Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-10 / 8. szám
HASZNOS TANÁCS 101 2019. január 10. | www.ujszo.com 10 euróval nő a minimális járulék összege ÖSSZEFOGLALÓ Az új évtől változtak a vállalko-zók járulékterhei, emelkedett a minimálbér, 2019-ben ismét valorizálják az éjszakai mun-káért járó bérkiegészítést, és a legalább 50 embert foglal-koztató cégek alkalmazottai üdülési utalványt igényelhet-nok a munkaadójuktól. Tízből kilenc vállalkozó a minimális kivetési alapból fizeti a biztosítási díjat, mely összege mindig az év elején szokott változni - ennek megfelelően a vállalkozóknak, az adóügyi tanácsadóknak, ügyvédeknek, közjegyzőknek, könyvvizsgálóknak, szerzőknek, művészeknek, szakértőknek, az önállóan gazdálkodó agrárvállalkozóknak egyaránt átszámolják az egészségügyi és a szociális biztosítóba fizetendő biztosítási díj összegét. Ennek az oka, hogy mindig év elején változik a kivetési alap. Kivetési alap Tavaly a minimális kivetési alap 456 euró volt, 2019 januáijától 477 euróra nő. Ez azt jelenti, hogy a lehető legalacsonyabb egészség- és társadalombiztosítási járulék a tavalyi 215 euróról 224,89 euróra emelkedett. Aki 2018-ban 63,84 eurót fizetett az egészségbiztosítójába, az 2019-ben legkevesebb 66,78 eurót fog havonta átutalni. Az egészségkárosodottak csak a felét, 33,39 eurót fizetnek. A Szociális Biztosítóba mostantól havonta minimum 158,11 eurót kell fizetni: a legalacsonyabb biztosítási díj a tavalyi 151,15 euróról 158,11 euróra emelkedett. A maximális kivetési alap 2019-ben 6678 euró. Ebből kifolyólag a legmagasabb havi biztosítási díj a korábbi 2116,29 euró helyett januártól 2213,75 euró. A járulékok összegét most azoknak kell módosítaniuk, akik eddig 158,11 eurónál kevesebbet utaltak a Szociális Biztosítóba (SP). A járulékokat utólag, az előző hónapra visszamenőleg kell befizetni. Januárban még a decemberit kellett átutalni, a januári járulékokat - az új évtől érvényes új összeget - pedig februárban. Az SP és az egészségbiztosító számlájára egyaránt az adott hónap 8. napjáig kell megérkeznie a pénznek. Aki ezt elmulasztja, megbüntethetik. „A bankjában mindenki időben ellenőrizze, illetve változtassa meg az állandó átutalási parancsot” - tanácsolja a Szociális Biztosító. helyett 100%-os kiegészítés fog járni. Az ünnepnapokon végzett munkáért az átlagkereset 100%-ának megfelelő kiegészítés jár. Amennyiben a kollektív szerződésben az érintett felek másképp állapodnak meg, más összegek is érvénybe léphetnek. vatal alkalmazottainak lehetővé teszi, hogy reális időben ellenőrizhessék a számlák nyilvántartását. Akinek virtuális regisztrációs pénztárgépe van, továbbra is használhatja, aki át akar rá térni, már most januárban megteheti. Éjszakai munka 2019-ben ismét valorizálják az éjszakai munkáért, illetve az ünnepnapokon és a hétvégén végzett munkáért járó bérkiegészítést. Első körben ezt 2018 májusától valorizálták, és 2019 májusától ismét emelik. Az éjszakai műszakért általános munkavégzés esetén a bérkiegészítés a jelenlegi 30—35%-ról a minimális órabér 40%-ára, veszélyes munka esetén 50%-ára emelkedik. A szombaton végzett munkáért a kiegészítés a jelenlegi 25% helyett a minimális órabér 50%-a lesz, a vasárnapi munkavégzésért pedig a jelenlegi 50% Változtak a vállalkozók járulékai, s valorizálják az éjszakai munkáért járó bérkiegészítéseket (Fotó Martin Smrcok/Pius jeden den) 13. és 14. fizetés A 2019-es esztendőben is érvényes, hogy a júniusban kifizetett 13. bér csak az egészségbiztosítástól mentesül, de adót és szociális járulékokat kell belőle téríteni. A decemberben átutalt 14. bért azonban felszabadítják az adó és az egészségbiztosítás alól is, sőt, 2019-ben a szociális biztosítási díjat sem kell belőle kifizetni. Feltétel, hogy a 13. és a 14. bér összegének el kell érnie az alkalmazott havi átlagkeresetét, ám a kedvezmény legfeljebb csak 500 euróig érvényes. A 14. fizetésre vonatkozó kedvezmény csak akkor érvényes, ha júniusban átutalták a 13. fizetést is. Egyszer ás elég Idén januártól a hivatalok a vállalkozóktól és a nem vállalkozó polgároktól már nem fogják követelni az erkölcsi bizonyítványt - amennyiben az adott hivatalnak szüksége van a dokumentumra, saját maga beszerzi elektronikus úton. Az intézkedés a bürokráciaellenes törvénnyel függ össze, mely tavaly szeptemberben lépett hatályba, ám bizonyos részei csak 2019-től érvényesek. A jogszabály megalkotói az „egyszer és elég” elvet tartották szem előtt, ami azt jelenti, hogy az ügyintézés során már nem kell magunkkal vinni olyan iratokat, amelyeket a hivatalok maguk is meg tudnak szerezni az állami elektronikus nyilvántartásokból. 2018 szeptemberétől a hivatalok például a cégjegyzékkel és a kataszteri hivatallal is elektronikusan kommunikálnak, és a szükséges iratokat közvetlenül tőlük kérik ki. (sza) Wellness masszázsszolgáltatás Avállalkozói környezetet jelentősen befolyásolja az iparszerű vállalkozásról szóló törvény, mely némileg módosult 2019. január 1-jétől. Változott a norma egyik, az ún. kötött iparengedélyekről szóló melléklete. Eszerint az új évtől masszázsszolgáltatásokat csak az nyújthat, aki elvégzi a megfelelő szakvizsgával záruló masszázstanfolyamot- lehet az egészségügyi szakközépiskola, orvosi kar, egészségügyi egyetem vagy testnevelői irányultságú főiskola végzőse. Létrejött egy új iparszerű tevékenység is, a wellness masszázsszolgáltatás, melyet ugyancsak kizárólag megfelelő végzettségű személy nyújthat. (sza) zájárulást igényelhetnek. Feltétel, hogy az üdülést Szlovákiában kell megvalósítani, legalább kétszer ott kell aludni, és a munkaadó a kiadások 55%-át térítheti, legfeljebb 275 eurót évente. Beleszámítják a legközelebbi családtagok kiadásait is. Az üdülési csekket az igényelheti, aki ugyanannál a munkaadónál legalább 2 éve dolgozik. Ez érvényes az állami és közalkalmazottakra is. Akinek egyszerre több munkahelye is van, a hozzájárulást csak az egyik cégtől kérheti. A munkaadó készpénzben is fizethet, vagy üdülési jegyet adhat, ami úgy fog működni, mint az elektronikus étkezési kártya. A hozzájárulásból nem kell adózni, sem járulékokat fizetni, az alkalmazott nettó bevétele lesz, a munkaadó pedig adókiadásként könyvelheti el. Az utalványok mindig az aktuális naptári évben érvényesek. A kisebb vállalatoknak nem kötelező üdülési csekket biztosítaniuk, de ha erről megállapodnak az alkalmazottakkal, ugyanazok a feltételek érvényesek, mint a nagyobb cégek esetében. Pénztárgépek Azoknak a vállalkozóknak, akik hagyományos elektronikus pénztárgépet (ERP) használnak, júliustól át kell térniük az online regisztrációs kasszára vagy a virtuális regisztrációs pénztárgépre. Az intézkedés mintegy 123 ezer vállalkozót érint. Aki akar, önként már áprilistól használhatja az e-pénztárgépet. Az elektronikus kassza rendszere az adóhi-Minimálbér Január 1-jétől a minimálbér 480 euróról 520 euróra emelkedett. A valorizáció mintegy 151 ezer alkalmazottat érint. A tiszta bevételük az új évtől 430,35 euró, ami 27,17%-kal több, mint tavaly volt. Szakértők figyelmeztetnek: a minimálbérért dolgozók a fizetésükből évről évre egyre magasabb adót és járulékokat fizetnek be. Ennek oka, hogy az adózóra vonatkozó adómentes rész nem emelkedik, és a levonható tétel ugyanolyan szinten van, mint 2015- ben volt. A minimálbér emelése főleg a vendéglátóiparban tevékenykedő és az adminisztrációval foglalkozó munkaadókra lesz hatással. Üdülési csekk Januártól nálunk is bevezették az üdülési utalványokat - a legalább 50 embert foglalkoztató cégek alkalmazottai a munkaadójuktól üdülési hozA Szociális Biztosító hivatalból figyelmezteti a vállalkozókat ÖSSZEFOGLALÓ Az alkalmazottak béréből a munkaadó automatikusan befizeti az adót ós a járulékokat, a vállalkozóknak azonban maguknak kell felvenniük a kapcsolatot az adóhivatallal, valamint a társadalom- ós egészségbiztosítójukkal. Az önálló kereső tevékenységet folytató személyek attól a naptól kötelesek fizetni az egészségbiztosítási díjat, amikor vállalkozóvá válnak, például amikor megkapják a vállalkozói engedélyt. Kivételt képeznek azok, akiknek a vállalkozásuk beindításakor már van egészségbiztosításuk, ide tartoznak azok a diákok, alkalmazottak és nyugdíjasok, akik a tanulás, az alkalmazotti állásuk és a nyugdíj mellett kezdenek vállalkozni. Nekik nem kell semmit befizetniük az egészségbiztosítóba - a következő évben a biztosító elszámol a befizetett járulékokkal, és szükség esetén felszólítja őket az esetleges hátralék kiegyenlítésére. A vállalkozók az egészségbiztosítóba a kivetési alapjuk 14%-át fizetik be, az egészségkárosodottak 7%ot. A havi egészségbiztosítási járulékok megállapításához használt minimális havi kivetési alap 2019- ben 477 euró. Az alkalmazottként, a vállalkozásból, értékpapírokból vagy máshogyan szerzett bevételekből megállapított maximális kivetési alap nem létezik, nincs felső határ, a járulékot az egész jövedelemből számolják ki. Az egészségbiztosítástól eltérően a vállalkozás első évében a Szociális Biztosítóba nem kötelező járulékot fizetni. A járulékfizetési kötelezettséget július 1-jei határidővel vizsgálják az előző naptári évben elért bevételektől függően. Eszerint a vállalkozókat 4 csoportba sorolhatjuk: egyeseknek júliustól létrejön, másoknak megszűnik a járulékfizetési kötelezettségük; a harmadik csoportba azok tartoznak, akiknek nem kell felvenniük a kapcsolatot a biztosítóval, mert nagyon kicsi volt a bevételük; a negyedik csoportba tartozók azok, akik már fizetik a biztosítást, viszont át kell számolniuk a fizetendő összeget. A kiindulópont minden esetben az előző évre vonatkozó adóbevallás, amelyet általában március végéig kell elkészíteni. A járulékfizetési kötelezettség létrejöttére a Szociális Biztosító hivatalból, automatikusan figyelmezteti az érintetteket, az önálló kereső tevékenységet folytatóknak nincs semmilyen bejelentési kötelezettségük a Szociális Biztosítóval szemben. 2015-től a biztosító feladata tájékoztatni a vállalkozókat arról, hogy járulékfizetési kötelezettségük keletkezett, és a biztosítási díj összegét is közli. A biztosító az előző évre vonatkozó adóbevallások adataiból indul ki. (sza) JÖVŐ HETI TÉMA: INGATLANADÓ ■ KINEK KELL ADÓBEVALLÁST KÉSZTENIE, MEKKORA AZ ADÓ ÖSSZEGE, MEDDIG KELL BEFIZETNI?
