Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-18 / 15. szám

www.ujszo.com I 2019. január 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Boszi, boszi tarka Minden bulvárok legrosszabbika, a női bulvár LAMPL ZSUZSANNA A kicsiny gyermek az ágyban ül és a napját összegzi. Lovikán vót­­tam, szia lovika, gyi­­gyi-gyi, vájoskába mentem, vóttam déemkébe üzletbe... Aztán énekelni kezd. Boszi, boszi taaaajka, faaajka. Aztán számol. Eeety, kető, hét, nyóóc, kijenc. Falat hátát a rácsnak támasztja, magyaráz a plüssállatok­­nak, hű társainak az alvásban. A tisztaság nemcsak a frissen fürdetett testéből árad, hanem egész kicsi lé­nyéből. Tiszta, szűz, ragyogó. Ilyennek képzelek egy angyalt. Ilyennek születtünk mindnyájan. Aztán felnövünk, bepiszkoló­dunk, ki jobban, ki kevésbé. Sok rossz fakad belőlünk, és a külvilág­ból is sokféle piszok dől ránk. Az egyik fő külső szennyforrás a bul­vár. Az utóbbi időben ingyen hozzá­jutottam több ilyen jellegű szlovák laphoz, és ha már az ölembe pottyant, elolvastam. S ha már ol­vasok, akkor elemzek. Gyakorlati­lag az egész karácsonyi időszak ter­mését kielemeztem. Utána meg­néztem, hányán olvassák ezeket a lapokat. Mindegyiket nagyjából 200 ezren. Mivel ötről van szó, akkor ezeket összesen minimum 1 millió ember olvassa a 14-79 éves kor­osztályból. Aztán csodálkozunk. De mi a bajom ezekkel a „kará­csonyi” újságokkal? Emlékszem, amikor az egyetem befejezése után a Nő című képes hetilapba kerültem, milyen gondosan, örömmel, izga­lommal eltelve készültünk a kará­csonyi dupla számra. Ebbe tarto­gattuk a legjobb témáinkat. Ezek a számok voltak a legjobbak, leg­szebbek, tele jóindulatú emberek történeteivel, olyanokéval, akik örömöt, szépet hoztak a világba. Mi is erre törekedtünk. Ezek a lapszá­mok felemelők voltak. Az általam olvasott bulvár meg mintha azt tűzte volna ki célul, hogy a porba rántson. Hogy még véletle­nül se legyen belül ünnep. Illetve úgy nézzen ki, mintha lenne, csil­logjon, de igazából ne legyen. Iga­zából főleg jó nagy keveredés le­gyen, ami az értékeket illeti. Külö­nösen jól műveli ezt minden bulvár legrosszabbika, a női. Ne törd ma­gad, ne strapáid agyon magad, hir­deti, hisz ez csak egy karácsony. Mintha az ünnep semmi volna, mintha a karácsony egy vég nélküli strapa volna. Miközben épp ezek a lapok sugallják, hogy az. Például a tíz oldal süteményrecepttel. Máshol, a karácsony úgymond „mágiájára” hivatkozva interneten magukat bo­szorkányként prezentáló hölgyek, vagyis önjelölt boszik azt elősegítő katyvaszai következnek, „hogy a nős szeretőd végre döntsön”, meg olyan praktikák, amikkel állítólag a saját oldalunkra állíthatjuk a sötét (!) erőket. A csúcs: inteijú egy bör­tönbüntetését töltő gyilkossal, merthogy az ünnep mindenkié (kér­dezem, akkor most ünnep vagy nem ünnep?), részletesen ecsetelve, mi­lyen intelligens, hogy imádják a nők, mennyi levelet írnak neki a börtönbe. Nyilván nem az a négy, akit megölt. És még sok egyéb szenny. Sajná­lom a papírt, amire nyomtatják. Mert ő, szegény, nem tiltakozhat. Mayt senki se szereti, talán csak a férje A rendezetlen brexit veszé­lyeire figyelmeztettek a legte­kintélyesebb európai lapok. A német sajtó a március 29-re ter­vezett kilépés elhalasztását sürgette. Az ARD országos köztelevízió ki­emelte: „az EU stratégiája kezdettől fogva azon a merész feltételezésen alapult, hogy