Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-26 / 22. szám
2 KÖZÉLET 2019. január 26. lwww.ujszo.com Másodszor váltaná le Dankót az ellenzék Pozsony. Az ellenzék ismét összegyűjtötte a házelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványhoz szükséges aláírásokat. Az ok ugyanaz, mint tavaly novemberben. Az ellenzék szerint egy bizonyítottan csaló nem állhat a szlovák parlament élén. Andrej Danko (SNS) házelnöknek hét napon belül össze kell hívnia a rendkívüli parlamenti ülést. Januárban a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem akadémiai szenátusának bizottsága megállapította, hogy Andrej Danko 2000-ben leadott kisdoktori munkájának 73 oldalából 62 plágium. Danko öt tankönyvből koppintott szövegeket úgy, hogy több oldal szóról szóra egyezik. A kiemelt szövegeket nem az előírásnak megfelelően jelölte. Ugyanakkor a bizottság állásfoglalásában nem használta a plágium kifejezést arra hivatkozva, hogy a hazai jogrend nem ismeri ezt a kifejezést. Andrej Danko pedig ebbe kapaszkodott bele, amikor kijelentette, a bizottság állásfoglalása szerint nem követett el plágiumot. A menesztését indítványozó beadvány kapcsán Danko kijelentette, hogy az ellenzék újabb „cirkuszi előadásra tesz kísérletet.” Andrej Danko viselkedésével és a besztercebányai bizottság óvatoskodó álláspontjával szemben számos hazai egyetem emelte fel a szavát. Közben a pozsonyi Komensky Egyetem Jogi Kara továbbra sem hajlandó nyilvánosságra hozni Emília Shakkour kisdoktori munkájának értékelését. Ez a munka azért érdekes, mert egy évvel Andrej Danko munkája előtt készült, viszont azonos a címük. Az ügy pikantériája, hogy a munka akkor tűnt el az egyetem könyvtárából, amikor a sajtó érdeklődni kezdett Danko kisdoktori munkája iránt. (ie) RÖVIDEN Továbbra is Smer a legerősebb párt Pozsony. Ha januárban tartanák a parlamenti választást, ismét a Smer győzne - derült ki a Focus ügynökség felméréséből. Fico pártja a szavazatok 22,5%-át szerezné meg. Másodikként az ellenzéki SaS zárna 12,3%-os támogatottsággal. A harmadik helyen a Sme rodina áll 10,4%-kal, őket az OCaNO követi 10%-kal. A Marian Kotleba vezette ESNS 8,4%-ot érne el, az SNS pedig 8%-kal zárna. A parlamenti küszöböt még a KDH (7%) és a Híd(5,8%) ugraná meg. Az MKP mindössze 3,4%-ot szerezne. Az ügynökség a felmérés során egy listát adott a válaszadóknak, amelyen a politikai pártok és rövidítéseik szerepeltek, valamint az „egyéb” választási lehetőség. A válaszadóknak el kellett dönteniük, hogy melyik pártra szavaznának. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 12%-a nem menne szavazni, 14,8%-uk pedig nem tudott választani. (nar, TASR) Indul az alkudozás az AB bíróiról A Tisztességes Szlovákiáért kezdeményezés által szervezett szimbolikus tüntetésen néhány tucatnyian vettek részt. Ján Gálik, a kezdeményezés kassai vezetője lapunknak elmondta, nagyon örülnek, hogy legalább ennyien eljöttek. „Ez egy szimbolikus tüntetés, semmi több. Minden résztvevőnek kijár a köszönet" - mondta Gálik. (Németi Róbert felvétele) IBOS EMESE Pozsony. Lezárult az alkotmánybíró-jelöltek nyilvános meghallgatása. Lapzártánkig az alkotmányjogi bizottság nem szavazott a bírójelöltekről. A Via luris civil szervezet pozitívan értékeli a nyilvános meghallgatást, és a nyilvános szavazásban bízik. Negyven alkotmánybíró-jelöltet hallgatott meg a parlament