Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-22 / 18. szám
8 KÜLFÖLD 2019. január 22. I www.ujszo.com RÖVIDEN Az ELN a bogotái támadás elkövetője Bogotá. A Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) nevű, baloldali kolumbiai gerillaszervezet tegnap elismerte, hogy egyik tagja követte el a 20 halálos áldozatot követelő robbantásos merénylet a bogotái rendőrakadémiánál. Az ELN hangsúlyozta, a támadásnak nem volt civil áldozata, és a háborúhoz való jog értelmében megengedettnek tekinthető. A gerillák rámutattak, a merénylet válasz volt a kormány katonai tevékenységére a karácsonyi ünnepekre hirdetett egyoldalú tűzszünet alatt. A mintegy 2000 harcossal rendelkező ELN Kolumbia utolsó létező gerillahadserege. (MTI) Katonai bázist támadó tálibok Kabul. Az afganisztáni tálibok megtámadtak egy katonai bázist és egy rendőrségi kiképzőközpontot hétfőn az ország középső részén, legalább 100 ember meghalt, 30 megsebesült. A Vardak tartomány székhelye, Maidansar elleni összehangolt műveletben a kormányzati létesítmények mellett egy öngyilkos merénylő működésbe hozta a járművébe rejtett pokolgépet. Ezután a fegyveresek tüzet nyitottak a kormányzati erőkre. A megtámadott bázison állomásozott az afgán titkosszolgálat mintegy 150 emberből álló egyik különleges alakulata is. (MTI) Közel 400 migránst szállítottak vissza Róma. Összesen 393, a Földközi-tengeren bajbajutott migránst szállítottak vissza Líbiába a hétvégén - közölte Matteo Salvini olasz belügyminiszter. Elmondta, a líbiai parti őrség által vasárnap felvett migránsok mindegyike jó egészségi állapotban van. A tárcavezető tudomása szerint 143 embert Tripoliban, 144-etMiszrátában, 106-ot pedig Homszban tettek partra. A migránsok vasárnap vészjelzést adtak le Olaszországnak és Máltának, mert bárkájuk a líbiai partoktól mintegy 100 km-re bajba került. Jogvédő szervezetek szerint Líbia nem biztonságos, így a tengeren felvett migránsokat nem lenne szabad visszaszállítani az észak-afrikai országba. (MTI) Amerikai konvoj elleni merónylet Damaszkusz. Pokolgépes merényletet követtek el az amerikai csapatok és kurd vezetésű milíciák egyik konvoja ellen az északkelet-szíriai Haszake tartományban, a támadásban öt milicista halt meg, két amerikai katona pedig megsebesült. Egy öngyilkos merénylő hozta működésbe az autójába rejtett pokolgépet, amikor amerikai katonák és a kurd vezetésű Szíriái Demokratikus Erők (SDF) nevű lázadócsoport járműoszlopa elhaladt mellette a Saddadeh településnél kialakított egyik ellenőrző ponton. . (MTI) May újabb tervvel rukkolt elő Megkezdődött a külföldi EU-polgárok letelepedési engedélyezési rendszerének főpróbája ÖSSZEFOGLALÓ London. Újabb tárgyalásra tett ígáretet a brexittel kapcsolatban a brit alsóház előtt Theresa May brit kormányfő. Az új tervéről január 29-én szavazhat a parlament. A brit kormányfő széleskörű konzultációt ígért - például az országrészek és érdekvédelmi szervezetek bevonásával -, ugyanakkor nem engedné ki a kezéből a vezetést: „a tárgyalás a kormány felelőssége a kiválásról és a jövőbeli viszonnyal kapcsolatban is” - fogalmazott. Azt is kiemelte: folyamatosan tájékoztatni a parlamentet, de bizalmasan, mert az információk kiszivárgása gyengítheti a tárgyalási pozícióját. Kiemelte: az új javaslatoknál is szem előtt tartják a dolgozók jogait. „Az itt élő és dolgozó uniós állampolgárok jogai nem sérülhetnek sem akkor, ha megállapodással, sem akkor, ha megállapodás nélkül lép ki azEU-ból az Egyesült Királyság.” Arról is beszélt, hogy a