Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-11 / 9. szám

www.ujszo.com I 2019. január 11. KULTÚRA I 9 Irány Plovdiv és Matera! Idén egy bolgár és egy olasz város lesz Európa kulturális fővárosa, JUHÁSZ KATALIN A cím kicsit túlzó, ennyire talán nem derűsek a kilátások, de tány, hogy az Európa kultu­rális fővárosa címet elnyert városokban kimutatható az idegenforgalom növekedóse. Az is tény, hogy európai mércé­vel mérve sem a bulgáriai Plovdiv, sem a dél-olaszországi Matera nem számít különösebben jelentős vá­rosnak kulturális és művészeti szempontból. Épp ezért aratott tet­szést az Európai Bizottság döntése, a kontinens kulturális térképére va­ló felkerülés esélyének megterem­tése két lelkes közösség számára. Bulgáriában több mint 300 pro­jektet szerveznek, köztük fesztivá­lokat és olyan rendezvényeket, amelyek Plovdiv és környéke jel­legzetes vonásaival, történelmével és kulturális örökségével kapcsola­tos témákra, valamint a város előtt álló kihívásokra épülnek. A látoga­tók kiállításon ismerkedhetnek például a cirill ábécével vagy részt vehetnek roma és török közösségek színházi előadásain. A program összeállítói számára tehát fontos volt a kisebbségek kultúrájának be­mutatása, ami annak idején a kas­saiaknak nem igazán sikerült - a magyar kulturális szervezetek és Plovdiv látképe intézmények legalábbis meglehe­tősen rossz szájízzel emlékeznek vissza a 2013-as évre, amikor Kas­sa volt Európa kulturális fővárosa. Az olaszországi Matera „a csiz­ma sarkában” található, Bari köze­lében, Nápoly vonzáskörzetében. Talán emiatt látogatja kevesebb tu­rista. Pályázati anyaguk főleg azért tetszett a brüsszeli testületnek, mert kiemelt figyelmet fordítottak benne a társadalmi és kulturális befoga­dásra, illetve az együttműködésen alapuló innovációkra. Az idei program fontos részét képezi egye­bek között az a kiállítás, amely a kevesek által ismert földalatti épí­tészet történetét ismerteti. Érde­kesnek ígérkezik A prímszámok költészete című nagy szabású kiál­lítás is, amely a matematikának az egyes művészeti ágakra gyakorolt hatását mutatja be a különböző ko­rokban, a világon először. A további nagyobb projekt közül kiemelkedik egy grandiózusra ter­vezett Parasztbecsület-előadás. Puccini operáját szabadtéren, kü­lönleges környezetben mutatják be Matera városában. Roger Waters a déli határhoz készül Roger Waters, a Pink Floyd egykori frontembere ós dalszerzője az amerikai-me­xikói határon, a tervezett falnál szeretnó előadni a zenekar legendás The Wall című albumának dalait. London. A társadalmi és politikai kérdésekben gyakran véleményt nyilvánító brit zenész ezzel a kon­certtel Donald Trump terve ellen akar tiltakozni. Szerinte minden zenész köteles­sége felemelni a hangját, ha igaz­ságtalanságot tapasztal a világban, függetlenül attól, hány emberhez jut el az üzenete. Waters az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy rendkívül kárté­konynak tartja Trump kezdeménye­zését, az országok, nemzetek, val­lások és emberek közötti, létező vagy szimbolikus határokat ugyanis (Képarchívum) le kell bontani, nem pedig megerő­síteni. „Ébresztőt szeretnék fújni. Rá­döbbenteni az embereket, hogy a szélsőjobb politikája veszélyes zsákutcába vezet. Meggyőződésem, hogy a zene, amely nem ismer hatá­rokat, egy legitim tiltakozás terepe lehet” - mondta Waters. A zenész korábban Adolf Hitler 1930-as évekbeli felemelkedéséhez hasonlította Trump választási kam­pányát, és arra figyelmeztetett, hogy a „trumpizmus” legalább olyan ve­szélyes, mint a fasizmus. A tervezett koncert időpontját egyelőre nem közölték. A 75 éves zenész hamarosan új szólóalbum­mal jelentkezik, és egy kérdésre vá­laszolva kijelentette, hogy a Pink Floyd újjáalakulásától sem zárkózik el, ba a többiek is benne vannak. Bár a Fal (The Wall) című album eredetileg, 1979-ben nem egy konk­rét esemény kapcsán íródott, az új­kori történelem során más konnotá­­ciót kapott: Waters 1990-ben a ber­lini falnál is előadta. (juk) Két orosz film, kétféle fogadtatás Premierhótvógéjén 713 millió rubel rekordbevételt hozott az állami finanszírozásból forgatott T-34 című hazafias orosz háborús film. Moszkva. A film, amelynek cí­mét egy második világháborús tank adta, egy hazájáért harcoló szovjet katona történetét idézi fel. „A dráma arról szól, hogyan szökik meg egy fogoly egy náci koncentrációs tá­borból, hogy megpróbálja megmen­teni életét, szeretetét és odaadását anyaföldje iránt” - írta az orosz kul­turális minisztérium közleménye. Alekszej Szidorov, a film rende­zője kifejtette: az volt a célja, hogy egy olyan háborús történetet mesél­jen el, amely vonzza a fiatal közön­séget, és amelyben azok sem talál­nak kifogásolnivalót, akik még em­lékeznek a háborúra. A nagy honvédő háború emlékét Vlagyimir Putyin orosz elnök gyak­ran használja a hazafias érzelmek táplálására. Ugyanakkor a huszon­hat millió szovjet ember halálát oko­zó háború hősi narratíváját nem ta­nácsos bírálni. Az új év első filmbemutatói kö­zött volt Alekszej Kraszovszkij Prazdnyik (Ünnepnap) című fekete komédiája, amely azonban a hiva­talos bírálatok miatt csak a You- Tube-on jelent meg. A film Leningrad ostroma alatt játszódik, és egy tudós családjáról szól, amely kivételesen jó körülmé­nyek között él a város szenvedése közepette. Szergej Bojarszkij, az orosz parlament alelnöke kijelentet­te, hogy már a film ötlete is „blasz­­fémia és szégyenletes”. _ A független finanszírozású pro­dukciónak már 800 ezer nézője volt a közösségi médián, míg a T-34-et 1,5 millióan látták a mozikban. (MTI) mindkét helyen nagy dolgok készülnek Az olasz csizma sarkában fekvő Matera (Képarchívum) Az Európa kulturális fővárosa címet évente általában két ország­nak, illetve városnak ítéli oda az Európai Bizottság mellett működő független szakmai testület, bár elő­fordult már, hogy három település osztozott a címen. Az első főváros 1985-ben Athén volt, tavaly a mál­tai Valletta és a holland Leeuwar­­den viselte a címet, amelyet szlo­vákiai város (Kassa) eddig csupán egyszer töltött be, 2013-ban. A brüsszeli testület szerint a cím hatásai hosszú távon is érvényesül­nek mind kulturális, mind pedig társadalmi és gazdasági téren. A szakemberek megállapították, hogy ezekben a kiemelt figyelmet kapó városokban a korábbi évekhez ké­pest átlagosan 12 százalékkal nö­vekszik az idegenforgalom. És az sem utolsó szempont, hogy a kul­turális fővárosok beruházásait Brüsszel jelentős összegekkel tá­mogatja. A kezdeményezés valódi célja viszont nem a pénzszerzés, hanem a közösségépítés és a kultúra sze­repének kiemelése az európai iden­titás kialakításában. PENGE Félig siker Kortárs költő még nem lezárt életművéről írt monográfia akkor eredményes, ha a kritikai összegzés és az értelmezés kontextusának megteremtése mellett az új esztéti­kai, irodalomtörténeti tapasztalatok NAGY CSILLA KRITIKAI ROVATA megfogalmazását is felvállalja. Szalai Zsolt Vass Tiborról írt, poé­tikai kismonográfiája azonban csak részben ilyen. Az első rész a költő sokrétű, egyéni pályáját a (neo)a­­vantgárddal összefüggésben értel­mezi. A további fejezetek számot vernek a hatástörténet kérdésével, a tematikus és formai sajátosságok­kal, valamint a recepció alakulásá­val. Azonban mind a történeti (leíró jellegű), mind pedig a poétikai (a szoros olvasás módszerét működ­tető) szövegrészekről elmondható, hogy elsősorban a kritika által már megfogalmazott szempontok megismétlését, összegzését, meg­erősítését vállalják. A monográfús körültekintően jár el a recepció feltárását illetően (ezt bizonyítja a műhöz csatolt bibliográfia is), de arra ritkán vállalkozik, hogy a már kijelölt szempontokat a konkrét műelemzések esetében tágabb kontextusban működtesse. A pálya határhelyzete (a [neoja­­vantgárd mellett a posztmodem hatás jelenléte) lehetővé tenné a poétikai jelenségek történeti szem­pontú, a különböző irodalomtörté­neti stílus- és korszakfogalmakat ütköztető szétszálazását, azonban erre nem kerül sor. És bár Vass munkássága kifejezetten indokolttá tenné az irodalom- és művészet­elméleti szakirodalommal ope­ráló, elmélyült müértelmezések megvalósítását (például a multi- és intermedialitás, az álneves és maszkos költészet, a konceptuális szemléletmód, a nyelv disszemi­­natív működése tekintetében), a monográfia, bár regisztrálja a poé­tikai problémákat, azok komplex kifejtését már nem vállalja, és - néhány kivételtől, például Dánéi Mónika, Szkárosi Éndre vagy Bo­­hár András munkáitól eltekintve - nem hasznosítja a kortárs szöveg- és képelméleti közelítésmódokat. Összességében: hogy Vass Tibor költészetéről megszületett egy összefoglaló munka, feltétlenül si­ker. Az olvasó hiányérzete viszont jelzi: sajnos csak félig az. Szalai Zsolt: Sem.Rendszer. A nyelv színe-változása Vass Tibor költészetében. Budapest, Tipp-Cult Kft., 2018,155 old. Értékelés: 5/10

Next

/
Thumbnails
Contents