Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-14 / 11. szám

4 KÜLFÖLD 2019. január 14. | www.ujszo.com RÖVIDEN Hat hete tüntetnek a szerb elnök ellen Új országnév lesz Európában Megszavazta a macedón parlament az ország nevének módosításáról szóló kiegészítést Balgrád. Több ezer ember gyűlt össze Belgrád utcáin, immár a 6. alkalommal, Alekszandar Vu­­csics szerb elnök ellen tüntetve. A Belgrádi Egyetem bölcsész­kara előtti téren egybegyűltek előtt felszólalva a tüntetés szer­vezői azt is követelték, hogy a hatóságok derítsenek fényt arra, kik gyilkolták meg Oliver Iva­­novics koszovói szerb politikust, Vucsics egyik legádázabb bírá­lóját. Felszólították a polgárokat, hogy vegyenek részt szerdán a merénylet egyéves évfordulóján rendezendő tüntetésen. A mint­egy 30 ellenzéki pártból és szer­vezetből álló Szövetség Szerbi­áért elnevezésű tömörülés sze­rint Vucsics autokratikus eszkö­zökkel irányítja az országot, pártja pedig korrupt. (MTI) Szólsőbalos olasz terrorista elfogása La Paz. Elfogták Bolíviában Ce­­sare Battisti olasz szélsőbaloldali szökevényt. A most 63 éves Bat­tisti a 70-es évek második felében a Vörös Brigádok terrorszervezet oldalágaként működő egyik cso­porttal négy gyilkosságot köve­tett el. 1981-ben megszökött, majd Franciaországon és Mexi­kón át Brazíliába menekült, és közben 1993-ban távollétében életfogytiglani börtönre ítélték a négy gyilkosság miatt. Brazíliai menedékjoga sokáig komoly fe­szültségeket okozott Brazíliavá­­ros és Róma között. (MTI) Elnök lenne Obama volt minisztere San Antonio. Bejelentette indu­lását a 2020-as amerikai elnök­­választáson Barack Obama egy­kori demokrata párti elnök volt lakásügyi és városfejlesztési mi­nisztere, Julián Castro, a texasi San Antonio korábbi polgár­­mestere. A 44 éves Castro, aki­nek egyik nagymamája mexikói bevándorló volt, az első latin­­amerikai származású politikus, aki bejelentette: indulni kíván, hogy megszerezze a Demokrata Párt jelöltségét a 2020-as elnök­­választásra. Ha Castrót jövőre elnökké választják, ő lenne az első latin-amerikai származású amerikai elnök, s szintén ő lenne az első, akinek ikertestvére van, aki szakasztott mása. (MTI) Késes támadás Németországban Boriin. A magzat halálával vég­ződött egy terhes nő elleni késes támadás Németországban a hét végén. A Bild lap híre szerint a bűncselekmény a Rajna-vidék Pfalz tartománybeli Bad Kreuz­nachban történt egy kórházban, az áldozat egy 25 éves lengyel nő, a feltételezett elkövető egy 25 éves afganisztáni menedék­kérő. A támadó életveszélyes sérüléseket okozott a terhes nő­nek, a késelés után elmenekült, később jelentkezett a rendőrsé­gen. Az áldozatot sürgősségi műtéttel ugyan sikerült meg­menteni, de magzata elhalt. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szkopje/Athén. Megszavazta a macedón parlament az ország nevének megváltoztatásáról szóló alkotmánymódosítást, ezzel pont került a Görögor­szággal 27 évig tartó nówita végére, és a délszláv államot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. Lemondott a görög védelmi miniszter a macedón névvita miatt. A macedón alkotmánymódosítás­hoz kétharmados többségre volt szükség, végül a 120 tagú törvény­­hozás 81 képviselője szavazott igen­nel a javaslatra. A legnagyobb ellen­zéki párt, a Belső Macedón Forra­dalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) bojkottálta az ülést. Macedón részről ez volt az utolsó lépés a névvita lezárási folya­matában, ezt követően már csak a gö­rög parlamentnek kell ratifikálnia a London. Theresa May brit minisz­terelnök szerint a demokráciába ve­tett bizalom katasztrofális és megbo­csáthatatlan