Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-03 / 2. szám

Betegségek a-tól Z-ig WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM ■ VASARNAP@VASARNAP.COM ■ WWW.VASARNAP.COM Elkerülhetetlen a viszketés ÉS AZ IZOMGÖRCS OKAINAK KIVIZSGÁLÁSA Nemrég olvastam az Egészség Extra egyik idősebb olvasójának levelét, aki arra panaszkodott, hogy rettenetesen viszket a bőre és éjszaka izomgörcsök kínozzák. Bár kérdéseire neurológus válaszolt, most megpróbálom egy kissé részletesebben megvilágítani ezt a kérdést E lőször is a viszketeg­­ségről, vagyis a pru­­rigóról szeretnék szólni, ami rendkí­vül kellemetlen. Szétszórtan apró hólyagok jelentkezhet­nek a bőrön. A kiváltó okot nem lehet egyértelműen megnevezni, mert sokféle lokális allergiával és egyéb másodlagos tényezőkkel is összefüggésbe hozható. Ál­talában a törzsön és a végta­gokon jelentkezik. A kör alakú vörös dombocska közepén apró hólyag jelenik meg. Rendkívül viszket, így akarat­lanul is vakarózásra késztet. Az idős ember körme viszont durvább, esetleg gombás, így apró sebek, hajszáleres vérzés, majd var alakulhat ki. A sebeken át bejutott baktéri­umokra adott immunreakció hatására a helyi nyirokcso­mók gyakran megduzzad­nak. A hegekből gyakran hi­ányzik a pigment, vagy pedig rendkívül sötét bőrfestéksá­­vok alakulnak ki. Gyermek­korban a prurigo ciklikusan jelentkezhet, aminek a ser­dülőkor (a nemi hormonok) vet véget. Idősebb korban pedig székrekedés, bélpara­ziták, a hiányos táplálkozás, a lelki labilitás is kiválthatja. Ha nem találjuk meg a ki­váltó okot, akkor elsődleges (esszeciális) betegségről beszélünk. Legtöbbször azonban más betegségek megjelenési formájáról van szó. Ezért hívjuk másodlagos betegségnek. Ide sorolhatjuk a cukorbetegséget, a máj- és vesebetegségeket, az ideg­szálak vérellátási zavarait, az anyagcsere, valamint a vér­képzés zavarait, sőt különféle paraziták jelenlétét (rühatka, ruhatetvek, egyéb vérszívó férgek, bélférgek stb.) Gyak­ran vált ki viszketést, ha a bőr túlérzékenyen reagál például a mosóporokra, az öblítő- és impregnáló szerekre vagy a gyógyszerre. Tudatosítanunk kell, hogy az idősebb ember véredé­nyei, szövetei, sőt a bőre öregszik. Vékonyabbá, sérü­lékenyebbé, szárazabbá és érzékenyebbé válik. Az ideg­szálakat tápláló apró erek is szűkebbek, sérülékenyebbek lesznek. Ezt a helyzetet a durva körmök élének me­chanikus, valamint az agresz­­szív szappanok, samponok, tusfürdők zsírtalanító hatása tovább rontja. MIT TEHET AZ ORVQS ÉS A BETEG? A szakorvosok (bőrgyó­gyász, belgyógyász, mikrobi­ológus stb.) rendkívül aprólé­kos kivizsgálásokkal lépésről lépésre kiszűrik a betegség kiváltó okait, s végül felállítják a diagnózist. Hosszú, időigé­nyes folyamatról van szó. Meg lehet szüntetni a fent említett kiváltó okokat. Fontos szerepet játszik a megfelelő diéta, az allergi­át kiváltó élelmiszerek fo­gyasztásának csökkentése, kiiktatása. Gyógyszerekből pedig a nyugtatókat, a hiszta­­mint csökkentő, ellene ható gyógyszereket (antihisztami­­nok) kell előtérbe helyezni. A kedves olvasó említette az alkoholos borogatás jó­tékony hatását. Valóban az alkohol nyugtatja, hűti a bőr­felületet, ám utána még job­ban kiszárad, és újra viszketni kezd. A modem orvostudo­mány egyéb, hormonális gyógyszereket, kenőcsöket is kínál, amelyeket csak a meg­felelő kivizsgálás, diagnózis felállítása és azután írnak fel, ha bebizonyosodik az addig szedett gyógyszer sikertelen­sége, mert rengeteg mellék­hatása van (kortikoidok)! MAGNÉZIUMHIÁNY IS OKOZHATJA Tudjuk, hogy az izomzatot motorikus, azaz mozgató idegek mozgatják. A korral, a különféle betegségek (cukor­­betegség, magas vérnyomás, érelmeszesedés és egyéb civilizációs betegségek) ha­tására megnő az idegszálat ellátó erek károsodásának valószínűsége. így az izom működéséhez szükséges vegyületek, tápanyagok, vi­taminok, nyomelemek és az oxigén szállítása lelassul, csökken, akárcsak az izom­ban található aktin és miozin nevű fehérje kölcsönös kap­csolódása is lassul vagy hibá­san működik. Mi pedig ezt az izom görcsös összehúzódá­saként, fájdalmas csomók ke­letkezéseként éljük meg. Sok esetben a stressz, a vegetatív idegrendszer magas tónusa is az erek összehúzódásához vezet, és hasonló helyzet ala­kul ki, mint a fent említett má­sodlagos érkárosodás okoz­ta kórkép. Fontos szerepet játszik a magnézium mennyi­sége és annak a kalciumhoz viszonyított aránya. Sajnos táplálékunk Közép-Európá­­ban (Szlovákiában is!) mag­néziumban nagyon szegény. A terhesség idején, sportolás közben, sőt serdülőkorban is sokkal több magnéziumra van szüksége szervezetünk­nek. Ha a beteget izomgör­csök kínozzák, forduljon ke­zelőorvosához, aki egyetlen ampulla vér levételével meg tudja mérni a vér kalcium- és magnéziumszintjét. A már említett elsődleges betegségek, melyek az ideg­szálakban lévő erekre hatnak, kiegyensúlyozott és korszerű kezeléssel stabilizálhatók. Az idegszálak, a neuronok mű­ködéséhez pedig általában B-vitaminokat szoktak adni. Rendkívül fontos szerepet játszik a tiamin (Bl-vitamin). A magnézium pedig jó fel­tételeket teremt az izomzat összehúzódásához. Mindez a megfelelő kivizsgálás után a szakorvos véleménye alapján történik. Dr. Balázs Tibor A SZERZŐ AZ AIMESZTEZIOLÓGIA, AZ INTENZÍV MEDICINA ÉS AZ AKUPUNKTÚRA SZAKORVOSA Egészség EXTRA 2019. Január

Next

/
Thumbnails
Contents