Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-14 / 11. szám

no GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2019. JANUAR 14. www.ujszo.com A téli allergia kezelése Az ebben az időszakban jelentkező allergiás tünetek okozója döntően a poratka, penészgomba vagy háziállat-allergia. Ha egyéb panaszunk - láz, rossz közérzet - nincs, de a lakásban erősödő tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás jelentkezik, vagy éjsza­kai köhögőroham tör ránk, akkor javasolt allergológushoz for­dulni. A tünetek allergiára utalnak. A téli allergiák kezelésében a pollenallergiás tünetek csillapí­tására használt készítmények al­kalmasak: az orrtüneteket eny­hítő szteroid orrspray és antihisztamin gyógyszerek al­kalmazása a legelterjedtebb. Ez esetben azonban a kezelés nem néhány héten, hónapon keresz­tül tart, a lakáson belüli allergi­ás tünetek — habár téli allergia­ként is ismertek - valójában egész éven át jelentkezhetnek egyénenként különböző mér­tékben, ezért ebben az esetben a felírt készítményeket hosz­­szabb időn át kell szedni. A ke­zelés sarkalatos pontja, hogy az allergének számát a minimum­ra kell csökkenteni. Ez amel­lett, hogy sokszor jelentős anyagi ráfordítással is jár, nem is mindig kivitelezhető teljesen. A poratkára allergiás szemé­lyeknél ajánlott megszabadulni a szőnyegektől, amelyekben nagy mennyiségű allergén hal­mozódhat fel. Az ágyneműt, matracot célszerű allergénmen­­tes, magas hőfokon moshatóra cserélni. A kárpitozott bútorok helyett szerencsésebb lemosha­tó felületű garnitúrát választa­ni. Emellett az is természetes, ha a váratlanul megjelent aller­giás tünetek miatt házi kedven­cünktől nem szeretnénk meg­válni, de sokan pusztán azért keresnek más alternatívát a ke­zelésben, mert idegenkednek a hónapokon át tartó gyógyszer­szedéstől. A tüneti kezelés mel­lett létezik egy másik alternatí­va is a lakáson belüli allergiás tünetek ellen: az allergén im­munterápia. Ez a kezelés az im­munrendszer áthangolásával ér el tartós eredményt: nemcsak a tünetet, hanem a kiváltó okot kezeli. A 3-5 éven át tartó ke­zelés a pollenallergia mellett al­kalmazható háziállat, penész­gomba és poratka-allergia keze­lésére is. A beteg napi egy alka­lommal tabletta vagy cseppek formájában szedi a készít­ményt, mely az allergén szigo­rúan ellenőrzött, hígított kivo­natát tartalmazza. A kezelés vé- - gére panaszok nélkül lesz képes elviselni a korábbi allergén je­lenlétét, vagyis többé - ered­ményes kezelés esetén akár 10- 12 évre - nem jelentkeznek a tünetei a lakásban. (napidoktor) Kevesebb húst eszünk, tejet iszunk, de továbbra is torkosak vagyunk Húsz év alatt lényegesen megváltoztak Szlovákia lakosságának étkezési szokásai. Kevesebb húst és tejet fogyasztunk. Ellenben jobban ízlik a sajt, a hal, és kevesebbet sózunk. Ám ennek ellené­re sem mondhatjuk, hogy egészségesen táplálkozásunk, mert sok ajánlott élelmiszerből még mindig keveset, valamelyikből pedig túl sokat fogyasztunk. Ez derült ki a legutóbbi felmérésből. Vezet a baromfi A húsfogyasztás Szlovákiában csak­nem egytized százalékkal alacso­nyabb, mint húsz évvel ezelőtt. A Statisztikai Hivatal adatai szerint egy főre 59 kg hús jut, ami azt je­lenti, hogy 1996-hoz viszonyítva 6 kg-mal csökkent, s ezzel az észszerű húsfogyasztás határán mozgunk. Elsősorban marha- és borjúhúsból eszünk kevesebbet: 12 kiló helyett nem egész 5 kilót. Az egy főre eső évi mennyiség 17,4 kg. Nem ilyen látványos a csökkenés a disznóhús esetében. Baromfiból viszont töb­bet eszünk, mint 20 évvel ezelőtt, pontosan 2,6 kg-mal. Jobban ízlik a hal is, mint két évtizeddel ezelőtt. Az éves 5,1 kg halfogyasztás azon­ban még mindig elmarad az aján­lott 6 kg-tól. » Elsősorban marha- és borjúhúsból eszünk kevesebbet: 12 kiló helyett nem egész 5 kilót. Mézzel édesítünk A cukor tekintetében is javultunk, sőt, enyhén az ajánlott érték alá estünk. 1996-hoz képest cukrá­szati termékekből is kevesebbet fogyasztottunk. Ellenben jobban ízlettek a kakaótartalmú termékek és a csokoládét nem tartalmazó édességek. Legtöbben cukor he­lyett mézzel édesítenek. Kelendőbb a sajt és a túró Bár tejből és tejtermékekből több fogy, még mindig elmaradunk az ajánlott mennyiségtől. Tavaly egy főre 175,5 kg tejtermék jutott. A tejfogyasztás viszont csökkent. Az ádagember tavaly 45,1 liter tejet ivott meg, kb. egyharmaddal keve­sebbet, mint 1996-ban. Az elmúlt évben csak a felét fogyasztotta el annak a mennyiségnek, amit meg kellett volna innia. Viszont a sajt és a túró kelendőbb volt, de az aján­lott mennyiséget így sem haladta meg. Csökkent a tojásfogyasztás, vajbf viszont egyharmaddal többet ettünk Feltörőben a tésztafélék Érezhető a csökkenés a liszt tekinte­tében. Kevesebb búza-, rozs- és ku­koricaliszt, valamint rizs fogyott. 