Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-14 / 11. szám
2 I KÖZÉLET 2019. január 14. | www.ujszo.com Átalakítanák az iskolatámogatást Pozsony. A Híd szakemberei kidolgozták a szociálisan hátrányos helyzetű gyerekek besorolásának új rendszerét. Peter Krajnák oktatási államtitkár szerint a normatíván keresztül történő támogatás, illetve az esélyegyenlőségi támogatás bevezetése, melynek felhasználásánál szabadabban dönthetnének az iskolák, komoly anyagi fedezetet igényel. „Mintegy 8 millió eurós kiadást jelentenének az államnak. A módosításokat még ebben a választási időszakban szeretnénk elfogadtatni” - mondta az államtitkár. Az új besorolásnál figyelembe vennék, hogy a diák beszéli-e a szlovák nyelvet, a szülők végzettségét és a család életkörülményeit. Valószínűleg a CPPPaP központokat kizárnák a besorolásból. További szakemberekre is szükségük lenne az iskoláknak. Papp Andrea, a szepsi alapiskola igazgatója figyelmeztetett, hogy minden iskolában kellene lennie iskolapszichológusnak, szociálpedagógusnak és logopédusnak. „Ilyen szakembereket nem tudunk biztosítani, és megfizetni sem tudnánk őket” - emlékeztet az igazgató. (ie) A 2018-as év volt a legmelegebb Pozsony. A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMU) mostanra összegezte a mérőállomások 2018-as adatait. Kiderült, hogy a tavalyi év volt a legmelegebb, és a mérőállomások többségén 12 Celsius foknál magasabb évi átlaghőmérsékletet mértek. Zsigárdon az évi középhőmérséklet a szlovákiai meteorológiai mérések történetében először érte el a 13 Celsius fokot. „Az állomások többségén megdőlt a rekord, az értékek 0,1-0,4 fokkal haladják meg a korábbiakat, amelyeket 2013-2015-ös években mértek” — részletezi a SHMÚ elemzése. A Pozsony- Koliba, Pozsony-repülőtér, a bősi és a Selmecbányái állomáson volt a legnagyobb eltérés az új és az előző rekord között, egyaránt 0,4 fok. (TASR) RÖVIDEN Móg mindig jelölt nélkül a Smer Pozsony. Bő két hete maradt a Smemek, hogy végre államfojelöltet találjon. Előbb Miroslav Lajcák külügyminisztert győzködték, most Maros Sefcovicot, Szlovákia európai uniós biztosát. A helyzet egyre kínosabb, a határidőjanuár 31-én jár le. „Robert Fico felajánlotta neki a lehetőséget és nagyon komolyan fontolgatja az indulást” - mondta a köztévé tegnapi politikai vitaműsorában Erik Tomás, a Smer képviselője. Szerinte Sefcovic ezen a héten ismerteti döntését. Vitapartnere, Igor Matovic, az Ol’aNO elnöke azt mondta, Sefcovic elfogadható lenne, mégsem támogatnák. „Mivel egy olyan bűnszervezet jelölné, mint a Smer, nem támogathatnánk” - jelentette ki. (ú) Megadóztatott édes élet A legtöbb cukor az édesített üdítőitalokkal kerül a szervezetbe (TASR-feivétei) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Drágulhatnak a cukrozott üdítőitalok és más, egészségtelen termékek, ha Szlovákia is különadót vet ki rájuk, hogy csökkentse a fogyasztásukat. Régóta tudjuk, hogy a túlzott cukorfogyasztás káros, a Pénzpolitikai Intézet (IFP) szerint friss elemzése szerint emiatt rendkívüli költségei vannak a közegészségügyi rendszernek, ezért különadót kell bevezetni a cukrozott üdítőkre. A pénzügyminisztérium egyelőre nem tervezi ilyen adó bevezetését, de foglalkozik az intézet elemzésével. Az IFP igazgatója, Martin Smatana elmondta, egy felnőtt évente közel 50 kiló cukrot fogyaszt el, javarészt cukros üdítőitalok formájában. Ezért egyre gyakoribb az elhízás, ami több mint 200 betegség kiváltó oka lehet. A túlzott cukorfogyasztás végső soron jelentős kiadásokat okoz az egészségügyi rendszernek, a források 2—7%-át költik az elhízás okozta betegségek kezelésére. Ez 90-245 millió euró közötti összegnek felel meg évente. Ha ehhez hozzászámoljuk a szövődményként kialakuló betegségeket, akár évi 700 millió euróról beszélhetünk, magyarázta Peter Harvan, az intézet munkatársa. Az egyik megoldás az üdítőitalok különadója, amit például Nagy-Britanniában és Magyarországon bevezettek. Magyarországon „csipszadóként” került a köztudatba, mivel nem csak a cukrozott, hanem más, egészségtelen termékekre is vonatkozik. Szlovákiában a