Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-15 / 12. szám

www.ujszo.com I 2019. január 15. KOZELET I 3 Helyretennék a magyar rendszerváltást Márki-Zay Péter (Felvétel: Facebook) KÓSAANDRÁS Nagy ambíciókkal indult el január elsejón Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester mozgalma, amely végül nem alakult párt­tá. Kérdés, sikerül-e a fő cél: minden településen egy jelöl­tet indítani ősszel a Fidesszel szemben a helyhatósági választáson. „Ahogy a 80-as években megbu­kott a kommunizmus, úgy ez a mostani rendszer is meg fog bukni, de most lesz elszámoltatás is. Az el­lopott nemzeti vagyont vissza fog­juk venni, a jogtiprások és hatósági zaklatások felelőseit feljegyezzük, és hogy mindez ne ismétlődhessen meg többé, csatlakozni fogunk az Európai Ügyészséghez. Közös küzdelmünkben kiállunk egymás mellett, akik egyszer megfogtuk egymás kezét, többé nem engedjük el - csak így érhetjük el, hogy kö­zös hazánk valóban Mindenki Ma­gyarországa legyen!” - olvasható Márki-Zay Péter elnöki köszöntő­jében a Mindenki Magyarországa Mozgalom honlapján. A sokak által régóta várt mozgalom január 1-én indult el hivatalosan. A MMM hangsúlyozottan nem egy párt, ha­nem egy „pártok fölötti emyőszer­­vezet” próbál lenni, melynek fő célja, hogy az őszi önkormányzati választásra minden polgármesteri pozícióért, minden egyes helyi képviselői helyért csak egyetlen el­lenzéki induló szálljon ringbe a kormánypárti jelölttel szemben, mert „csak így van esély a győze­lemre”. Épülő egypártrendszer A már idézett köszöntőben Márki- Zay Péter azzal indokolja az MMM megalakítását, hogy bár „ezeréves történelmünkben” még nem volt olyan időszak, amikor Magyaror­szág ilyen sokáig élvezhette volna a béke és prosperitás gyümölcseit, mint most, a rendszerváltás óta, mégis egyre lejjebb csúszunk a kör­nyező országokhoz képest. „Tér­ségbeli lemaradásunk egyértelműen visszavezethető a kisiklott magyar rendszerváltásra, arra, hogy 28 év­vel a kommunizmus bukása után or­szágunkban egy új egypártrendszer épül, hogy ma ismét félniük kell azoknak, akik fel merik emelni sza­vukat a jogtiprás és a mértéktelen lo­pás ellen” - fogalmaz a hódmező­vásárhelyi polgármester. Sokszínű elnökség Az MMM hangsúlyozottan átlép­ne a pártpolitikai, ideológiai megosz­tottságon, és ezt az elnökség össze­tétele tükrözni is látszik: tag Hadhá­­zy Ákos és Ábrahám Júlia volt LMP- s, Lukácsi Katalin volt KDNP-s po­litikus mellett Kész Zoltán, 2015-ben függetlenként megválasztott képvi­selő, ott van Magyar György is, aki korábban a DK-hoz kötődően indult a parlamenti választáson Somogy megyében, valamint Lengyel Róbert, Siófok polgármestere, akit egy való­di „szivárványkoalíció” élén, a helyi Jobbik és baloldal támogatásával vá­lasztottak meg. Szintén alapító tag még Üveges Gábor, Hemád­­szentandrás polgármestere, aki ugyancsak a helyi ellenzék egységes támogatásával tudta legyőzni fide­­szes ellenfelét. Márki-Zay Péter azt mondta a 444.hu-nak, az alapítók po­litikai sokszínűsége azt tükrözi, hogy nyitottak az áprilisban a kormány­pártokra szavazókra is, mert csak a csalódott Fidesz-szavazókkal lehet megtömi Orbán Viktor hatalmát. Szerinte a most nagyságrendileg 2,5 milliós Fidesz-táborból legalább 1 millió