Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-21 / 17. szám

6 I KULTÚRA 2019. január 21. lwww.ujszo.com „Hasta la vista, Andy!" Elhunyt Andy Vájná filmproducer, kaszinótulajdonos és kormánybiztos Andy Vájná (1944-2019) (Képarchívum) RÖVIDEN Interaktív táncelőadás Kassa. Folytatódnak a Thália Táncestek, amelyekkel a szín­ház bővíteni és színesíteni sze­retné a kassai kulturális kínála­tot. A sorozat ötödik évadának első vendége Ladjánszki Márta kortárs táncművész, koreográ­fus, táncpedagógus, aki alkotó­társával Varga Zsolt zeneszer­zővel holnapután, január 23-án lép fel a Márai Stúdióban. A LetMeC című előadás közép­pontjában a táncos és a néző kö­zött létrejövő interakció lehető­ségeinek vizsgálata áll. A két magyarországi művész olyan különös szemlélődésre invitál, melyben mintha az adott pilla­nat, az éppen együtt lévő sze­mélyek rezdülései, a kapcsoló­dási pontok kerülnének mikro­szkóp alá. Az előadás formáját tekintve minden alkalommal egyedi vonásokkal bír, de min­dig ugyanazon szervezőelv, struktúra szerint működik. A kezdés időpontj a 19 óra. (k) Huszárik Zoltán rendező rajzai Pozsony. A Pozsonyi Magyar Intézet különleges kiállítás­megnyitóval és filmvetítéssel ünnepli holnap a Magyar Kul­túra Napját. Csontváry én va­gyok címmel készült tárlat Hu­szárik Zoltán filmrendező raj­zaiból és Markovics Ferenc standfotóiból, amelyek a Csontváry című film (1980) forgatásán készült. Ez a monu­mentális mozgóképes ars poe­tica volt Huszárik második-, és egyben utolsó nagyjátékfilmje, amelybe minden vívódását igyekezett belesűríteni a nagy művész és a társadalom ellent­mondásos kapcsolatáról. Köz­ben folyamatosan, mintegy naplószerűen rajzokat is készí­tett. A holnap 17 órakor nyíló kiállítást Huszárik Kata színművész, a rendező lánya nyitja meg, a kurátor Medve Mihály (Műcsarnok, Buda­pest). A megnyitót követően a filmet is levetítik az érdeklő­dőknek a helyszínen. (luk) ÖSSZEFOGLALÓ Ezekkel a ezavakkal búcsúzott Orbán Viktor magyar kor­mányfő barátjától, Andy Vajnától a legnagyobb közös­ségi oldalon. A magyar és nemzetközi filmipar meghatá­rozó alakja tegnap, életének 75. évében hosszú betegség után elhunyt. Vájná András György néven szü­letett, családjával • 1956-ban, 14 évesen hagyta el Magyarországot. Kaliforniában telepedtek le. Fod­rászként kezdett dolgozni, így ke­rült a filmforgatások közelébe. Rá­jött, hogy Hollywoodban nincsenek igazán jó minőségű parókák, ezért áttért a parókakészítésre, amihez Hongkongban talált ideális feltéte­leket. 0 lett a filmstúdiók fő beszál­lítója, később mozik üzemeltetésé­vel és filmforgalmazással is foglal­kozott, szintén sikeresen. 1976-ban filmes céget alapított a libanoni Mario Kassarral közösen, nekik köszönhetjük például a Rambo-filmeket és az Angyalszív című thrillert. Következő sikeres cége már a Disney-vel is gyártott közös filmeket, Vájná pedig produ­cerként olyan filmeken dolgozott, mint a Menekülés a győzelembe, a Vörös zsaru, Az emlékmás, az Air America, a Tombstone, a Die Hard 3, Dredd bíró, az Evita és a T erminátor-filmek. Amerikai üzleti vállalkozásai körül nem volt minden rendben, az adóhivatal 14 éven át vizsgálta szö­vevényes céghálóját, offshore­­számláit és átláthatatlan könyvelé­sét, majd arra jutottak, hogy Vájná és Kassar összesen körülbelül 300 millió dollárnyi bevételt titkoltak el, amiért Vájnának 40 millió dollárt kellett volna kifizetnie, de végül hatmillióval megúszta. Producerként Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger karrierjét is egyengette, de Bruce Willis vagy Antonio Banderas is sokat köszönhet neki. Kiváló kapcsolatrendszerét Magyarországon is kamatoztatta, gyökereit pedig Hollywoodban sem felejtette el. Az ő kezdeményezésére forgatták Budapesten az Evitát, a Menekülés a győzelembe című II.világháborús filmet, a Zenedobozt és a Vörös zsarut is, akkor, amikor hollywoodi filmeket nem volt szo­kás Kelet-Európábán forgatni. 1989- ben alapította az InterCom nevű for­galmazó cégét, amin keresztül a leg­nagyobb amerikai stúdiók filmjeit forgalmazta a rendszerváltás utáni kelet-európai filmpiacon. 