a britek végül hajlan­dóak megállapodni. De ha nem tör­ténik csoda, meg kell állapítani, hogy Brüsszel alaposan eltaktikázta ma­gát. így nemcsak Theresa May brit kormányfő áll majd üres kézzel, az EU sem érte el egyetlen egy célját sem, például nem érkeznek búcsú­­milliárdok Londonból”. Az olasz Corriere della Sera elemzése szerint a brexit történet azt bizonyítja, hogy a közvetlen de­mokrácia a politikát nem leegy­szerűsíti, hanem lealacsonyítja. Az újságnak nyilatkozó Lord Jeffrey Howard Archer, a brit Konzervatív Párt egykori alelnöke politikai zombinak nevezte Theresa May konzervatív kormányfőt, kijelent­ve, hogy „Mayt senki sem szereti, talán egyedül a férje”. Hangsúlyoz­ta, hogy a londoni parlament 650 képviselője 650-féleképpen látja a brexitet. A szintén olasz II Giomale úgy véli, a brexit végtelen bohózat és vesztese a politika: „Európa-párti és Európa-ellenes brit politikusoknak sikerült megfosztaniuk hitelétől magát a politikát, úgy mutatva be, mint amely nem hallgatja meg a pol­gárokat, és nem is képes dönteni. Ezért pedig a populisták köszönetét mondanak”. A La Repubblica megjegyezte, hogy az EU-ban már bevált gyakor­lat, hogy a válságokat folyamatos halasztásokkal igyekeznek megol­dani. Az újság szerint tovább bo­nyolítja a helyzetet, ha Nagy- Britannia mégiscsak részt vesz az európai parlamenti választáson, hi­szen így a brit képviselők is szavaz­nak majd az Európai Bizottság új el­nökének megválasztásakor. (MTI) Igazságszolgáltatást mindenkinek MARIÁN LEŐKO Fordítsuk le azért emberi nyelvre is a hivatalos rendőrszóvi­vői közleményt az uniós agrártámogatások ügyében, hogy „két fizikai és egy jogi személyt gyanúsítanak az európai uniós támogatásokkal való visszaélés bűncselekményével”. Tehát vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást a rendőrség Eubica Rosková, a Smer volt kelet-szlovákiai üdvöskéje ellen. Zuzana Kepplová, az aktuality.sk kommentátora erről azt írta: amit a pozsonyi tereken tüntetőknek jelentett Marián Kocner vizsgálati fog­ságba helyezése vagy Ladislav Bastemák elítélése, ugyanazt jelenti a keleti végeken, hogy nem választották meg újra a smeres Jana Val’ovát Homonna polgármesterének, vagy hogy vádat emelnek Rosková ellen. A reményt, hogy az igazságszolgáltatás egyszer ide is elér, mihozzánk, a mi városunkba. A kérdés már csak az, hogy mindenkit utolér-e, aki rászolgált. A kérdés jogos, pedig az agrárkifizetési ügy a Napnál is világosabb. Rosková asszonyság cége, „az én Eubkám”, ahogy Robert Fico volt kormányfő beszélt róla, szóval az ő Eubkája olyan földterületekre kért és kapott folyamatosan uniós agrártámogatásokat, amelyekhez semmi köze nem volt. (Földterületekre... volt köztük lebetonozott parkoló is.) Erre fényt derített most már az Agrárkifizetési Ügynökség (PPA) is, amelynek ezt egyébként korábban is tudnia kellett volna (feltehetően tudta is). Mindenesetre a visszaéléseket tavaly ősszel helyszíni ellenőrzés so­rán sikerült feltárnia: egyszerűen ellenőrizte azokat a területeket, amelyekre Rosková cége, az Agro Porúbka támogatásokat kapott. És megállapította, hogy „a támogatások kifizetése után hiányosságokat fedezett fel”, és a pénzt nem a megfelelő földekre, nem a megfelelő kérvényezőnek fizette ki. Továbbá hogy megkezdte ajogosulatlanul felvett támogatások behajtását a kérvényezőtől. Lubka ide vagy oda, ha már maga a kifizetéseket végző illetékes ügynökség rájött erre, akkor igazából a rendőrség sem tud nagyon mást kinyomozni, feltehetőleg. Szóval (ahogy ők mondják) tényleg nagyon­­nagyon „megalapozott a gyanú”, hogy bűncselekmény történt. Másrészt meg erős a gyanú, hogy csak azokat a személyeket fogják (ahogy ők mondják) eljárás alá vonni, akik felvették a pénzeket, azokat meg nem, akik ezt lehetővé tették nekik. A modus operandi, vagyis az elkövetés módja is teljesen közismert már, nemcsak a lapok írták le, részletezte maga a kifizetési ügynökség vezérigazgatója, Juraj Kozuch is. Rámutatott, hogy a kérvényezőnek nagyon pontosan kellett ismernie a kifizetési ügynökség működését, emellett specifikus belső információk jutottak el hozzá. Az Agro Po­rúbka ugyanis olyan területekre kért támogatást, amelyekre senki, te­hát maga a jogosult személy sem. Ehhez pedig olyan információkra volt szüksége, amelyekhez nyilvánosan lehetetlen hozzájutni. Lucie Gallová, a gazdákat tömörítő Vidéki platform elnöke rámuta­tott, csak egyetlen intézmény létezik, amely „látja a rendszerben, hogy mely területekre kérvényeztek támogatást, és melyekre nem”. Maga az Agrárkifizetési Ügynökség. Ha pedig annak igazgatója kijelenti, hogy az Agro Porúbka tulajdonosa, Eubica Rosková pontosan tudta, hogy melyik területekre kérhet őt nem megillető támogatást, akkor egyúttal arra a tényre is rámutat, hogy ezt csakis valaki a kifizetési ügynökség­től árulhatta el neki. A teljesség kedvéért hozzá kell még tenni, hogy az ügynökséget a Smer jelöltjeként 2016-ig Gabriela Mateéná vezette, azóta pedig poli­tikailag terheli felelősség érte az SNS jelöltjeként, a mezőgazdasági minisztérium élén. A szerző a Trend hetilap munkatársa FIGYELŐ Az oroszok beszélnek aljas provokációról A britek aljas provokációjának ne­vezte a Szkripal-ügyet Szergej Na­­riskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója. A kémfonök arra a hírre reagált, hogy az EU hamarosan szankciókkal sújtja az orosz katonai hírszerzés (GU) két munkatársát, a Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya tavalyi angliai megmérgezésével vádolt Alek­­szandr Petrovot és Ruszlan Bosi­­rovot. „Ez aljas provokáció a brit hatóságok részéről. Folyamatosan elsöprik az elkövetett bűncselek­mény nyomait, megsemmisítik a bizonyítékokat, a legelső naptól fogva” - nyilatkozta Nariskin. „Arról már nem is beszélek, hogy hol vannak állampolgáraink, Julija Szkripal és az apja? Miért rejtege­tik őket?” - tette hozzá. A brit hatóságok ismeretlen helyen rejtették el Szkripalékat, nehogy ismét megmérgezzék őket az orosz titkosszolgálatok. Szkripalt és lányát március 4-én sikertelenül próbálták megmér­gezni az angliai Salisburyben, No­­vicsok típusú szovjet katonai ideg­méreggel. A brit hatóságok szerint a merényletet a legmagasabb szin­ten rendelték el Moszkvában. Moszkva visszautasította a váda­kat, és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegély kérelemmel hoz­zá, a gyanúsítottak ujj lenyomatait sem szolgáltatta ki, Szkripalék konzuli láthatását nem engedé­lyezte. Moszkva visszautasította a váda­kat, és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegélykérelemmel hoz­zá, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki, az orosz konzul nem keresheti fel őket. (MTI) (Lubomír Kotrha karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents