Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-23 / 19. szám
Kelet- és Közép-Szlovákia 2019. január 23., szerda, 16-17. oldal A hagyomány szerint az Ung-vidéki Dobóruszka római katolikus templomában van a hős egri várkapitány, Dobó István sírja. A templom feltárását több mint 10 éve lelkes környékbeliek kezdték meg. A Dobóruszkán akkor megtalált kriptában két fémkoporsóra, egy elkorhadt fakoporsó maradványaira, valamint a sírkamra végében, egy faládában összegyűjtött emberi csontokra bukkantak. A falubeliek mindig is úgy vélekedtek, hogy a Szerednye várában 1572 májusában elhunyt egri hős végső nyughelye Dobóruszkán van, ám annak pontos helyét senki sem ismerte. A múlt század elején Magyarországon mozgalom indult Dobó István hamvainak felkutatására, Dobóruszkán 1914-ben az Ungvár Megyei Közművelődési Egyesület támogatásával meg is kezdődtek az ásatások. Az I. világháború miatt a kutatást felfüggesztették. A 2000-es évek közepén végzett ásatások során a régészek hét sírt tártak fel, melyekben értékes leletekre-ruhamaradványokra, gyűrűkre, csatokra és más ékszerekre - bukkantak, valamint megtalálták egy régebbi, valószínűleg a 12. vagy a 13. században épült templom alapjait. A régészek egy olyan sírt is feltártak, melyben egy idős, 175-180 centiméter magas férfi földi maradványai voltak. Dobó Istvánt ezután ünnepélyes keretek közt újratemették a községben, ám egyes történészek véleménye szerint az ásatások során előkerült emberi csontok egyikét sem sikerült hitelt érdemlően Dobó maradványaiként azonosítani, mivel DNS-vizsgálatokat, megfelelő összehasonlító anyag hiányában, nem lehetett végezni. (Leczo Zoltán felvételei) Kovácsok, Horvátok, Rézművesek Rozsnyón Rendőrségi vizsgálat a feljelentés kapcsán Tudják, ki fenyegette meg a gyereket, őt és édesapját meghallgatták NÉMETI RÓBERT Minden évben megjelenik statisztika a leggyakoribb utónevekről és a leggyakoribb vezetéknevekről is. Ezúttal a rozsnyéi anyakönyvi hivatal is közzétette a múlt évi adatokat. liWLWI A vezetéknevek kezdetben az egyező keresztnevű emberek megkülönböztetése miatt jelentek meg, amelyek eleinte még nem öröklődtek. A 13-14. században magyar családnevek személynevekből (Balázsit, Péterit), helyiségnevekből (Győri, Budai), foglalkozásnevekből (Kovács, Takács), nemzetiségre utaló szóból (Török, Német) vagy éppen tulajdonságra utaló szóból (Sánta, Bús) alakultak ki. Az 1400-as évek elejétől már igyekeztek pontosítani, mégpedig az apa nevével, foglalkozásával vagy a lakóhelyével. Míg eredetileg nem lehetett változtatni sem a családnevet, sem a keresztnevet, az 1800-as évek elején hozott rendeletek ezt már megengedték. Magyarországon a vezetékneveket II. József tette kötelezővé 1787-ben, ezzel alakult át hivatalosan azonosító adattá. Andrea Klenovská, a rozsnyói anyakönyvi hivatal munkatársa közölte, a városban leggyakrabban a Kovác (373) nevet, majd a Horváth (275) és a Rézműves (271) vezetéknevet használják az ott élők. „Az első ötbe tartozik még a Tóth (246) és a Ferko (232) családnév, azt követően pedig a Szabó és a Boldi (202), a Kristóf Magyarországon a vezetékneveket II. József tette kötelezővé 1787-ben, ezzel alakultát hivatalosan azonosító adattá. (190), a Farkas (182), a Nagy (172), illetve a Kerekes (163) is elterjedt” — derült ki Klenovská nyilatkozatából. Rozsnyónak jelenleg 18 064 lakosa van, amellyel az ország 43. legnagyobb városa. A városban több a nő (9519), a férfiak összesen 8545-en vannak. LECZO ZOLTÁN A rendőrségre továbbította az ügyészség azokat a feljelentéseket, amolyaket az önkormányzati választások után rágalmazás, hitelrontás és veszélyes fenyegetés miatt tett Petrikán Péter, Nagykapos polgármestere. NAGYKAPOS 2018 végén a Tv Sme riportfilmet mutatott be az interneten, melynek készítői annak próbáltak utánajárni, hogyan befolyásolhatták a választás végeredményét a roma polgároktól állítólagosán megvásárolt szavazatok Kelet-Szlovákiában. A téma kapcsán Nagykapos mellett több régióbeli települést is felkerestek. A film készítői azt a feltételezést járták körül, mely szerint az Ung-vidéki városban is a megvásárolható roma szavazatok dönthettek a polgármester-választáskor. Az újságírók a romák lakta Csicseri úti lakótelepen is forgattak, ahol többen elmondták, hogy Petrikánra fognak szavazni, valamint egy hangfelvételt is bemutattak, amelyben ismeretlenek 20 eurót kémek valakitől, hogy almabort vásároljanak az embereknek. A riportban egyébként konkrétumok nem hangzanak el ezzel az üggyel kapcsolatban, az sem derül ki, kik, mikor, kinek a megbízásából, és milyen körülmények között vásároltak szavazatokat Nagykaposon. A riport készítői elmondják, a nagykaposi szavazatvásárlásról egyébként már a rendőrségnek is tudomása van, de az nem szavazatvásárlás, hanem csalás ügyében indított nyomozást. A vizsgálat tart. Petrikán Péter a film bemutatása után határozottan visszautasította a szavazatvásárlással kapcsolatos vádakat. Úgy véli, mindezzel valakik megpróbálják lejáratni, kétségbe vonni tisztességét és a választáson elért eredményét. Mint mondta, szavazatvásárlással kapcsolatosan még a tavalyi önkormányzati választások előtt meghallgatták a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) nyomozói, akik azonban azt mondták, nem egy konkrét bejelentés kapcsán vizsgálódtak, hanem néhány településen szúrópróbaszerűen tartottak ellenőrzést. A néhány percig tartó beszélgetésen tájékoztatta a nyomozókat, nincs tudomása arról, hogy a városban szavazatvásárlásra készülne bárki is. Petrikán egyébként csak azután tett feljelentést az ügyészségen, miután egyik gyereke a bemutatott filmben elhangzottak kapcsán fenyegető üzenetet kapott az egyik közösségi oldalon. Mint mondta, rágalmazás és hitelrontás ügyében nem a film készítői, hanem ismeretlen tettes ellen indult eljárás, a fia fenyegetőjének személyazonossága pedig ismert. A polgármestert egyébként nemrég arról tájékoztatták, hogy az ügyeket további vizsgálatok céljából a rendőrségre továbbították, a fiát ért fenyegetés miatt pedig már meghallgatták őket a nyomozók.