2016-ban 77,3 kg lisztet fogyasztott el egy személy, húsz évvel ezelőtt 105,7 kg-ot. Az ajánlott mennyiség 98,5 kg. Kenyérből és búzatartalmú péksüteményből is kevesebbet et­tünk a kelleténél. Megnőtt viszont a kereslet a tésztafélék és a tartós pék­sütemények iránt. Ritkábban sózunk Zöldségfogyasztásban javultunk, mégpedig két százalékkal, ám a gyü­mölcs esetében 7,5 százalékkal rom­lottunk. Az ajánlott zöldségmennyi­ségnek még mindig csak a 85 száza­lékát fogyasztjuk el, a gyümölcs­mennyiségnek pedig csak a kétharmadát. Az elmúlt húsz év alatt kevesebbet sóztunk, több kávét it­tunk, több diót és mákot ettünk, tea­fogyasztásunk viszont nem változott. 1 kilóval kevesebb hüvelyest eszünk Csökkent — 40,2 százalékkal - a burgonyafogyasztás. Bár nem ilyen mértékben, de hüvelyesből is kevesebb került a tányérunkra 2016-ban. Hogy elérjük az aján­lott mennyiséget, évente fejen­ként egy kilogramm borsóval, babbal és lencsével többet kellene fogyasztanunk. (kovács) A HIRTELEN MEGNÖVEKEDETT FIZIKAI AKTIVITÁS IS VESZÉLYES LEHET, MIVEL A SZERVEZET MÁR LASSABBAN REAGÁL A NAGYOBB VÁLTOZÁSOKRA | Előzzük meg az időskori elesést! Az időskor számos veszélyes helyzetet teremt. Mivel a biológiai örege­dés nem előzhető meg, legfeljebb lassítható vagy leplezhető, ezért az öregedéssel járó új veszélyforrások megjelenését mind az időseknek, mind családtagjaiknak el kell fogadniuk. Az egyik legfontosabb és legtöbb problémát okozó változás a mozgásképesség, a mobilitás ha­nyatlása, az elesés valószínűségének megnövekedése. A mozgás korlátozottsága súlyo­san hat az érzelmi állapotra és a mentális funkciókra is. A hanyat­ló mozgásképesség miatt az em­beri kapcsolatok a ritkább talál­kozások miatt elszegényednek, fokozatosan elszigetelődik az em­ber. Az izomműködés csökkenése az önellátás romlásának irányába hat, a személyi higiéné és az álta­lános egészségi állapot is romlik. Az immobilitás, az ingerszegény­ség a szellemi funkciók hanyadá­sához vezet. A fiziológiai muta­tók, a lelki és gondolkodásbeli hatások, illetve a mozgásképesség romlása olyan önmagát gerjesztő folyamatot indukál, amelynek következtében az idős ember ha­lála kellő odafigyelés nélkül a vártnál hamarabb bekövetkezhet. Külön figyelmet érdemel az idős személyek elesés miatti veszélyez­tetettsége. Az előrehaladott korú személy sokkal könnyebben eles­het, és ez komoly következmé­nyekkel járhat, mint fiatalabb kor­ban. Az elesés okai lehetnek: fájda­lomból vagy egyéb okból adódó mozgáskorlátozottság, a látás és a hallás romlása, szédülés vagy hirte­len, pillanatnyi eszméletvesztés, gyógyszerszedés, alkoholhatás, bár­milyen kórállapot, a környezet nem megfelelő kialakítása. Az el­esés veszélyére fokozottan figyel­meztető jel lehet a gyógyszerszedés (négy vagy több készítmény egy­idejűleg), előzőleg történt elesés, heveny kórállapot, krónikus moz­gásrendszeri betegség. Nagyon fontos, hogy a család odafigyeljen az idős családtagra. A mozgáskészségben beálló bármifé­le, főleg negatív változásra reagálni kell. A ritkán bekövetkező, hirte­len megnövekedett fizikai aktivitás is veszélyes lehet, mivel a szervezet időskorban már lassabban reagál a nagyobb terhelést jelentő változá­sokra. A legfontosabb a lakókörnyezet át­alakítása. A veszélyt jelentő ténye­zőket minimálisra kell csökkenteni, például az ágyra leesésgádót kell szerelni, a fürdőszobát át kell alakí­tani (kapaszkodók, csúszásgádók, ülőalkalmatosságok beszerzése), a szőnyegeket el kell tüntetni, a kü­szöböket le kell szerelni. Az ala­csony, nehezen észrevehető tárgya­kat el kell távolítani, a lakótér zsú­foltságát meg kell szüntetni. Ha le­hetséges, az idős ember mozgási útvonalát úgy kell kialakítani, hogy ne kelljen lépcsőn közlekednie. Az időskor nagy veszélye az elma­gányosodás. Szervezzünk a család idős tagjainak is programot, lehető­ségeinkhez mérten vonjuk be őket is a család életébe: a hasznosság ér­zése megelőzheti a pszichés problé­mák kialakulását, így az öngerjesztő folyamat újabb elemét iktathatjuk ki. Kisebb feladatokkal a szellemi leépülés veszélye is csökkenthető. A fent leírtakat mindannyiunknak meg kell fontolnunk, mivel idősö­dő családtagjaink egészsége nagy­ban rajtunk is múlik, és azt se fe­lejtsük el, hogy egyszer mi is le­szünk öregek. (webbeteg)

Next

/
Thumbnails
Contents