tesztüzemben tegnap Theresa May brit kormányfő újabb elképzelését ismertette (TASR/AP) indult regisztráció 65 fontos díját eltörölheti a kormány. Jacob Rees- Mogg, a May elleni pártpuccsot kezdeményező brexitpárti képviselő azt ígérte, ha May képes elfogadható megoldást találni az ír backstop kérdésére (arra, hogy az ír-északír határ átjárhatóságát biztosítani hivatott vészmegoldás nem tartja bent határozatlan időre a briteket az EU vámuniójában), akkor azok a konzervatívok is mellé állnak, akik a múlt heti voksoláson elutasították javaslatát. Ám egyelőre az sem világos, milyen szavazás is várható jövő kedden az újabb javaslatról. Az elmúlt hét elutasítása után világossá vált, hogy stratégiát kell változtatni - mondta Theresa May, és felsorolta, ki mindenkivel találkozott a keddi szavazás óta, amikor 230 szavazattal utasította el a ház az általa letárgyalt brexitről szóló megállapodást. Kiemelte: Jeremy Corbyn munkáspárti vezér nem vett részt az összpárti konzultáción. Hangsúlyozta, széles körű konszenzus van arról, hogy az Egyesült Királyság nem léphet ki az EU-ból megállapodás nélkül. Azt sem fogadja el, hogy visszavonnák a kilépést elindító 50. cikk szerinti indítványt. Ennek megfelelően újból kizárta a második referendum lehetőségét is. Az eljárás meghosszabbítása is felmerül lehetőségként, az EU azonban ebbe nem megy bele anélkül, hogy valamilyen ajánlatot ne tenne London — emlékeztetett May. Az ír határkérdéssel kapcsolatban arról beszélt: soha fel sem merült, hogy újratárgyalnák az északír békemegállapodást - ennek egyik pontja, hogy a sziget két fele között biztosítani kell az akadálytalan átkelést. A rengeteg kizárás csak egy dolgot jelenthet: a B-terv valójában annyi, May megpróbálja rávenni az EU vezetőit, változtassanak a megállapodáson - Brüsszel éppen ezt szokta kizárni. (MTI, hvg.hu) Macedóniáról szavaznak Koszovó haderőt állít fel Athén. Csütörtökön szavaz a parlament Görögországban a Macedóniával kapcsolatos névvita rendezéséről. A törvényhozásban szerdán kezdenek vitát az ügyben, a szavazás pedig csütörtök délutánra várható. Áz Alekszisz Ciprasz vezette görög kormány a névvita rendezéséről szóló szavazáson a múlt héten kapott - szűk többséggel - bizalmat a 300 tagú törvényhozásban. Noha úgy tűnik, így máris biztosította magának a csütörtöki ratifikációhoz szükséges többséget, a miniszterelnök azt mondta, legalább 151 képviselőre számít a szavazás során. A tervezett ratifikáció ellen Athénban több tízezren tüntettek vasárnap. A demonstrálok kövekkel, lángoló benzines palackokkal, festékkel dobálták, zászlórudakkal ütötték a rohamrendőröket, akik többször is jókora könnygázfelhőbe burkolták őket. Ciprasz 27 éves vita végére tett pontot, amikor tavaly megállapodott a macedón kabinettel arról, hogy a volt jugoszláv tagállamot Eszak- Macedóniának (Észak-macedóniai Köztársaságnak) fogják nevezni. Szkopje már elfogadta az egyezményt. Görögország északi térségét ugyancsak Makedóniának hívják. Felmérések szerint a görögök mintegy 70%-a területi követelésektől tartva ellenzi, hogy a szomszédos balkáni országot Macedónia néven ismerjék el. (MTI) Pristina. Koszovó hivatalosan is elkezdte a biztonsági szervek hadsereggé alakítását: a biztonsági szervekért felelős minisztérium épületének homlokzatán lecserélték a feliratot, s az új tábla szerint mostantól ott a koszovói védelmi minisztérium található - számolt be az eseményről a koszovói televízió (RTK). Az intézmény új névtábláját Ramush Haradinaj miniszterelnök és Rustem Berisha védelmi miniszter leplezte le. A védelmi miniszter közölte, a biztonsági szervek hadsereggé alakítása mintegy tíz évet vesz majd igénybe. A testületet továbbra is biztonsági erőknek nevezik majd, ám az eddigi 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhás helyett ezentúl 5000 hivatásos fegyveres, valamint 3000 tartalékos képezi majd a keretet. A biztonsági erőknek nehézfegyverzetük is lehet. Belgrad bírálta a koszovói lépést, mert az 1998/1999-es koszovói válság lezárását követően az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban mondta ki, az akkor Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat. A 2013-as brüsszeli megállapodás aláírásakor pedig a NATO képviselői garanciát adtak arra, hogy a koszovói albán fegyveres erők nem léphetnek be Koszovó északi, szerbek lakta részére a KFOR beleegyezése nélkül. (MTI) Izrael átfogó légitámadást hajtott végre Szíriában Az izraeli hadsereg kiterjedt légitámadást hajtott végre tegnap hajnalban Szíriában, válaszul arra a rakétára, amelyet szíriai területről indítottak el az előző nap Izrael felé, és az izraeli légvédelem a Golénfennsík felett elfogott. Damaszkusz/Jeruzsálem. A Szíriában tegnap hajnalban végrehajtott izraeli légicsapásokban legalább 11 katona halt meg, köztük két szíriai - jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH), brit központú szervezet, amely kiterjedt aktivistahálózattal rendelkezik Szíriában. Az OSDH szerint a légicsapások Damaszkusz környékét és a déli esz-Szuveida tartomány egyes pontjait érték. Az izraeli légierő a szír kormányerők és az iráni erők szír létesítményeit vette célba-közölte a szervezet. Ezzel megerősítette az izraeli média értesüléseit, melyek szerint a célpontok az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, az al-Kudsz Szíriában állomásozó alakulatai és a Hezbollah libanoni síita szervezet szíriai erői voltak. Rámi Abdurrahmán, az OSDH vezetője kijelentette, tavaly május óta - az áldozatok számát tekintve - ez volt a legsúlyosabb izraeli légitámadás Szíriában. A mostani légicsapások a szíriai kormányhadseregnek, illetve szövetségeseinek - az iráni egységeknek és a Hezbollah libanoni síita szervezetnek - a raktárait és más létesítményeit érték a Damaszkusz környéki al-Kiszva és Dzsamaríja településeken, a szíriai főváros repülőterén. Az izraeli légierő emellett egy szuveidai katonai repülőteret és az iráni és a Hezbollaherők által ott fenntartott raktárakat támadott. Izrael tavaly májusban többtucatnyi légicsapást mért iráni létesítményekre Szíriában, és azzal indokolta ezeket, hogy szíriai területről iráni rakétákkal támadták Izraelt. Ezúttal Izrael nyíltan elismerte a bevetéseket, sőt a hadsereg közleményben számolt be róluk, tehát már nem titkosan kezeli a szíriai légicsapásokat. Az elmúlt években a hasonló akciókról Jeruzsálem hallgatott, nem ismerte el, de nem is tagadta őket. Noha a szíriai légvédelem elfogott számos izraeli rakétát, a lövedékek jelentős része célba ért Izrael szerint. Izrael azzal vádolja Iránt, hogy egyre jobban növeli katonai jelenlétét Szíriában, s ezt veszélyesnek tekinti. Ezenkívül Teherán modem fegyverekkel látja el Szíriából a támogatásával működő libanoni Hezbollahot - állítja Izrael. Az izraeli katonai vezetők tegnap nem engedélyezték a szíriai határ mellett működő és a havazás miatt most sokak által látogatott Hermon-hegyi síparadicsom megnyitását a Szíriából érkező vasárnapi rakétatámadás miatt. (MTI) Damaszkusz felett az ég. Izrael az ottani iráni bázisokat támadja. (Tasr/ap)