sérelmét okozná, ha a politika nem teljesítené a brit EU- tagság megszűnéséről (brexit) hozott választói döntést. May egykori hiva­tali elődje, Sir John Major ugyanak­kor arra szólította fel tegnap a kor­mányfőt, hogy állítsa le a brexit fo­lyamatát, és írjon ki újabb népszava­zást az EU-tagságról. May a Sunday Express, erőteljesen EU-szkeptikus irányvonalú lap tegnap megjelent cikkében közvetlenül a választókhoz szólt. A kormányfő szerint ha a par­lament elveti az EU-val elért egyez­ményt, az azzal a kockázattal járna, hogy az Egyesült Királyság vagy megállapodás nélkül lép ki, „vagy egyáltalán ki sem lép” az Európai Unióból. A londoni alsóház várható­an holnap késő este szavaz a brexitről szóló megállapodásról, de egyelőre Újra összecsapások voltak a sárga méltányos tiltakozók ás a rendfenntartók között szombat dólután a párizsi Diadalívnól. A tiltakozók közül sokan sisakkal, álarccal ás füstgránátokkal szerelkeztek fel, a rendőrök pedig könnygázgránátokat vetettek be a tiltakozók ellen. Párizs. A francia belügyminiszté­rium szerint 84 ezren tiltakoztak szerte Franciaországban (egy héttel korábban mintegy 50 ezren voltak), a fővárosban 8000 ember vonult utcá­ra, a nap folyamán 244 embert állított elő a tiltakozók közül. A tiltakozások miatt 80 ezer rendfenntartót vezé­nyeltek az utcákra országszerte. A tiltakozások kilencedik felvonására a tüntetők „Franciaország közepébe”, Bourge városába szólították támoga­tóikat. A Cher megyében fekvő vá­rosban több mint 5000 ember jelent meg. Toulouse-ban, az ország déli részén mintegy 5000 sárga mellé­tavaly júniusban a két ország között megkötött megállapodást, és ezzel elhárulnak az akadályok Szkopje eu­­roatlanti integrációja elől. A szava­zás után felhívta Zoran Zaev mace­dón kormányfőt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök, és gratulált neki a sikerhez. Ugyancsak üdvözöl­te az eredményt Jens Stoltenberg NATO-fötitkár, és Johannes Hahn, az EU bővítési biztosa. Az alkotmány­­módosításról korábban már kétszer is szavaztak a szkopjei politikusok, ok­tóberben az alaptörvény módosításá­nak megkezdéséről voksoltak, ehhez is kétharmados támogatottságra volt szükség. Akkor 80 képviselő voksolt igennel, 39 pedig nemmel. Decem­berben pedig a módosító indítványok szövegéről szavaztak, ehhez már egyszerű többség is elég volt. Zoran Zaev azt mondta: az elfo­gadott névváltoztatás megnyitja a kapukat Macedónia európai jövője előtt. Az EU általános uniós ügyek­ben illetékes miniszterei tavaly jú­nius végén hagyták jóvá, hogy Ma­cedóniával 2019 júniusában meg­nincs meg a többség az Európai Uni­óval elért 585 oldalas egyezség elfo­gadásához, elsősorban az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás feletti súlyos né­zeteltérések miatt. Sir John Major, aki 1997-ig hét éven át töltötte be a miniszterelnöki tisztséget a Konzervatív Párt élén, a The Sunday Times konzervatív lap­ban megjelent cikkében ugyanakkor azt írta, csak egy újabb népszavazás mentheti meg az Egyesült Királysá­got egy rossz megállapodás vagy a megállapodás nélküli brexit kataszt­rófájától. Major szerint a brexit hívei a 2016-os népszavazás előtt,diamis fogadkozásokkal és teljesíthetetlen ígéretekkel” kampányoltak, és kizá­rólag ez az oka az ország jelenlegi si­ralmas helyzetének. Chris Grayling közlekedési miniszter viszont úgy véli, a szélsőségesség erősödését okozhatná a brexit elmaradása. (MTI) nyes tiltakozott. A város központjá­ban fekvő Place du Capitole nevű tér úszott a könnygázban, melyet a rend­őrök vetettek be a gyorsan mozgó til­takozók kiszorítása érdekében, mi­után a tüntetők közül többen megdo­bálták és megrohamozták a rendőrö­ket. A hatóság vízágyút is bevetett. kezdődhetnek a csatlakozási tárgya­lások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát. Lemondott tisztségéről a görög vé­delmi miniszter a macedón-görög névvitát lezáró megállapodás elleni tiltakozásul, és visszahívta pártjának hat miniszterét is a kormánykoalíci-Washington. 