alkotmányjogi bizottsága. A parlament a kedden kezdődő ülésszakon — információink szerint csütörtökön - szavazhat az alkotmánybíró-jelöltekről. Egyelőre nem világos, hogy Robert Fico a jelöltek között maradhat-e. Róbert Madej, a bizottság smeres elnöke közölte, hogy Fico pótolta a szakmai gyakorlatát igazoló dokumentumokat, ugyanakkor nem engedte, hogy Ondrej Dostál (SaS) konkrétumokat áruljon el a hiányzó 13 hónapnyi jogászi munkáról. Nem sokkal később a szociális hálón közölte: „hihetetlen, ez az ember viccet csinál belőlünk”. Fico ugyanis a netről lehúzott újságcikkekkel próbálja igazolni a hiányzó éveket. Aj elölteket először hallgatták meg nyilvánosan, a szakmai előéletük mellett személyiségüket és értékrendjüket is megismerhették a bizottsági tagok, illetve a nyilvánosság. Kristina Babiaková, a Via luris jogásza szerint a nyilvános meghallgatás felelősségteljesebb felkészülést igényelt a képviselőktől és a jelöltektől egyaránt., ,A jelölteknek válaszolniuk kellett a személyiségükkel és értékrendjükkel kapcsolatos kérdésekre is, melyek az alkotmánybírókkal kapcsolatban kulcsfontosságúak” - közölte Babiaková azzal, hogy további előrelépés lenne, ha a jelöltek hasonló kérdésekre adott válaszaikat össze lehetne hasonlítani. A jelöltek kaptak etikai kérdéseket, ugyanakkor politikai kapcsolataikra és szakmai hibáikra is rákérdeztek a bizottság tagjai. „A képviselőknek mindig ragaszkodniuk kellett volna ahhoz, hogy egyenes válaszokat kapjanak” - közölte a jogász. Pfúndtner Editnek, a Híd igazságügyi államtitkárának politikai kapcsolatait is firtatták. Közölte, hogy megválasztása esetén át kellene értékelnie kapcsolatait. Úgy fogalmazott, hogy az alkotmánybíróknak minimalizálni kellene a kontaktust az aktív politikusokkal. Zuzana Pitonáková nem volt hajlandó elárulni, milyen személyes kapcsolat fűzi Eduard Adamcík (Híd) parlamenti képviselőhöz, akijelölte őt. Radoslav Procházka meghallgatását övezte a legnagyobb figyelem. A Siet’ volt elnöke és a jelenlegi kormánykoalíció korábbi koalíciós partnere szakmai előmenetelének ecsetelésével kezdte bemutatkozását. Alkotmányjogászként tudományos és kutatási munkáit, publikációit sorolta fel. Alojz Baránik (SaS) emlékeztette Procházkát, hogy nem a szakmai rátermettségéről kell meggyőznie a bizottságot, mert afelől nincsenek kétségek. Arról kell meggyőznie, hogy nyomás hatására erkölcsileg és morálisan is helyt tud állni - fogalmazott a képviselő, utalva Procházka 2016-os politikai mélyrepülésére. A Siet’ volt elnöke elismerte, hogy a politikai palettáról való távozása „iskolapéldája a csúfos távozásnak.” Kijelentette, hogy az igazság számára kulcsfontosságú, ugyanakkor politikai karriere azon bukott meg, hogy a sajtó hazugságon kapta. Juraj Sopoligának és Marián Sluknak Stefan Harabinhoz fűződő viszonyát kellett megmagyaráznia. Információink szerint egyelőre a koalícióban sincs egyezség az alkotmánybíró-jelöltek megválasztásáról. Várhatóan az ezzel kapcsolatos politikai alkuk a meghallgatás után formálódnak majd. A jelöltek nyilvános meghallgatását a Tisztességes Szlovákiáért aktivistái Pozsonyban, Besztercebányán és Kassán is kivetítőn közvetítették. Közben pedig az Alkotmánybíróság fontosságát magyarázó kiadványt osztogattak ajárókelőknek. Bugár Béla bemutatta vállalkozását Bugár Béla lapunknak megmutatta az adásvételi szerződést (új Szó-fotó) CZÍMER GÁBOR Pozsony. A Híd elnökének vállelkozése és üzlettársai után érdeklődött az aktuality.sk portál. Bugár résztulajdonos a Parcus Rt.ben, ez a cég a tulajdonosa a nagyszarvai (Rohovce, Dunaszerdahelyi járás) kastélynak, ahol idősek otthona működik. A politikus az aktuality.sk-nak nem válaszolt, lapunknak azonban elmondta, hogy 2007-ben a cég megvásárlását az örökségéből, a vagyonnyilatkozatában is feltüntetett megtakarításaiból, bizonyos telkek eladásából, valamint 4 millió korona (132 775 euró) banki hitelből finanszírozta. Az utóbbi kettőről szóló dokumentumot nekünk meg is mutatta. Az OTP Bankkal kötött hitelszerződésen az áll, hogy Bugár fogyasztói hitelt vett fel, amelynél a politikuson kívül a felesége is adóstárs. Bugár szerint ez egy vállalkozói hitel, amelyért a saját vagyonával felelt, és hozzátette, hogy a hozzávetőlegesen 112 ezer koronás törlesztőrészleteket az akkori folyamatos bevételeiből finanszírozta. A Híd elnöke emellett még a telekeladásból származó bevételét igazoló szerződést is bemutatta. Eszerint 2006 elején valamivel több mint 5,5 millió koronáért (kb. 180 000 euró) adta el egy Somoija környéki ingatlanját. A Plus 7 dní lapnak adott interjújában Bugár 20lóban a következőket mondta: „Eddig 15 millió koronát tettem be a cégbe.” Az aktuality.sk azt is közli, hogy a három tulajdonos 2017-ben kölcsönt is nyújtott a Parcusnak. Palco 1 259 593 eurót, Gencík 541 373 eurót, Bugár pedig 586 487 eurót adott kölcsön a cégnek. „A három tulajdonos, azt a kölcsönt, amit a partnerem vett fel a cégre, egymás között elosztotta, és mindenki a saját részét fedezte” - mondta Bugár. Ezt elmondása szerint ő többek közt abból az 528 ezer euróból finanszírozta, amit az R7-es alatti telek eladása után kapott, illetve magának a Parcus cégben való részesedésének az értékesítéséből. A portál aziránt is érdeklődött a politikusnál, hogy a cég tulajdonosai lemondtak-e azokról a kamatokról, amelyek a cégnek kölcsönadott pénz után járt volna nekik. A Híd elnöke lapunknak elárulta, hogy mindhárman lemondtak a kamatról. Ezt azzal indokolta, hogy így a cég a tulajdonában van, ezért felesleges lenne tőle kamatot kérni, és így gyorsabban tudja törleszteni a felvett kölcsönt. Az aktuality.sk külön kiemeli Ján Gencík személyét. A férfi 2014-ben 20 ezer euróval támogatta a Híd pártot, majd pedig 300 ezer eurót kölcsön is adott a politikai formációnak. Bugártól azt kérdeztük, van-e a Hídnak arra lehetősége, hogy igazolják, ezek a források valóban attól a személytől származnak, aki azt a pártnak adja. A politikus erre nemmel válaszolt, hangsúlyozva, hogy a forrásokért mindig azok eredeti tulajdonosa a felelős. Bugár hozzátette, régóta ismeri Gencíket és megbízik benne, de soha semmilyen előnyt ezért nem biztosított számára. Az aktuality.sk kiemeli, Gencík és az ismert nagyvállalkozó, Czucz István intenzív üzleti kapcsolatban áll. Czucz Somoiján ugyanabban az utcában lakik, mint Bugár, régóta ismerik egymást, jó barátságban vannak. Ezt a pártelnök nekünk sem tagadta. Bugámál rákérdeztünk, hogy van-e tudomása a Gencík és Czucz közötti üzleti kapcsolatokról. „Nem, és nem is érdekel” - mondta Bugár. A politikus egyébként Ivan Krivosudskyt bízta meg azzal, hogy jáijon el a nevében a Parcus tulajdonosainak néhány közgyűlésén. Bugár Krivosudskyról is azt mondta, régi barátja és szívességből jár el a nevében.