embert át lehetne csábítani. Ezért első körben helyben hiteles je­lölteket kell találni az őszi választá­sokra, akiket minden ellenzéki párt­nak támogatnia kell majd. Ennek, va­lamint sok helyen jellemző apátia megszüntetése érdekében Kossuth Körök alapítására szólított fel. Az MMM honlapja szerint eddig 2200-an jelezték, hogy aktivista­ként hajlandóak lennének részt venni a mozgalom munkájában. Ez erős kezdésnek tűnik, persze kér­dés, az online regisztrálók közül hányán gondolták ezt teljesen ko­molyan, a magyar ellenzéknek ugyanis az utóbbi években egyre nagyobb problémája, hogy helyi aktivistahálózatuk inkább elolvad­ni látszik. Kérdésesjövő Márki-Zay Pétert, miután a Lázár János és a kormány szinte teljes tá­mogatását élvező fideszes ellenfe­lével szemben tavaly február 25.-én 57 százalékos eredménnyel nyert, Hódmezővásárhelyen sokan egy új ellenzék lehetséges vezetőjeként kezdték kezelni - ebben azonban volt egy jó adag, a magyar balol­dalra az utóbbi években jellemzővé vált „messiásvárás” is. A polgár­­mestert egyelőre minden módon igyekszik elgáncsolni a Fidesz helyben, ennek érdekében még Ba­yer Zsolt is szerepet vállalt a hód­mezővásárhelyi „Márki-Zay elle­nes” médiában. Egyelőre nyitott kérdés, országos szinten mennyire lesz sikeres, mint ahogy szintén kérdés az MMM jövője is. Minden­esetre intő példa lehet a mozgalom számára a szintén kvázi „megvál­tóként” az országos politikába 2013-ba visszakövetelt Bajnai Gordon esete. A volt miniszterel­nök maga is egy „pártok fölött álló emyőszervezetet” szeretett volna életre hívni, erre azonban enyhén szólva nem volt meg a fogadókész­ség az ellenzéki szereplők részéről. Bajnaiék így kénytelenek voltak pártot alapítani, ami végül nem tu­dott megmaradni a hazai politikai palettán, maga Bajnai Gordon azóta el is költözött külföldre. Ismét elnapolták a szepsi romák perét A felvételen látható Róbert R. ellen egy hónappal azelőtt Indult eljárás, hogy kihallgatták a rendőrségen (TASR-feivétei) Kis-Magyarország­­matricákra gyűjtenek ÖSSZEFOGLALÓ Harmadik alkalommal napolta el a Kassai Járásbíróság a szepsi romaverási ügy újabb két vádlottjának tárgyalását. A hamis tanúzással vádolt romák védőügyvédje szerint a - hatóságok komoly hibákat vétettek a nyomozás során. Pozsony/Kassa. Több mint öt évvel ezelőtt, 2013 júniusában 60 rendőr jelent meg a szepsi roma te­lepen, a razzia után több tucat meg­vert roma maradt. Sérüléseiket fényképek, videófelvételek és orvo­si leletek dokumentálják. A hatósá­goknak máig nem sikerült hitelesen alátámasztani, hogy indokolt volt az agresszív razzia. Eddig az akció során megvert két romát ítéltek el hamis tanúzás miatt. Tegnap a bíró további két vádlott ügyének tárgyalását napolta el már­ciusra. Róbert R. védőügyvédje, Roman Kvasnica súlyos eljárási hi­bára hívta fel a bíró figyelmét. Ró­bert R.-rel szemben egy hónappal azelőtt indítottak eljárást, mielőtt vallomást tett volna a roma telepen végrehajtott razzia ügyében. A férfit hamis tanúzással vádolták meg a ha­tóságok, akár öt év börtönbüntetést is kaphat. Kvasnica arra figyelmeztet, hogy védencét a bíróság nem tájé­koztatta arról, hogy vádat emeltek ellene. Leonard H. ügyének tárgyalását azért napolta el a bíró, mert a férfi­nek magyar tolmácsra volt szüksé­ge. Ráadásul mind a hat vádlott ellen indított eljárást megvizsgálta, s mindnél a büntető törvénykönyv alapvető megsértését tapasztalták. „Olyan érzést keltettek bennem, mintha ezeknek az embereknek ke­vesebb jogaik lennének, mint Szlo­vákia többi állampolgárának” - kö­zölte Roman Kvasnica, aki szerint a hivatali jogkörrel való visszaélésre irányuló vizsgálat kezdettől úgy volt beállítva, hogy a rendőrség nem hi­bázott. Az ügyet számos civil szervezet és az ombudsman is figyelemmel kí­séri. Valamennyien élesen bírálják a rendőrség belső ellenőrzésének ál­láspontját, mely szerint a több mint öt évvel ezelőtti rendőrségi razzia arányos volt. Arra is figyelmeztet­nek, hogy az áldozatokból vádlot­tak, bűnösök lettek. Az ombudsman a Strasbourgi Embetjogi Bírósághoz fordult az ügyben, Mária Patakyová engedélyt kért a testülettől, hogy be­léphessen az eljárásba. (ie, TASR) CZÍMER GÁBOR A mai Magyarország körvonalait ábrázoló matricák gyártására indított közösségi finanszírozási kampányt egy külföldön élő magyar aktivista csoport. A magyar és a szlovák sajtó is felfigyelt arra a kezdeményezésre, amelyet Cseh Gábor, Németor­szágban élő magyar' aktivista in­dított útjára „Get Real Hungary!” névvel. A kampány lényege, hogy közösségi finanszírozás segítsé­gével olyan, a mai Magyarország sziluettjét ábrázoló matricákat ké­szíttessenek, amelyeket a gépko­csikra szokás ragasztani. Az ötle­tet az szolgáltatta, hogy igencsak elterjedtek az úgynevezett Nagy- Magyarországot ábrázoló autó­matricák. A kezdeményezés elin­dítója lapunknak elmondta, ő ma­ga is azt tapasztalta, hogy a ma­gyar benzinkutakon nem kapható a mai Magyarországot ábrázoló matrica, míg a történelmi Magyar­­ország sziluettjét formázó több helyen is megvásárolható. Egy 2007-es kutatás szerint a magyar autók 5 százalékára ragasztottak ilyen Nagy-Magyarország­­matricát. „10-ből 9 autós, akinek a járművén matrica van, az ország­nak a nem aktuális történelmi tér­képét ábrázoló matricát használja. Ez a térkép a 15. századba datál­ható. Ez a jelkép ideológiai okok­ból egyes esetekben irredenta vagy revizionista jellegű lehet” - írják a kezdeményezéshez kiadott sajtó­­nyilatkozatban. A kezdeményezés azt akarja, hogy a Magyarország aktuális kör­vonalainak matricája is megvásá­rolható legyen. Az Indiegogo por­tál segítségével egy gyűjtést indí­tottak, amely során közel 100 ezer eurót szeretnének összegyűjteni. Ebből gyártanák a mai Magyaror­szágot ábrázoló matricákat. Aki támogatni szeremé a kezdeménye­zést, az több különböző összegű csomag közül választhat. Az onli­ne gyűjtés oldalán angolul, ma­gyarul, szlovákul, németül, romá­nul, horvátul és szlovénül is meg­található a kezdeményezés leírá­sa. A gyűjtés december végén in­dult, tegnapig 27 személy összesen 802 euróval támogatta azt. A gyűjtés még 16 napig tart. „Remé­lem, hogy a magyarországi embe­rek nagy része megérti majd, hogy egy Nagy-Magyarországot ábrá­zoló matricát elhelyezni az autóra nem csak furcsa, de sértő is, hosszú távon pedig ártalmas”- nyilat­kozta Cseh Gábor, aki kérdésünk­re hozzátette, a történelmi térkép sajnos nem csak a magyar nem­zeti büszkeség szimbóluma, ha­nem revizionista jelkép is. (czg)

Next

/
Thumbnails
Contents