Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-14 / 11. szám

www.ujszo.com | 2019. január 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Blaha és a fekisovcei polgármester asszony Euro-atlanti beállítottságunk éveken át megkérdőjelezhetetlen volt MÁRIUS KOPCSAY F urcsa időket élünk. Külö­nös kor a miénk, amikor az emberek százezerszámra nézik egy eldugott falu önkormányzatának alakuló ülését videófelvételről. Döntő többségük bizonyára sosem hallott korábban Fekisovcéről, a kelet-szlovákiai te­lepülés polgármester asszonya mégis egy nap alatt az „internet hőse” lett. Mennyit kell küzdenie egy írónak, zenésznek, de még egy színésznek is, hogy százezrek ismerjék meg az al­kotását. Neki ehhez nem kellett csi­nálnia semmit, csak „hoznia önma­gát”. Valami hasonló szerzet a Smer egyik képviselője, Búbos Blaha, aki legszívesebben még mindig a szovjet sarlót és kalapácsot lengeti, minden nap megmorogja a NATO-t és az EÜ-t, gyűjti az interneten a lájkokat és nézi emelkedő nézettségét. Legutóbb a Szlovákia védelmi és biztonságpolitikai stratégiája című dokumentumot morogta meg, ame­lyet a minisztériumok, kormányzati szervek és különféle intézetek szak­értői dolgoztak ki, és a kormány va­lamennyi tagja támogatta. Ezután a smeres Blaha világlátását a smeres vezetésű külügyminisztérium pró­bálta helyretenni, de ez nem oldja meg a probléma lényegét. Mert a probléma az, hogy Blaha, Andrej Danko és néhány további kormánypárti és ellenzéki politikus a rendszerellenes erőket testesítik meg az országos politikában, amelyek a demokráciát gyengítenék, értékrend­­szerünket és külpolitikai irányultsá­gunkat kérdőjelezik meg és az ország érdekeivel ellentétes eszméket ter­jesztenek. Már csak azzal, hogy a semlegességünkről szóló ködös áb­rándokat terjesztenek, vagy hogy ugyanannyira kötődünk a Nyugat­hoz, mint az oroszokhoz, és nagyobb teret engednének az orosz befolyás­nak. Evekig világos és megkérdője­lezhetetlen volt a külpolitikai irá­nyultságunk: az EU és a NATO tag­jai vagyunk, azok is akarunk maradni és a Nyugathoz tartozunk. Ezt igye­keznek most megtépázni, az SNS-szel az élen, amely váratlan fordulat­ként már hivatalosan is az ufókat tartja a legnagyobb fenyegetésnek ránk nézve. A Híd, Bugár Béla, és Cséfalvay Katalin, a parlament külügyi bizott­ságának elnöke továbbra is világos álláspontot képvisel, kérdés, meddig lesz ez elég az SNS-es körökkel és néhány smeressel szemben. Ha a legerősebb kormánypárt egyik képviselője, aki történetesen a parlament európai ügyekért felelős bizottságának elnöke, megkérdője­lezi az országi nyugati orientációját és amerikai pincsiknek nevezi kollé­gáit, akkor az a minimum, hogy visszaadja képviselői mandátumát és kilép a Smerből. Alapíthat saját pártot a téveszméi­re. Másrészt lehetséges, hogy azért tűrik meg a Smerben, hátha néhány Kotleba-szavazót visszaszédít a párthoz. Mindemellett nem lehet teljesen alábecsülni Blaha politikai súlyát. Hiszen ki tudja, talán Fekisovce pol­gármester asszonya is sikereket érne el, ha pártot alapítana. A szerző a TASR hírügynökség munkatársa A provokáció természetéről VERES ISTVÁN F ppen rákúszott egy krokodil alakú felhő a dagadó hold sovány E sarlójára, amikor Bandika és Ervin megtudták, hogy idén Fe­renc pápa is ellátogat a csíksomlyói búcsúra. A két munkanél­külijó barát azonnal elhatározta, hogy akkor idén ők is elláto­gatnak erre a fokozottan közkedvelt, dimbes-dombos rendezvényre. Ekkor mondta be a tévé, hogy a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem illetékesei kimondták: Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke a kis­doktori munkáját minden bizonnyal összeollózta. A bizottság megállapította, hogy a médiában is megjelent két kisdok­tori munka „tartalmaz olyan részeket, amelyeket a forráshoz képest át­alakítottak, a munkák nagy része azonban nagymértékű egyezést mutat a forrásokkal, néhány helyen az eredeti források tagolása, a fejezetek és alfejezetek is egyeznek - duruzsolta a televízió. Bandika és Ervin össze­néztek, és kiitták a felesük. A baj ott van, kezdte Ervin, hogy a társada­lom túl sokat képzel magáról, és hajlamos meglepődni, amikor kiderül, hogy amit magáról képzel, nem mind igaz. A közszereplőkről mindenki elvárja, hogy erkölcsi lángoszlopokként mutassák a lakosságnak az utat, de inkább az a helyes alapvetés, hogy aki képes az életét romba dönteni . olyan baromságok miatt, mint a közposztok betöltése, arról eleve kár feltételezni, hogy normális. Hiszen ha az lenne, csinálná inkább azt, amihez ért, és élne boldogan azzal, hogy békén hagyják. Bandika erre csak annyit mondott: szerinte attól, mert valaki rossz tanuló volt az isko­lában, még lehet jó politikus. Ervin visszakérdezett: mi az, hogy jó poli­tikus? Bandika kifejtette: jó politikus, aki képes elhitetni a választókkal, hogy tesz értük valamit. Ervin szerint, ha ez igaz lenne, minden politikus jó lenne, aki elhülyíti a választóit, és