1997-ben producerként jegyezte első magyar filmjét, a Miniszter fél­relép című vígjátékot, aminek kö­zönségsikerét máig egyetlen ma­gyar alkotás sem tudta túlszárnyal­ni. Ezután következett A szabadság vihara című történelmi dráma 2005- ben, majd egy újabb 56-os témájú film, a Szabadság, szerelem. Dem­­ján Sándorral közösen megnyitotta az etyeki Korda filmstúdiót, majd a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után kinevezték filmügyi kormány­­biztosnak. A Nemzeti Filmalap számára az átütő sikert a Saul fia hozta meg, ami Cannes-ből elhozta a zsűri nagydí­ját, Hollywoodból pedig a legjobb idegennyelvű film Oscar-díját. A Magyar Nemzeti Filmalap lét­rehozása az ő ötlete volt. Célja a ma­gyar közönségfilm-gyártás megerő­sítése, a nemzetközi piacra való ki­jutás és az alkotók szakmai, illetve anyagi segítése volt. A Vajna­­korszak alatt a Filmalap által támo­gatott magyar filmek eddig összesen több mint 130 nemzetközi díjat nyertek. Vájná emellett kaszinóival is be­került a köztudatba: megkapta az összes budapesti kaszinókoncesszi­ót, monopolhelyzetbe került az on­line kaszinózás terén is. A kormány­hoz és főleg Orbán Viktorhoz fűződő jó viszonya miatt ő lett az egyik Fidesz-közeli médiamogul, elég sok kétes ügyet megúszott. 2015-ben állami kölcsönből meg­vette Magyarország második legné­zettebb kereskedelmi csatornáját, a TV2-t, amelynek hírműsorai azóta a kormány szócsöveiként szolgálnak, és amely százmilliókat kap állami reklámok sugárzásáért - ám igy is veszteséges. A következő állomás a rádió volt, pontosabban a Rádiói, amiből Váj­ná nem hivatalosan országos keres­kedelmi csatornát csinált úgy, hogy közben a hivatalosan is országos ke­reskedelmi frekvencia, a Retro Rá­dió is hozzá volt köthető (a két rádió stúdiója ugyanott található.) Mára kb. 30 helyi rádió tartozik Vájná cé­géhez. Ezután a nyomtatott sajtó iránt is érdeklődni kezdett: 2017-ben meg­vette a Bors, a Délmagyarország és a Kisalföld kiadóját, a Lapcomot, amit jó pénzért eladott a Mediaworksnek. Magánélete a bulvárlapok állan­dó témája volt. 1998-ban jött össze A miniszter félrelép című filmjé­ben feltűnt Dobó Katával, akivel 2006-ig élt együtt. 2013-ban fele­ségül vette Damu Roland egykori menyasszonyát, a nála 38 évvel fi­atalabb Palácsik Tímeát. Az Anto­nio Banderas házában tartott eskü­vő óta Vájná Tímea aktívan szere­pel a közösségi médiában, ami férje számára nem egyszer okozott kel­lemetlen pillanatokat. Andy Vájná 2009-ben közölte a sajtóval, hogy sikerült legyőznie a rákot, de egészsége azóta nem ja­vult jelentősen, és az utóbbi évek­ben ritkán mutatkozott a nyilvános­ság előtt. (MTI, index.hu, hvg, juk) Meggyőzően mutatkozott be Európa Kulturális Fővárosa Róma/Matera. A helyi lakosok is aktív szereplői voltak Európa egyik idei kulturális fővárosa első. Open Future című programsorozatának. A látványos nyitórendezvényen Sergio Mattarella olasz államfő mondott beszódet. Európainak lenni a nemzeti iden­titás részét képzi és éppen a kultúra az, amely szoros kapocsként köti egymással össze az európaiakat - hangsúlyozta szombat este Sergio Mattarella. Az ünnepélyes meg­nyitón szintén felszólaló Giuseppe Conte olasz miniszterelnök arról beszélt, hogy Materával együtt Olaszország és Európa déli térsége is meg akar újulni. Az egész hétvégén át zajló nyi­tóünnepségnek Matera városa adott káprázatos díszletet: zene és fény­játék után a kövek városaként is­mert Matera tipikus, sziklába vájt lakóházai kivilágítva a csillagos eget idézték, majd tűzijátékkal ko­ronázták meg a látványt. Az ünnep­lést még az esős időjárás sem ron­totta el. Matera több mint 60 ezer lakosának nagy része csatlakozott a nyitóprogramokhoz: fiatalok és idősebbek is büszkén vonultak fel történelmi jelmezekben, zenéltek, táncoltak és zászlót lobogtattak. A Basilicata tartományban talál­ható Matera a legdélebbre fekvő olaszországi város, amely elnyerte az Európai Kulturális Főváros cí­met, melyet a bulgáriai Plovdivval oszt meg. A város önmagában is az ősi európai kultúra jelképének szá­mít: a mintegy nyolcezer éves tör­ténelemmel bíró Matera központja 1993 óta az UNESCO világörökség része. A december 20-ig tartó program­­sorozat a múlt értékeinek bemuta­tása mellett a jövő előtt is kaput akar nyitni, ezt sugallja a címként vá­lasztott Open Future (Nyisd meg a jövőt). Érdekesség, hogy a hatvan­fős szervezőcsapat életkora 25 és 40 év között van. Materában összesen 330 progra­mot terveznek az év folyamán, amelyek 80 százaléka az Éurópai Kulturális Főváros számára ké­szült. Az uniós források mellett a tartomány több mint 760 millió eu­­róval támogatta a mostre rendez­vénysorozatot. Idén 700 ezer látogatót várnak a városba, olaszokat és külföldieket egyaránt. A programok között ér­dekességnek ígérkezik Dante Isteni színjátékának szabadtéri bemuta­tása Matera lakosainak előadásá­ban, valamint az ókorban Itáliának ezen a részén is élt matematikus, Pitagorász életének és számmiszti­kájának felelevenítése. (MTI) Materában a kultúra múltját és jövőjét is fontosnak tartják (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents