Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-26 / 22. szám
www.ujszo.com SZALON ■ 2019. JANUAR 26. 17] és „elvárják, hogy minden ország és nép haladéktalanul alakítsa magát multikulturálissá”. Ez a bináris logika annak ellenére is jól eladható a hazai választóknak, hogy a jelenleg egyik leginkább mélyítéspárti Emmanuel Macron migrációs kérdésekben közelebb áll Orbán Viktorhoz, mint az Európai Parlament liberális frakcióját vezető Guy Verhofstadthoz. A vita átpolitizáltságát mi sem jelzi jobban, mint hogy a kormány a többi közt az „Európai Unióban előretörő föderalizációs törekvésekre” hivatkozva hetedszer módosította az alaptörvényt. Miután a Fidesz 2015 óta több mint 30 milliárd forintot költött összeesküvés-kampányokra, Orbán Viktor most még tovább polarizálná a magyar társadalmat az EP-választás előtt. Ennek keretében az európai intézményeket és a magyar jogállamiság lebontását bíráló szereplőket hamisan a magyar nemzet ellenségeként ábrázolják. A migráció erőltetett napirenden tartásának egyik praktikus célja, hogy a magyar kormány folyamatosan összekötheti a jogállamisággal kapcsolatos kritikákat Orbán Viktor miniszterelnök különutas migrációs álláspontjával. Az Orbán által elfbgadhatadannak tartott kétsebességes integrációt részben épp a magyar kormányfő idézi elő a jogállamiság aláásásával és a politikai, civil szabadságjogok korlátozásával. Mindezen felül a magyar kormány tisztában van azzal, hogy a jelenleg is többsebességes struktúrában működő integráció a jövőben még több területen léphet előre a Lisszaboni Szerződés által kínált megerősített együttműködés keretében. A végtelenségig leegyszerűsített kormányzati propagandán („Nem leszünk gyarmat!”) felül az Orbán-kormány stratégiája három pontban ragadható meg. Továbbra sem támogat további szuverenitásátadást az Európai Bizottságnak, épp ellenkezőleg, Brüsszel hatáskörének megvágását szorgalmazza a nemzetállami szuverenitás megőrzése jegyében. Ellenzi a mag-Európa intézményi struktúrák mentén történő kiépítését, ennek jegyében nem támogatja például Macronnak a különálló eurózóna-büdzsé kialakítására vonatkozó tervét. Elfogad bizonyos fokú rugalmasságot az integráció mélyítésében az érdekelt tagállamok részéről, és bizonyos területeken maga is nyitottságot mutat a szorosabb együttműködésre (például a katonai és hadiipari együttműködés terén). A PiS a status quóban érdekelt A lengyel kormány a retorika szintjén nem tesz különbséget a többsebesség és a kétsebesség között. Mateusz Morawiecki miniszterelnök azon az alapon utasítja el a differenciált integrációt, hogy szerinte a gyakorlatban ez Európának a jobb és a rosszabb tagállamokra történő felosztását jelentené az erősebb tagállamok dominanciájával. Andrzej Duda a 2017-es krynicai fórumon ment neki a kétsebességes EU-nak, amely szerinte sem gazdasági, sem politikai értelemben nem kifizetődő, és az unió felbomlásához vezet. A helyzet iróniája, hogy Lengyelország méreténél, gazdasági és politikai súlyánál fogva sokkal inkább játszhatna a nagyobb tagállamok ligájában. Jaroslaw Kaczynski kormánypártja azonban rendszerátalakító törekvéseivel a populista euroszkepticizmus orbáni útján jár. A Fideszhez hasonlóan a PiS is a nemzetállami szuverenitás megerősítése és a Bizottság hatáskörének visszavágása mellett kardoskodik. Eltérő mértékben ugyan, de ugyanazt az érvelést alkalmazzák, mint az Orbán-kormány, miszerint az „európai elitek” a menekültkvóta elutasítása miatt akarnak bosszút állni a lengyel kormányon egy második uniós integrációs szint kialakításával. A PiS populizmusa a „belső elitek” (ellenzék) mellett a külső, európai eliteket vádolja a lengyel nép szuverén akaratának aláásásával. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter különösen a jogállamisági vitában emleget „kettős mércét”, ahol Brüsszel szerinte eredeti, az alapszerződések őrére vonatkozó szerepétől eltávolodva a nagyobb tagállamok politikai eszközévé vált a „Varsó elleni támadásban”. A Bizottság támadása itt részben azzal magyarázható, hogy a varsói kormány ellen a brüsszeli testület indította be a hetes cikkely szerinti eljárást. Jaroslaw Kaczynski mindeköz-hatalmi harcok mellett ráadásul külső szélsőjobboldali nyomás is nehezedik a pártra. Igaz, Európa Mozgalom néven nemrég új pártot alapított az ultrakonzervatív körökben befolyásos Tadeusz Rydzyk, a katolikus Radio Maria rádió alapítója, amely elsősorban a vidéki, vallásos választók körében vihet el szavazatokat a PiS-től. A PiS tehát sok esetben radikális üzenetek beemelésével, a szélsőjobboldali szubkultúra legitimálásával igyekszik kifogni a szelet a tőle jobbra álló szervezetek vitorlájából. Ezzel nehéz helyzetbe lavírozta magát, hiszen egyszerre kell fenntartania a radikálisabb szavazóknak kedves euroszkeptikus-populista narratívát Lengyelország szuverenitásának ben a nyugat-európai liberalizmus ellenében a történelmi, a vallási és a nemzeti önazonosság megőrzésére épülő politika felé terelné az EU-t, amelyben etnikailag homogén, keresztény, tradicionalista értékeken alapuló társadalmak működnek. Maga a kormány sem egységes abból a szempontból, hogy a Szolidáris Lengyelország (SP) élén álló Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter a kormánypárt centrumához képest jóval euroszkeptikusabb nézeteket vall. A PiS-en belüli megvédéséről, illetve a brexit kudarca kapcsán lehűtenie a kilépéssel kapcsolatos félelmeket. Miközben tehát Varsó továbbra is kiáll majd a lengyel bírósági rendszer további átalakítása mellett, a PiS várhatóan EU-pártibb hozzáállást tanúsít majd az EP-kampányban. Eltolódás Csehországban Csehország helyzete több okból is összetett. A posztszovjet térség legeuroszkeptikusabb országáról van szó, ahol az EU-val és bármilyen szupranacionális szervezettel szembeni szkepszis a cseh politikai kultúra integráns része. Énnek megfelelően továbbra is itt a legalacsonyabb az EU, illetve az euró támogatottsága, Csehország pedig a legkevésbé beágyazott a gazdasági és monetáris unió struktúráiba. A korábbi szociáldemokrata kormányfő, Bohuslav Sobotka a cseh társadalom euroszkepticizmusa ellenére is támogatta az euró mielőbbi bevezetését, illetve megfigyelői státuszért folyamodott az eurócsoportban. Sobotka elsősorban amiatt szorgalmazta a közeledést, mert így akarta elkerülni Csehország periferizációját egy rugalmasabb integrációban. ,A többsebesség azt jelenti, hogy bizonyos pontokon Csehország nem ül majd a döntéshozók asztalánál” - mondta 2017-ben. Prága ekkoriban még nem akart csadakozni a Budapest és Varsó által meghirdetett „ellenforradalomhoz” sem. Ugyanez már kevésbé mondható el Andrej Babis jelenlegi kormányfőről, aki a „bukott, nyugati multikulturális Európa” bírálata mentén egyre jobban szimpatizál az orbáni, konfrontativ politikával. Mivel az EU-párti szavazóknál gyengék az esélyei, ezért elsősorban az euroszkeptikus pártok (Polgári Demokrata Párt), valamint az EU- ellenes idegengyűlölő Szuverenitás és Közveden Demokrácia szavazóit célozza meg. Babis ennek jegyében az EP-választások után az „európai elitek” kiszorítására törekvő mozgalom tagjaként pozícionálta magát. A cseh kormány a védelempolitikán kívül nem támogatja Macron mélyebb integrációt előirányozó reformterveit, sem a többsebességes koncepciót, ahol a tagállamok maguk dönthetik el, hogy melyik mélyítési kezdeményezéshez mikor csatlakoznak. Babis számára a tagállami szuverenitás elsősorban vétópotenciált jelent az unióban. A vegyes összkép több fontos tanulsággal szolgál a V4 országok diskurzusban vállalt szerepéről. Az egyik ilyen a vita átpolitizáltsága, és ezzel összefüggésben a demokratikus ellenzékek az integráció további mélyítését, a vizsgált országok fokozottabb beágyazottságát sürgetik. Vagyis egy esetleges belpolitikai kurzusváltás a vitára is hatással lesz. Idén ősszel például parlamenti választások lesznek Lengyelországban, ahol egyelőre továbbra is a PiS-nek van többsége, de az ellenzék előretörése esetén jóval EU-pártibb politizálásra lehetne számítani. A V4-es országok szempontjából tehát a többsebességes integráció kockázata, hogy a kimaradók kevesebb befolyással rendelkeznek ríiajd bizonyos uniós politika felett. Megakadályozni nem tudják a folyamatot, ezért elsődleges érdekük a magországok által létrehozott nyitott politikai struktúrák megőrzése és exkluzív, zárt struktúrák megakadályozása. Mérlegelni kell továbbá a valutaunióból való kimaradás politikai költségeit is. Még ha nem is várható potenciális konfliktus az eurót használó 19-ek és a kimaradó 8-ak között, a további integráció, főként a pénzpiacok területén, mélyítheti a szakadékot. A kimaradók ráadásul eltérő fejlettségű, valamint a közös valutához eltérő mértékben kapcsolódó tagállamok, ami nagyban megnehezítheti a közös érdekérvényesítést. Az első ilyen megmérettetés az EP-választások után az uniós csúcsposztok elosztása lesz, ahol Szlovákia az eurócsoport tagjaként könnyebben helyezkedhet. ZgutEdit A szerző külpolitikai elemző, a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézetének PhD kutatója, a Varsói Egyetem Európáért Központjának vendégoktatója FELJEGYZÉSEK ÚTKÖZBEN Letűnt Liben IV. / Átépítés E sik a kérlelheteden őszi eső, ez stimmel. Itt állunk, ahol az üvegfalnak kellene lennie, de nyoma sincs, helyette préseltfa négyzetek sora veszi körül az épület alsó szintjét - voblepili kolem celou budom, dohog Adam félig magában. Ügy állunk kívülről az egykori Automat Svét előtt, mint az azonos című Hrabal-novellában, amelyet réges-rég elsőként olvastam a szerzőtől. Azzal a különbséggel, hogy a Világ automata büfé már réges-rég nem üzemel, nincs meg az üvegfel sem, amelyre a kíváncsiskodók tenyereitek, és amelyen át bebámultak. Amelyre a páni vycepní a jutalmul kimért korsó sörének maradékát öntötte belülről, és amelyről a köpete (plivanec) lefolyt, amikor később már végképp felpaprikázva a befelé kémlelőket igyekezett leköpni. Vagyis az egész történetből csakis az eső stimmel és a hely. Amikor először olvastam A Világ automata büfében című novellát, egyáltalán nem ragadott meg, sőt, még a címet sem értettem. Mi az, hogy automata világ? Automat Svét, olvastam évekkel később immár az eredeti verzióban. Minek azf automatája? Micsoda a világ? A címhez ugyan nem kerültem közelebb, ám csak ekkor ismertem fel, hogy alighanem a világirodalom legzseniálisabb novellájával van dolgom. A cím rejtélye csak ezután oldódott meg. A Palác Svét építtetőjéről kapta a nevét: maga Hrabal írja a Gyöngéd barbárban: ,Az Automat Svétet azért kedveltük Vladimírrel, mert Vlastovková asszonynak mindig jókedve, de még jobb söre volt. Amikor azonban az automata, a palota, az étterem és a filmszínház történtéről értesültünk, járni kezdtünk minden vetítésre. Ott, ahogy mondani szokás, a Zsidóknál volt a birtoka, annak a birtokosnak, akit Svémek neveztek. Egyre csak töprengett, majd arra jutott, hogy egyáltalán nem véleden, hogy Világnak hívják. így aztán eladta mindenét, s még kölcsönt is felvett, s felépíttette a Világ Palotát (Palác Svét).” Akár a mai bevásárlóközpontok őse, a harmincas évek elején nyűt meg hatalmas étteremmel, büfével, filmszínházzal, luxuslakásokkal, s párja sem akadt Prágában. Nem még Libenben, ahol a látképből kimondottan kilógott az első köztársaság fűnkcionalista, bauhausos ikerhasábja a periféria vidékies látképéből. Magyarázza Adam. Aztán a szockós kockák korában már fel sem tűnt. Az okkupáció idején elvették a családtól, és a prágai városi biztosítótársaság kapta meg - 48 után, persze, államosították. A pák nakonec tahié privatizace. Hrabal néhai lakása pár percre volt mindössze, s gyakran jártak ide Vladimír Boudníkkal. Az említett novella szereplőjét is ő inspirálta, ha nem lenne elég a grafika, a vemisszázs és a gyár motívuma, ennek ténye a Gyöngéd barbár felől olvasva biztosra vehető. Nem is csoda, hogy Vera Chytilová filmfeldolgozásában - amellett, hogy a helyszín is azonos és a szerző is felbukkan - mondhatni, önmagát játssza. Éppúgy, ahogy Vlastovková, a „páni vycepní” is. A magyar „csaposasszony” pontos fordítás, de mégsem hangzik valami természetesen. Ahogy furcsa, hogy a francia vemisáz szó azonos marad (vemisszázs), s nem lesz belőle kiállítás, a „príjede patologie” viszont sokkal keményebben hangzik: „érte jönnek a hullaszállítók” lesz. Persze, az olyan gyönyörű mondatok, mint: A zase celáfabrika chrastilajak pimprlata. lefordíthatadanok, ergo, alapos szófejtés után újra kell költeni, mint versfordítás esetén. Ezen túl meg, persze, a szlovmagynyelvem ráhatása, hogy egyszerűen nem bírom elviselni, hogy a csapszékbe beállító ifjú, tépett munkás, aki nem elég, hogy fesáéelkdA csinossí lesz, mindennek tetejében még overalls. visel a monterka helyett. Eehet, hogy csehszlovák szerzőket külön kéne szlovmagyarra fordítani, s akkor majd jól megtudnák a filoszok, hogy sem pedig van szlov.magy. irod.! Szóval, ez ilyen kontextuális dolog, próbálom elmagyarázni Adamnak a morfondírozásom, miközben körüljárjuk az épületet. Nem igazán sikerül, visszatérünk a kiindulópontba, ahol az üvegfalnak lennie kellett. Utolsó próbát teszek- amikor a novellában odabentről a sör maradékát a páni vycepní üveg híján a bámészkodók képébe önti, és vállrándítva azt mondja, „Prazáci”, magyarul elveszti a jelentését: prágaiak. Kiszikkad belőle a lélek Az a fordítás általános problémája, rántja meg a vállát Adam. A palotát, hosszú évek romlása után sebtében műemlékké nyilvánították, így ellenőrzés alatt folyik az átépítés (rekonstrukce). Szeptember elején lefejtették a homlokzatot, most csupasz és szürkésfehér, azután a cseh munkások új csurgókat tettek fel, s most víz csörömpöl a csillogó esőcsatornákban. Ám az automata büfének lőttek. így van ez a fordítással is, mondja Adam. Ugyanaz a hely, ugyanaz az épület, ugyanaz az eső, de sehol az üvegfal. Helyette itt ez a rusnya préseltfa borítás, mondja: A fordítás átépítés (rekonstrukce). Csak otthon találom meg a kissé elévült újságcikkeket az átépítés (akkor még lebontás?) elleni civil tiltakozásról. Az egyik képen egy munkás áll a homlokzat felett, és légkalapáccsal bontja a zöld csempeborítás egykor fehér feliratát: RESTAURACE. Egy másik képen a bádogkerítésre akasztott transzparens felirata: „Konec Svéta?” Száz Pál A mellékletet szerkeszti: Sánta Szilárd. E-mail: szilard.santa@ujszo.com . Levélcím: DUEL-PRESS s.r.o., Új Szó - Szalon, P. 0. BOX 222, 830 00 Bratislava 3
