Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-25 / 21. szám

www.ujszo.com I 2019. január 25. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 22 éves a mobilkommunikáció Szlovákiában A négy szolgáltatónak ma már több ügyfele van összesen, mint az ország la­kosainak száma (Fotó: Shutterstock) SZABÓ LÁSZLÓ Januárban ünnepelte 22. születésnapját a digitális mobilkommunikáció Szlovákiában. 1997. január 15-én indította el molilszolgáltatásáta Globtel GSM, amely ma Orange néven van jelen a hazai piacon. Hogyan fejlődött a piac, milyen mérföldköveket említhetünk a szlovákiai mobilkommunikáció 22 éves történetéből? 1997. január 15. előtt csak a ki­váltságosoknak adatott meg a lehe­tőség, hogy mobiltelefonáljanak - akkor még óriási, tégla méretű esz­közökkel. Voltak olyan telefonok, amelyek súlya 5 kilogrammos volt. 1991-ben, amikor elindult az első, vezeték nélküli telefonálási lehető­ség, az akkori EuroTelnek csupán 119 ügyfele volt. Később, 1993 végén is csak 3127-en használták ezt a lehe­tőséget. Sokáig tartott ez az időszak, ám jött 1997, ekkor jelent meg a pia­con a Globtel, és mindenki számára elérhető mobiltelefonálást ígért, és a terve sikerült is, hiszen az egykoro­nás készülékeknek köszönhetően ha­talmas sikere lett, nagyon gyorsan el­terjedtek a készülékek, megtanultuk, hogyan kell telefonálni, SMS-ezni. Ebben az időben - egészen a század végéig - szinte csak ezt a két funkciót használtuk. Közben az Eurotel (ké­sőbb T-Mobile, ma Telekom) is meg­kezdte a GSM-alapú szolgáltatását, majd később a két operátorhoz csat­lakozott az 02 és a közelmúltban a 4ka. Ezek mellett pedig megjelentek a virtuális szolgáltatók, mint a Tesco Mobile, vagy a Fun Főn. Ahhoz, hogy ilyen gyorsan elter­jedjen a mobilkommunikáció, az kellett, hogy megjelenjenek az egy­koronás telefonok, hiszen így min­denki megengedhette magának, hogy készüléket vásároljon, vala­mint a szolgáltatók olyan tarifacso­magokat kínáljanak, amelyek való­ban vonzók az ügyfelek számára. Az első csomagokban főleg előfizetett percek voltak, az SMS-ekért egyen­ként kellett fizetni. Akkor még perc­alapú volt a számlázás is, később pe­dig megjelentek a másodperc alapú tarifacsomagok, és már nemcsak percek, de SMS-ek is voltak a cso­magban. Bár számunkra természe­tesnek tűnik, mégis ki kell emelni, hogy a szolgáltatók a kezdetektől in­gyenesen kínálták a hívásfogadást - sok országban az ügyfeleknek ezért is fizetni kellett akkoriban. A telefonokkal a kezdetekben csak telefonálni és SMS-ezni lehetett, később megjelentek az első színes kijelzős mobiltelefonok, ám ezek sem tudtak sokkal többet. Majd jött a forradalom, megjelentek az okos­telefonok, majd nem sokkal később a 3G-, majd a 4G-hálózat. Ez forra­dalmasította a mobilkommunikáci­ót, megjelentek az alkalmazások, háttérbe szorult az SMS, az ügyfelek pedig főleg internetezésre, fényké­pezésre, interaktív kommunikációra használják a készüléküket. Éppen ezért a tarifacsomagok is változtak, most már a hívások sok esetben kor­látlanok, az SMS/MMS-ek is, és a csomagok egyik fontos eleme az adatkeret. A szolgáltatók prioritása pedig napjainkban az, hogy minél nagyobb legyen azon terület, ame­lyet lefednek a szupergyors 4G- hálózattal, hogy az ügyfelek kihasz­nálhassák a kor és az okostelefonok lehetőségeit. A négy szolgáltatónak ma már több ügyfele van összesen, mint az ország lakosainak száma (Orange: 2,8 mil­lió, Telekom: 2,35 millió, 02: 2 mil­lió, 4ka: 600 ezer. Egyre nagyobb az 4G-intemet lefedettsége is, a leg­utóbb publikált adatok szerint az Orange a lakosság 93,1, százalékát fedi le a szupergyors LTE-hálózattal. A Telekomnál ez az adat 93,6 száza­lék, az 02-nél 95,2 százalék, míg a 4ka 75 százalékos lefedettségről tá­jékoztatott. Ez azért is fontos szám, mert a hazai mobilszolgáltatók ügy­felei egyre többet intemeteznek, mind többen használják a 4G-hálózatot -2,2 millióan intemezetek az LTE- hálózaton. Közben pedig megjelen­tek a 4G-hálózaton működő, IP-alapú hívások is (VoLTE). De már egyre többet hallunk az 5G-ről is, ami ha­marosan a szlovákiai piacon is meg­jelenhet. Már a hálószobában is online dolgozunk Elsősorban a tévéknek köszönhető a bővülés (Fotó: tasr/ap) Egyre több és jobb minőségű tévé fogy ÖSSZEFOGLALÓ A munka-magánélet egyensúlyának megteremtése kiemelt életvezetési feladat és sokaknak, ha csak időszakosan is, de kisebb­­nagyobb problémái adódnak belőle. A munkahelyi feladatokat gyak­ran engedjük túlnyúlni a munka­időn, melyet csak egyszerűbbé tesz a folyamatos online aktivitás lehe­tősége - többek között ez derül ki a Samsung Electronics egyik felmé­réséből. A mobiltelefon, megjelenésével szinte egy időben, hamar munka­eszközzé is vált. Manapság céges le­veleikhez a dolgozók a nap 24 órá­jában hozzáférhetnek, hiszen mo­biljuk elkíséri őket mindenhová. És elérhetők munkaidőn túl is. És ha már ott a kísértés, az emberek élnek is vele. A Samsung kutatásában megkér­dezett felnőttek több mint fele (51 százalék) gyakran kap és fogad munkaügyi hívásokat szabadidejé­ben, ilyen esetben pedig 27 száza­lékuk szinte mindig felveszi mun­kaidőn kívül a telefont. A céges le­velezés követése a hívások fogadá­sához hasonló eredményt mutat: az emberek 23 százaléka gyakran, 13 százaléka pedig szinte állandóan ellenőrzi és kezeli munkahelyi le­veleit. Annak ellenére teszik ezt, hogy a kutatás adataiból az is kide­rül: a felnőttek 86 százalékát zavar­ja, ha a másik a mobilját nyomkodja személyes beszélgetés közben vagy ahelyett. A felnőttek között 47 szá­zalék azok aránya, akik nagyon za­varónak tartják ezt a viselkedést. Ez a tendencia, vagyis a folyamatos munkaügyi készenlét káros hatás­sal lehet kapcsolatainkra, a meg­kérdezettek ezzel tisztában is van­nak, hiszen tudják, hogy családju­kat, barátaikat idegesíti a szabad­időben történő, társasági mobil­­használat. „Alkossuk meg a saját szabálya­inkat, melyek illenek személyisé­günkhöz és munkakörünkhöz is. Ha szükséges, vezessünk be saját ma­gunk számára rendszert, mely kiter­jedhet a munkaidőn kívüli levelezés önszabályozására, telefonhívások kezelésére. Tarthatunk e-mail­­mentes hétvégét, vagy esténként ki­kapcsolhatjuk az értesítéseket, ha úgy döntünk. Mert csak rajtunk áll, hogy saját kényelmünknek és éle­tünknek megfelelően használjuk a technológiát, és így mindent a maga idejében csináljunk” - javasolja a kutatás eredményeit látva Samu Zsófia, a Samsung Electronics ma­gyarországi kommunikációs veze­tője. Ugyanakkor nemcsak a munka férkőzött be a magánéletbe, de a ma­gánélet fesztelenebb hangvétele is megjelent a munka világában. Erre példa a kutatás eredménye, mely szerint az emberek 30 százaléka használ emojikat a munkahelyi kommunikáció során is, ami, valljuk be, egy-két évtizede elképzelhetet­len lett volna, és azt is jelzi, hogy a munkára jellemző közlésmód is so­kat változott, közvetlenebb lett a di­gitális korban. (ú) ITCAFÉ-HÍR A világ egyik legnagyobb piac­kutató cége, a GfK a Las Vegas-i technológai expóra, a CES-re ké­szített egy tanulmányt a szórakoz­tatóelektronikai piac 2018. évi teljesítményéről. Ebből kiderült, hogy a szórakoztatóelektronikai termékek iránti keresletet világ­szerte olyan globális „megatren­dek” formálják, mint például a prémiumkészülékek iránti igé­nyek növekedése. A GfK legutób­bi tanulmányai szerint közel min­den második fogyasztó nyilatko­zott úgy, hogy „inkább legyen ke­vesebb, de magasabb technológiai szintet képviselő készülékem”. Az is világosan kiderült, hogy a televíziós szegmens a húzóágazat továbbra is, hiszen a tévékészülé­kek piacának értékforgalma 2018- ban több mint ötszázalékos növe­kedéssel meghaladta a 100 milli­árd eurót. Ezzel ez a csoport adta a szórakoztatóelektronikai termé­kek globális forgalmának mintegy háromnegyedét. A növekedés zö­me a legalább 50 inch képernyő­­átmérőjű felső kategóriás készü­lékeknek tulajdonítható, hiszen a tévékészülékek értékesítéséből származó 2018. évi bevételek több mint felét ezek hozták. Egyre népszerűbbek a prémium szeg­mensben vezető OLED-képer­­nyőpanelek - növekedésük üteme meghaladja a 100 százalékot. Az OLED-készülékek forgalmát te­kintve vezető régió Nyugat- Európa, ahol az átlagár tavaly kb. 300 euróval mérséklődött és va­lamivel 2100 euró alá esett. A képernyőfelbontást illetően, a 4K- képemyők iránti kereslet tovább nő és már megjelentek a piacon az első 8K modellek is. A tévék mel­lett az audioeszközök is jól telje­sítettek. A fejhallgatók és hordoz­ható sztereó headset-ek értékesí­téséből származó globális árbevé­tel 2018-ban mintegy 40 száza­lékkal nőtt és elérte a 14 milliárd eurót. A legmodernebb technoló­giát napjainkban a teljesen veze­ték nélküli, két külön fülbe illeszt­hető fejjel működő, ún. True Wireless fejhallgatókjelentik. Érdemes törekedni az egyensúly kialakítására (Fotó: Shutterstock)

Next

/
Thumbnails
Contents