népszerű. Bandika azzal vágott vissza, hogy szerinte háromféle politikus ül a posztokon: a jó, vagyis a népszerű politikus, ezekből van a legkevesebb. Viszont őket ismerik a legtöbben, és nekik van a legnagyobb ráhatásuk a dolgokra. A második csoportot azok alkotják, akik valamikor ilyenek voltak, de már nem azok, viszont valamennyire közismertek: ők a politikai hullák. A többiek meg a mamelukok, vagyis a szürke szavazógépek, akiknek saját véle­ménye vagy nincs, vagy ha van is, alárendelik a, jó” politikusok véle­ményének, érdekből. Most ebből a szempontból igazából mindegy, ki­nek mi van a doktori munkájában, véli Bandika. Ervin szerint a bölcs és előrelátó egyetemista olyan egyénnel íratja meg a szakdolgozatát vagy a doktoriját, aki nálánál is jobban írja meg (már ha fontos neki a minőség). Bandika szerint történjék bármi, kétféle ember van a világon: az egyik maga írja a szakdolgozatát, a másik nem. Ervin helyeselt, majd döbbenten tekintett a tévére, ahol a bemondó arról számolt be, hogy egy távoli országban a kormányerők törvényt hoztak a jó rántottáról. A távoli országban a jó rántotta mostantól csak az, amely négy tojásból készül, hagyma nélkül, és sütés közben nincs megkeverve. Ha valaki másképp készíti, az mostantól politikai provokáció. Bandika és Ervin megpróbálták kontextusba helyezni a hallottakat, meg kivetíteni a tanulságait saját életükre. De nem sikerült nekik. FIGYELŐ Móg egy terrorista alagutat találtak Az izraeli hadsereg megtalálta a Libanonból induló hatodik, utolsó alagutat, amelyet a Hezbollah síita szervezet ásott ki támadások elkö­vetésére - közölte a Jediót Ahronót izraeli újság. Az alagút 55 méter mélyen a föld alatt fut, két méter magas és egy méter széles, síneket is lefektettek benne a fegyverek szállítására. A száz méter hosszú alagút átszelte a határt és izraeli te­rület alatt ért véget. A még befeje­zetlen vágatot a következő napok­ban fogják felszámolni a hadsereg műszaki alakulatai. A katonai szóvivők bejelentették, hogy ezzel lezárták a december elején megindított, Északi Pajzs fedőnevű hadműveletet, amelynek során a gázai határszakaszon kifej­lesztett eszközök segítségével fel­tárták a Libanonból izraeli területre átnyúló föld alatti utakat. Az alagutakat megfigyelő külön­leges egységek továbbra is a határ­nál maradnak, azokat a föld alatti járatokat figyelik, amelyek még nem értek el a határt. (MTI) Az FBI 2017-ben nyomozott Donald Trump után Az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda 2017 tavaszán nyomozást indított Donald Trump elnök ellen, mert az volt a benyomása, hogy orosz érdekeket szolgél - írta a The New York Times. A lap névtelen forrásokra hivat­kozva azt írta, hogy a vizsgálatot Ja­mes Comey akkori FBI-igazgató 2017 májusi menesztése után indí­tották el, két szálon. Az elhárítás azt vizsgálta, hogy Donald Trump tudatosan dolgozott-e vagy sem Moszkva javára, a bűnügyi nyomozás pedig azzal foglalkozott, hogy Comey menesztésével az elnök akadályozta-e az igazságszolgálta­tást. Az elnök lebukott emberei A lap állítása szerint a vizsgálat nagyon gyorsan „beolvadt“ Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság vizsgálataiba, amelyek a 2016-os összejátszás vizsgálják Trump kampánycsapata és oroszok között. Erre a bizottság eddig nem talált bizonyítékokat, viszont Trump több korábbi munkatársát elítélték a nyomozás eredményeként, elsősor­ban korábbi gazdasági bűncselek­mények miatt. A cikket Sarah Huckabee Sanders fehér házi szóvivő abszurdnak ne­vezte. „James Comeyt azért menesz­tették, mert kegyvesztett pártkatona volt, akkori helyettesét, Andrew McCabe-et pedig, aki közismert ha­­zudozó, az FBI rúgta ki” - hangsú­lyozta. Leszögezte egyúttal Trump elődjére utalva: „Barack Obama el­nökkel ellentétben, aki hagyta, hogy Oroszország és más külföldi ellen­feleink erőszakoskodjanak Ameri­kával, Donald Trump kemény Oroszországgal“. „Mocsok, piszkos zsaru" Maga Trump számos üzenettel re­agált a Twitteren, „totális mocsok­nak” nevezte Comeyt, szerinte min­den bizonyíték és ok nélkül vizsgá­lódtak utána az FBI „korrupt veze­tői”. „Piszkos zsarunak” nevezte az FBI előző vezetőjét, „akinek kirúgá­sa nagy nap volt Amerika számára”. Az elnök szerint Mueller és a „ 13 dü­hös demokrata”, akikből a különle­ges ügyész csapata áll, falaz Comey­­nak, ahelyett, hogy a valódi össze­játszást vizsgálnák „a hazug Hillary Clinton” oldalán. Trump arra is ki­tér, hogy sokkal keményebb volt Oroszországgal, mint George Bush, Barack Obama vagy Bili Clinton. „Sőt talán bármelyik elnöknél ke­ményebb” - tette hozzá. Comey és Mueller is republikánus. Comey erre egy idézetet tett közzé Franklin D. Roosevelt néhai amerikai elnöktől: „Azt kérem, az alapján ítéljenek meg, hogy milyen ellenségeket szerez­tem” - írta az FBI előző vezetője. (MTI) Robert Fico jelöltette magát alkotmánybírónak (Lubomír Kotrha karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents