR-felvétel) új gazdasági modell kiépíté­sében, a termékkövetés javí­tásában és a visszavételi prog­ram könnyebbé tételében új technológiák alkalmazása se­gíthet. Eközben világszerte több millió munkahely jöhet létre, és csökkenhet a környe­zeti terhelés is - áll a tanul­mányban. (TASR, MTI) DP180879 Az élelmiszerek fogyasztói árában az alapanyag ára nagyjából 25-60%-ottesz ki (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents