Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-11 / 9. szám
www.ujszo.com I 2019. január 11. KULTÚRA I 9 Irány Plovdiv és Matera! Idén egy bolgár és egy olasz város lesz Európa kulturális fővárosa, JUHÁSZ KATALIN A cím kicsit túlzó, ennyire talán nem derűsek a kilátások, de tány, hogy az Európa kulturális fővárosa címet elnyert városokban kimutatható az idegenforgalom növekedóse. Az is tény, hogy európai mércével mérve sem a bulgáriai Plovdiv, sem a dél-olaszországi Matera nem számít különösebben jelentős városnak kulturális és művészeti szempontból. Épp ezért aratott tetszést az Európai Bizottság döntése, a kontinens kulturális térképére való felkerülés esélyének megteremtése két lelkes közösség számára. Bulgáriában több mint 300 projektet szerveznek, köztük fesztiválokat és olyan rendezvényeket, amelyek Plovdiv és környéke jellegzetes vonásaival, történelmével és kulturális örökségével kapcsolatos témákra, valamint a város előtt álló kihívásokra épülnek. A látogatók kiállításon ismerkedhetnek például a cirill ábécével vagy részt vehetnek roma és török közösségek színházi előadásain. A program összeállítói számára tehát fontos volt a kisebbségek kultúrájának bemutatása, ami annak idején a kassaiaknak nem igazán sikerült - a magyar kulturális szervezetek és Plovdiv látképe intézmények legalábbis meglehetősen rossz szájízzel emlékeznek vissza a 2013-as évre, amikor Kassa volt Európa kulturális fővárosa. Az olaszországi Matera „a csizma sarkában” található, Bari közelében, Nápoly vonzáskörzetében. Talán emiatt látogatja kevesebb turista. Pályázati anyaguk főleg azért tetszett a brüsszeli testületnek, mert kiemelt figyelmet fordítottak benne a társadalmi és kulturális befogadásra, illetve az együttműködésen alapuló innovációkra. Az idei program fontos részét képezi egyebek között az a kiállítás, amely a kevesek által ismert földalatti építészet történetét ismerteti. Érdekesnek ígérkezik A prímszámok költészete című nagy szabású kiállítás is, amely a matematikának az egyes művészeti ágakra gyakorolt hatását mutatja be a különböző korokban, a világon először. A további nagyobb projekt közül kiemelkedik egy grandiózusra tervezett Parasztbecsület-előadás. Puccini operáját szabadtéren, különleges környezetben mutatják be Matera városában. Roger Waters a déli határhoz készül Roger Waters, a Pink Floyd egykori frontembere ós dalszerzője az amerikai-mexikói határon, a tervezett falnál szeretnó előadni a zenekar legendás The Wall című albumának dalait. London. A társadalmi és politikai kérdésekben gyakran véleményt nyilvánító brit zenész ezzel a koncerttel Donald Trump terve ellen akar tiltakozni. Szerinte minden zenész kötelessége felemelni a hangját, ha igazságtalanságot tapasztal a világban, függetlenül attól, hány emberhez jut el az üzenete. Waters az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy rendkívül kártékonynak tartja Trump kezdeményezését, az országok, nemzetek, vallások és emberek közötti, létező vagy szimbolikus határokat ugyanis (Képarchívum) le kell bontani, nem pedig megerősíteni. „Ébresztőt szeretnék fújni. Rádöbbenteni az embereket, hogy a szélsőjobb politikája veszélyes zsákutcába vezet. Meggyőződésem, hogy a zene, amely nem ismer határokat, egy legitim tiltakozás terepe lehet” - mondta Waters. A zenész korábban Adolf Hitler 1930-as évekbeli felemelkedéséhez hasonlította Trump választási kampányát, és arra figyelmeztetett, hogy a „trumpizmus” legalább olyan veszélyes, mint a fasizmus. A tervezett koncert időpontját egyelőre nem közölték. A 75 éves zenész hamarosan új szólóalbummal jelentkezik, és egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy a Pink Floyd újjáalakulásától sem zárkózik el, ba a többiek is benne vannak. Bár a Fal (The Wall) című album eredetileg, 1979-ben nem egy konkrét esemény kapcsán íródott, az újkori történelem során más konnotációt kapott: Waters 1990-ben a berlini falnál is előadta. (juk) Két orosz film, kétféle fogadtatás Premierhótvógéjén 713 millió rubel rekordbevételt hozott az állami finanszírozásból forgatott T-34 című hazafias orosz háborús film. Moszkva. A film, amelynek címét egy második világháborús tank adta, egy hazájáért harcoló szovjet katona történetét idézi fel. „A dráma arról szól, hogyan szökik meg egy fogoly egy náci koncentrációs táborból, hogy megpróbálja megmenteni életét, szeretetét és odaadását anyaföldje iránt” - írta az orosz kulturális minisztérium közleménye. Alekszej Szidorov, a film rendezője kifejtette: az volt a célja, hogy egy olyan háborús történetet meséljen el, amely vonzza a fiatal közönséget, és amelyben azok sem találnak kifogásolnivalót, akik még emlékeznek a háborúra. A nagy honvédő háború emlékét Vlagyimir Putyin orosz elnök gyakran használja a hazafias érzelmek táplálására. Ugyanakkor a huszonhat millió szovjet ember halálát okozó háború hősi narratíváját nem tanácsos bírálni. Az új év első filmbemutatói között volt Alekszej Kraszovszkij Prazdnyik (Ünnepnap) című fekete komédiája, amely azonban a hivatalos bírálatok miatt csak a You- Tube-on jelent meg. A film Leningrad ostroma alatt játszódik, és egy tudós családjáról szól, amely kivételesen jó körülmények között él a város szenvedése közepette. Szergej Bojarszkij, az orosz parlament alelnöke kijelentette, hogy már a film ötlete is „blaszfémia és szégyenletes”. _ A független finanszírozású produkciónak már 800 ezer nézője volt a közösségi médián, míg a T-34-et 1,5 millióan látták a mozikban. (MTI) mindkét helyen nagy dolgok készülnek Az olasz csizma sarkában fekvő Matera (Képarchívum) Az Európa kulturális fővárosa címet évente általában két országnak, illetve városnak ítéli oda az Európai Bizottság mellett működő független szakmai testület, bár előfordult már, hogy három település osztozott a címen. Az első főváros 1985-ben Athén volt, tavaly a máltai Valletta és a holland Leeuwarden viselte a címet, amelyet szlovákiai város (Kassa) eddig csupán egyszer töltött be, 2013-ban. A brüsszeli testület szerint a cím hatásai hosszú távon is érvényesülnek mind kulturális, mind pedig társadalmi és gazdasági téren. A szakemberek megállapították, hogy ezekben a kiemelt figyelmet kapó városokban a korábbi évekhez képest átlagosan 12 százalékkal növekszik az idegenforgalom. És az sem utolsó szempont, hogy a kulturális fővárosok beruházásait Brüsszel jelentős összegekkel támogatja. A kezdeményezés valódi célja viszont nem a pénzszerzés, hanem a közösségépítés és a kultúra szerepének kiemelése az európai identitás kialakításában. PENGE Félig siker Kortárs költő még nem lezárt életművéről írt monográfia akkor eredményes, ha a kritikai összegzés és az értelmezés kontextusának megteremtése mellett az új esztétikai, irodalomtörténeti tapasztalatok NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA megfogalmazását is felvállalja. Szalai Zsolt Vass Tiborról írt, poétikai kismonográfiája azonban csak részben ilyen. Az első rész a költő sokrétű, egyéni pályáját a (neo)avantgárddal összefüggésben értelmezi. A további fejezetek számot vernek a hatástörténet kérdésével, a tematikus és formai sajátosságokkal, valamint a recepció alakulásával. Azonban mind a történeti (leíró jellegű), mind pedig a poétikai (a szoros olvasás módszerét működtető) szövegrészekről elmondható, hogy elsősorban a kritika által már megfogalmazott szempontok megismétlését, összegzését, megerősítését vállalják. A monográfús körültekintően jár el a recepció feltárását illetően (ezt bizonyítja a műhöz csatolt bibliográfia is), de arra ritkán vállalkozik, hogy a már kijelölt szempontokat a konkrét műelemzések esetében tágabb kontextusban működtesse. A pálya határhelyzete (a [neojavantgárd mellett a posztmodem hatás jelenléte) lehetővé tenné a poétikai jelenségek történeti szempontú, a különböző irodalomtörténeti stílus- és korszakfogalmakat ütköztető szétszálazását, azonban erre nem kerül sor. És bár Vass munkássága kifejezetten indokolttá tenné az irodalom- és művészetelméleti szakirodalommal operáló, elmélyült müértelmezések megvalósítását (például a multi- és intermedialitás, az álneves és maszkos költészet, a konceptuális szemléletmód, a nyelv disszeminatív működése tekintetében), a monográfia, bár regisztrálja a poétikai problémákat, azok komplex kifejtését már nem vállalja, és - néhány kivételtől, például Dánéi Mónika, Szkárosi Éndre vagy Bohár András munkáitól eltekintve - nem hasznosítja a kortárs szöveg- és képelméleti közelítésmódokat. Összességében: hogy Vass Tibor költészetéről megszületett egy összefoglaló munka, feltétlenül siker. Az olvasó hiányérzete viszont jelzi: sajnos csak félig az. Szalai Zsolt: Sem.Rendszer. A nyelv színe-változása Vass Tibor költészetében. Budapest, Tipp-Cult Kft., 2018,155 old. Értékelés: 5/10