23 napja tart a részleges kormányzati leállás az Egyesült Államokban, és ezzel az ország történetének leghosszabb­­jává vált. Az eddigi rekord leállás Bili Clinton elnöksége idején volt, és 1995. december 16-ától 1996. január 6-áig, 21 napon át tartott. A leállás feloldását célzó tárgyalások zsákutcába jutottak, és pénteken a törvényhozók hazatértek anélkül, hogy a hétvégére bármiféle tárgya­lási napirendben megállapodtak volna. Hetek óta nem sikerült meg­állapodni abban, hogy a kormány­zati működésre megszavazott költ­ségvetés tartalmazza-e az ame­rikai-mexikói határra tervezett fal 5,7 milliárd dolláros építési költ­ségeit. Donald Trump elnök ra­gaszkodik hozzá, a törvényhozás demokrata párti vezetői viszont hajthatatlanok, és csupán annyi kompromisszumrahajlandók, hogy A fővárosban ennél békésebb volt a hangulat. „A felelősségtudat le­győzte a konfrontáció kísértését” - fogalmazott Christophe Castaner francia belügyminiszter. A novem­ber 17. óta tartó megmozdulások eredetileg a dráguló üzemanyagok miatt robbantak ki. (MTI, ú) óból. Panosz Kammenosz közölte: a macedón kérdés miatt kénytelen megválni miniszteri tisztségétől. Alexisz Ciprasz görög miniszterel­nök kormánya Kammenosz pártjá­nak, a Független Görögöknek (ANEL) a támogatásával rendelkezik szűk többséggel a parlamentben. a költségvetés megszavazása és valamennyi kormányzati hivatal munkájának újraindulása után majd tárgyalnak a határfalról is. A The Wall Street Journal lap úgy tudja: az ország helyzetéről a kongresszusban tartandó szokásos évértékelő beszédében, amely ja­nuár 29-én lesz, Donald Trump kü­lön részt szentel majd a leállásnak. A Fehér Ház jelezte, az adóhivatal rendben kipostázza a most esedé­kes adóvisszatérítéseket, az agrár­tárca pedig február végéig finan­szírozni tudja a szegényebb sorsú­­akat segítő élelmiszer-utalvá­nyokat. Közel 800 ezer kormány­zati alkalmazott dolgozik fizetés nélkül, közülük 380 ezret kény­szerszabadságra küldtek. ígéret szerint a kormányhivatalok teljes újraindulása után kompenzálják őket. A leállás miatt múzeumok és parkok vannak zárva. (MTI) Hamász és Szíria: Izrael csapást mért Damaszkusz/Jeruzsálem. Izraeli harci repülők több rakétát kilőttek Damaszkusz környéké­re, a támadás során megsemmi­sült egy raktárépület a szíriai fő­város repülőterénél - közölte a SANA szíriai állami hírügynök­ség. A SANA szerint a szíriai lég­védelmi rendszerek működésbe léptek, és a legtöbb rakétát meg­semmisítették. Legutóbb decem­ber végén hajtott végre támadást Izrael Damaszkusz környéki cél­pontok ellen. Izrael csapást mért a Hamász szélsőséges palesztin mozgalom két létesítményére a Gázai öve­zetben, válaszul a zsidó állam te­rületére kilőtt rakétára - közölte az izraeli hadsereg. A gázai ra­kétakilövést nem vállalta egyet­len szervezet sem. Az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer két rakétát elfogott, egy viszont becsapódott egy lakatlan terüle­ten Rámát Eskól település mel­lett. Áldozatokról nincs hír. (MTI) May katasztrófával riogat USA: marad a bénultság Kitart a sárga mellényesek lendülete Nagyon heves összetűzések voltak a könnygázban úszó Toulouse-ban (TASR/AP) A névváltoztatás ellenzői szerdától tüntettek a szkopjei parlament előtt (Tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents