Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-03 / 2. szám
VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2019. január 3. új év, durva kívánságok Újévi Putyin-fricska Londonnak, kínai fenyegetés Tajvannak Nemcsak az egyszerű emberek kívánnak egymásnak boldog új esztendőt az év elején, ilyenkor a legkülönbözőbb országok vezetői is tollat ragadnak, hogy újévi üzenetbe csomagolják azt a mondandójukat, amelyhez nem találtak korábban apropót, vagy csak fontosnak találják újra elismételni, a nyomatékosítás végett. így történt, hogy több ország mellett Magyarország is kapott köszöntést a Kremlből, Putyin aláírásával, aki az orosz-magyar kapcsolatok egyedülálló fejlődését méltatta. London is kapott hasonló levelet, igaz, az inkább fricska lehetett a tavalyi Szkripal-mérgezés és kémbotrány után. És például Varsóba már nem írtak az oroszok. A kínai elnök sem maradt tétlen, újévi üzenetében kitért Tajvanra, és arra, hogy zsákutca ajelenlegi helyzet - tehát, hogy a szigetország független a kontinentális Kínától. Az egyesítés a pekingi értelmezésben az egyetlen megoldás - és ha szükséges, ehhez haderő is rendelkezésre áll. Ez aztán az újévi jókívánság! A Dél-kínai-tenger szigeteiről szóló területi vita és a kereskedelmi háború közepette még ezt a lapot is az asztalra akarta dobni a kínai elnök. Donald Trump sem fukarkodott a Twitter-üzenetekkel és beszólásokkal. Mivel a költségvetést az alsóház nem fogadta el, így részlegesen leállt a szövetségi kormányzat, ez múzeumok, nemzeti parkok bezárását is jelenti például. Erre ünnepi üzenetében külön kitért az amerikai elnök, nem elmulasztva a lehetőséget, hogy a politikusokat hibáztassa a helyzetért. Személyi döntésekben sem szűkölködött a Fehér Ház: mind Trump kabinetfőnökét, érdemben az alelnöknél is fontosabb embert, John Kellyt lapátra tették; emellett pedig a Pentagon ura, a hadügyminiszter is távozott végül január elsejével. Eredetileg későbbre volt beharangozva a kilépés dátuma, de Trump elnök úgy érezte, hogy James Mattis szidta őt egy inteijúban, ezért aztán gyorsan hamarabb kirúgta. Nem járt jobban a korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Stanley McCrystal tábornok sem, akit „málészájúnak” és „Iíillaryimádónak” titulált Trump a Twitteren. Kim Dzsong Un is beszállt a jókívánságok körébe, jelezve, hogy tulajdonképpen még nem tett semmit az észak-koreai atomarzenál leépítése érdekében, de ha kell, szívesen találkozik ismét Trump elnökkel - hogy további időt nyeljen, de ezt már csak én teszem hozzá. Ennyi jókívánság már önmagában elegendő lehet egy eseménydús 2019-es évhez. Az egészen biztos, hogy a brexittel, az európai parlamenti választással, Ukrajnával együtt itt, Európában is szükségünk lesz sok malacra és kéményseprőre az új esztendőben. (Lubomír Kotrha karikatúrája) Már Kína is demográfiai válságba jut Visszaütött a kényszerű egykézés, 2000 óta a Isgalacsonyabbra esett vissza a születósszám Kínában tavaly a South China Morning Post szerint. Pekingben már demográfiai válságról beszélnek. A hongkongi újság arról írt, hogy becslések szerint a születésszám 15 millió alatt maradt 2018-ban. Ez csaknem 15 százalékos csökkenés a 2017-ben jelzett 17,23 millióhoz képest. Ha helytállónak bizonyul a helyi és tartományi adatok alapján készült számítás, az azt jelenti, hogy a tavaly világra jött gyerekek száma jócskán elmarad a kínai kormány által célul kitűzött 20 milliótól. Kínában három éve törölték el az egykepolitikát, hogy nőjön a születésszám. Szakértők szerint a 2018-as év mérföldkő lehet a kínai népesedéstörténetben. Egy nagy ország lassan elöregedik a népesedési politika hibái miatt-állítják. Az egykepolitika feloldásától azt remélték, hogy 2017-ben 1,97-re, 2018-ban pedig 2,09-re emelkedik a nők termékenységi rátája, ez azonban távolról sem valósult meg a Global Times című hivatalos lap szerint. Az ország egyes részeiben 21-26 százalékkal csökkent a születésszám. Közgazdászok felhívták a figyelmet, hogy a születésszám becsült csökkenése hosszú távú folyamat kezdete lehet, és az, hogy a lakosságon belül csökken a 20-50 évesek száma, hatással lehet a kínai gazdaság erejére. Kínában 2016. január 1-jén oldották fel az egykepolitikát, lehetővé téve a pároknak, hogy két gyerekük legyen. A korlátozás négy évtizedig volt érvényben, és szakértők szerint mintegy 400 millió gyerek nem született meg ez idő alatt. (MTI) i 7 Egy évtized az euróval DUDÁSTAMÁS Január elsején két kerek évfordulóról is megemlékeztünk az euróval kapcsolatban. A két évforduló szorosan kötődik egymáshoz, és mindkettő nagy hatással van a jelenünkre. Az eurót húsz évvel ezelőtt, 1999. január elsején vezették be az EU 11 tagországában. Bár a bankjegyek és az érmék használatára még három évet kellett várni, a közös valuta elektronikus formában való bevezetése igazi mérföldkő volt a világgazdaságban. Sokéves készülődés