különadóból befolyó pénzt az elhízás megelőzésére fordítanák, de a pénzügy még nem döntött a bevezetéséről. Egyelőre további elemzést készíttet a túlzott cukorfogyasztás és az ezzel járó kiadások mérséklésének vizsgálására, és azt az IFP is hangsúlyozza, hogy egy ilyen új adó bevezetését társadalmi vitának kell megelőznie. (ú.tasr) 12,7 millió A belügyminisztérium költségvetéséből 11,26 millió eurót, a Statisztikai Hivatal költségvetéséből pedig 1,5 milliót fordítanak az elnökválasztás lebonyolítására. euróba kerül az államfőválasztás Pozsony. Az összegben benne van a választási bizottságok tagjainak munkadíja, a szavazólapok és tájékoztató anyagok kinyomtatása, a szavazóhelyiségek felszerelése és a közrend fenntartása a két választási forduló napján, továbbá az eredmények feldolgozásának költségei. Félmillió eurót költhet kampányra egy elnökjelölt, a kiadásokat transzparens számlán kell vezetnie, a választás napja előtt 48 órával kampánycsend lép életbe. A hivatalos kampány január 10-én kezdődött, de a költségekbe azok a kiadások is beleszámítódnak, melyeket a jelölt a választások napjának kihirdetése előtti 180 napban fizetett ki. Ajelöltek pénzadományokat is elfogadhatnak. ,A transzparens számlát ingyen, állandó jelleggel hozzáférhetővé kell tenni” - fogalmaz a törvény. A pártok külön kampányt is folytathatnak jelöltjük támogatására. (TASR) A múlt héten bukkantak fel Menyhárt József MKP-elnök választási óriásplakátjai. Bugár Béla plakátjain egyelőre maga a pártelnök nem szerepel, csak a választási üzenet, mely szerint tapasztalt elnökre van szüksége az országnak. (Somogyi Tibor felvétele) A drágulás aggasztja a lakosságot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Rengeteg cseládnak okoz gondot az energia- és élelmiszerárak év eleji emelése. Fizetésemelés nélkül sokan az alapvető kiadásokat sem lesznek képesek fedezni, és persze vannak, akik észre sem veszik a drágulást. Pozsony. A lakosság nagy része azzal számol, hogy idén megugranak a havi kiadásai - nyilatkozta Jaroslav Ondrusek, az áruhiteleiről ismert Home Credit elemzője, a Stem/Mark piackutató friss felmérésére hivatkozva. Eszerint a megkérdezettek 30 százaléka látványos, további 40 százalékuk pedig enyhe drágulásra számít az élelmiszerárak, a rezsiköltségek és az energiaszolgáltatóknak fizetett díjak esetében. A válaszadók nagyjából 5 százaléka állítja, hogy nem is vette észre az áremelkedést. A drágulás a felmérés szerint egyre nagyobb terhet ró a családokra, további bevételek nélkül nem tudják fenntartani eddigi életszínvonalukat. A Stem/Mark által megkérdezettek nagyjából 90 százaléka állítja ezt. Ondrusek szerint az emberek 20 százalékának a jelenleginél havonta 100-150 euróval nagyobb bevételre lenne szüksége, 30 százalékuknak 150-300, további 20 százalékuknak pedig több mint 300 euróra, hogy probléma nélkül fedezni tudják a kiadásaikat. „A nők és férfiak közötti bérkülönbségek miatt ez utóbbi csoportban kétszer annyi nőt találunk, mint férfit” - tette hozzá Ondrusek. Mindezt figyelembe véve nem meglepő, hogy a Stem/Mark elemzése szerint a lakosság kétharmada nincs megelégedve a fizetésével. „A megkérdezettek 45 százaléka reménykedik abban, hogy idén emelkedhet a fizetése, ám harmaduk nem számíthat 100 eurónál nagyobb emelésre, és csak a hét százalékuk bízik 150 eurónál nagyobb fizetésemelésben” —mondta Ondrusek. Annak ellenére, hogy sokaknak a legalapvetőbb kiadások fedezésével is gondjaik akadnak, többen terveznek idén egyszeri nagyobb kiadással járó vásárlást. Ezer eurónál kisebb kiadással járó bútorvásárlásra például a megkérdezettek csaknem 40 százaléka készül. Háztartási gépek, például mosógép, hűtőszekrény vagy sütő vásárlására a családok 27 százaléka legfeljebb 500, további 12 százalékuk pedig 500 és 1000 euró közötti összeget tervez fordítani. Jelentős különbségek vannak a kirándulásra szánt pénz esetében. Minden ötödik család 500 eurónál többen nem tud erre áldozni, a harmaduk 500 és 1500 euró közötti összeget tesz félre erre, százból két család pedig több mint 3 ezer eurót is üdülésre tud költeni. (mi)