után az EU 293 millió lakosa kezdte a közös valutát használni, és sokan azt várták, hogy felzárkózik az amerikai dollár mellé, mint a világ egyik leghasználtabb és legelfogadottabb valutája. Húsz év távlatából látszik, hogy az euró ugyan nem tudta megrengetni az amerikai dollár pozícióját, de sikerült a világgazdaság egyik kulcsfontosságú fizetőeszközévé válnia, és a húsz év alatt többször is túlélte sokak által megjósolt halálát. Ma már 19 ország hivatalos pénzneme, és ezen országok kombinált nemzeti összter^ méke meghaladja all billió eurót. Ehhez a valutaövezethez csatlakozott Szlovákia 2009. január elsején. Tíz évvel ezelőtt megtettük az európai integráció utolsó lehetséges lépését, és az euró a Nyugathoz való tartozásunk végső szimbólumává vált. Egy posztkommunista ország lakosai számára nehéz elképzelni nagyobb elégtételt annál, hogy ugyanazzal a pénzzel fizethetnek, mint a németek vagy a franciák. Szlovákia ezzel a döntéssel kivált a visegrádi országok közül, Magyarország, Csehország és Lengyelország még ma is csak az euró bevezetésének előnyeit, hátrányait fontolgatja. Az euró bevezetése végső soron politikai döntés, melyet nálunk a második Dzurinda-kormány hozott meg, és kitartott mellette Robert Fico első kormánya is. Hogy milyen volt Szlovákia első évtizede az euróövezetben? Összességében nem lehet okunk komoly panaszra, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a sors úgy hozta: talán a lehető legrosszabb időpontban lettünk az eurózóna tagja. Amire 2009januáijában elfogyott az ünnepi pezsgő, nyilvánvalóvá vált, hogy a világ az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági válsága felé tart, és ennek az eurózóna számára is komoly negatív következményei lesznek. Az egyre dagadó válság kíméletlenül feltárta a legsebezhetőbb gazdaságokat az eurózónában, és 2010-ben már egy görög államcsőddel néztünk szembe, melynek elkerülésében az euróövezet többi tagországa kulcsfontosságú szerepet játszott. A szlovák döntéshozók váratlanul olyan helyzetbe kerültek, amelyben arra kellett kérniük a választópolgárokat, hogy segítő kezet nyújtsanak Görögországnak, annak ellenére, hogy az életszínvonal ott magasabb, mint nálunk. Ettől eltekintve az euró Szlovákiában sikertörténetnek tekinthető. Nem következett be a sokak által félt drágulás az euró bevezetése után. Ellenkezőleg, a következő egész évtizedet az alacsony infláció jellemezte. Az euró nem rontotta le Szlovákia versenyképességét sem, a gazdasági növekedés az egész évtizedben meghaladta az eurózóna átlagát. Az eurózóna húsz évét értékelő nagyszabású elemzésében a Bloomberg gazdasági portál Szlovákiát az euró legnagyobb sikertörténetei közé sorolta. Hasonlóan vélekedik a szlovák lakosság is, az Európai Bizottság által rendszeresen végzett Eurobarométer közvéleménykutatások során a megkérdezettek körülbelül 80 százaléka támogatja stabilan az ország euróövezeti tagságát. Egy olyan kicsi és nyitott gazdaság számára, mint Szlovákia, az eurózóna-tagság kulcsfontosságú. Kívánjunk ezért boldog huszadik születésnapot az eurónak, és reméljük, hogy a következő évtizede kevésbé lesz turbulens, mint az elmúlt tíz év. FIGYELŐ a félsz A legfrissebb felmérés szerint a brit nagyvállalati szektor vezetőinek jelentős többsége igen borúlátóan ítéli meg a gazdaság kilátásait a brexit utáni időszakra. Az Ipsos MÓRI üzleti és piaci közvélemény-kutató minden évben elkészíti átfogó hangulatfelmérését a Londoni Értéktőzsde (LSE) 500 legnagyobb tőkeértékű vállalata körében. Az idei Captains of Industry felmérés kimutatta, hogy a nagyvállalatok vezetőinek 74 százaléka tart a brit gazdaság általános hanyatlásától a következő tizenkét hónapban, és csak 8 százalékuk számítjavulásra. A borúlátó nagyvállalati vezetők aránya egy év alatt kétharmadról háromnegyedre nőtt, ahogy közeledett a brexit. A vállalatvezetők 95 százaléka a brexitet övező bizonytalanságot tartja a brit gazdaság legnagyobb problémájának. Nagy a bú ós a brexit miatt Egy másik felmérés szerint a britek nagy többsége pénzügyi helyzetének stagnálását vagy romlását várja az idén. A YouGov cég a The Times megbízásából elvégzett, szokásos év eleji felmérésében kimutatta, hogy a britek csupán 11 százaléka bízik pénzügyi helyzetének kis javulásában. A válaszadók 40 százaléka anyagi helyzetének romlásától tart. E csoporton belül 12 százaléknak meggyőződése, hogy sokkal rosszabb anyagi helyzetbe kerül. A brit gazdaság állapotát mindössze 18 százalék tartotta jónak, 41 százalék szerint rossz állapotban van. A Bank of England monetáris tanácsának elemzése szerint is gyengültek a brit gazdaság rövid távú növekedési kilátásai a brexit miatt. A bank kimutatása szerint a kilépés miatt az elmúlt tizenkét hónapban 2 százalékkal estek vissza a beruházások, miközben a hét vezető ipari hatalom (G7) többi gazdaságában átlagosan 3,5 százalékkal nőtt. (MTI)
