Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-10 / 8. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. január 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Iránnak kémkedő izraeli exminiszter Trumpnak elég az acélkerítés A várakozásokkal ellentétben az elnök nem jelentette be, hogy szükségállapotot hirdetne Jeruzsálem. Iránnak végzett kémkedésért vádalku keretében 11 évi börtönbüntetésre ítélték Gonen Szegev volt izraeli ener­gia és infrastruktúra minisztert. A 2007-ben Nigériában letele­pedett Szegev a vádirat szerint hat éven keresztül szolgáltatott Iránnak Izraelről szóló informá­ciókat. Üzletkötések lehetősé­gével Nigériába csábított több, az izraeli hadseregtől leszerelt tisztet, és mellesleg találkozókat szervezett számukra kereske­dőknek álcázott iráni kémekkel. Beszervezése után többször ta­lálkozott a világ különböző pontjain iráni hírszerző ügynö­kökkel, sőt kétszer Iránba is el­utazott titkos találkozókra. (MTI) Bagdadban Pompeo külügyminiszter Bagdad. A két ország gazdasági és politikai kapcsolatairól, illetve az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcról folytatott tárgyalá­sokat Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az iraki parla­ment elnökével, Mohamed al- Halbúszival. A terrorszervezettel kapcsolatban az amerikai kül­ügyminiszterjelezte, Washing­tonnak pusztán a dzsihádisták ellen alkalmazott stratégiája változott, a cél változatlanul a terrorszervezet teljes megsem­misítése. Az amerikai külügy­minisztérium szerint Pompeo körútja során felkeresi Egyipto­mot, Bahreint, az Egyesült Arab Emírségeket, Szaúd-Arábiát, Ománt és Kuvaitot, illetve a Szaúd-Arábia, Egyiptom és az emírségek által továbbra is boj­kottált Katarba is ellátogat. (MTI) Irán: komplett hülye amerikai vezetők Teherán. Szokatlanul élesen bí­rálta az USA vezetését Irán leg­főbb vallási és politikai vezetője. Ali Hamenei ajatollah szerint néhány amerikai politikus és tisztségviselő, jkomplett hülye”. Az ajatollah honlapján angolul közzétett leirat szerint a legfőbb iráni vezető gúnyolódott azokon az amerikai tisztségviselőkön is, akik kormányváltást követeltek Iránban, és azt hirdették, hogy a jelenlegi vezetés 2018 vége előtt meg fog bukni. (MTI) Salvini új európai tavasz hőse lenne Varsó. Lengyelország és Olasz­ország az új európai tavasz hősei lesznek, a májusi európai parla­menti választás után új európai egyensúly megteremtésére töre­kednek majd -jelentette ki Var­sóban az olasz kormányfőhe­lyettes és belügyminiszter. Mat­­teo Salvini a Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszterrel kö­zösen tartott sajtóértekezleten azt mondta: Európában éveken át a francia-német tengely volt túl­súlyban, Varsó és Róma azonban egy „új európai egyensúly” megteremtésére törekszik, melynek során „a valódi európai értékek reneszánsza jön”. (MTI) Trump elnök televíziós beszéde közben. Érzelmi húrokat pengetett. (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök beleegyezne abba, hogy az amerikai-me­xikói határon ne fal, hanem acólkerítós épüljön - derült ki a Fehér Ház Ovális Irodájából közvetített tévébeszédóből, amelyet a nagy televíziós csatornák is sugároztak. A jóslatokkal ellentétben az elnök nem jelentette be, hogy szükségállapotot hirdetne. Bár komoly dilemma előzte meg a döntést, végül az összes nagyobb amerikai televíziós csatorna közvetí­tette Donald Trump elnök első, a nemzetnek intézett 9 perces televízi­ós beszédét, amit a Fehér Házban tar­tott meg, és amit a mexikói határra tervezett határzár miatt adott elő. A dilemma lényegét az adta, vajon szakmai kötelessége-e közvetítenie a társaságoknak egy olyan elnök be­szédét, aki többszörösen háborút hir­detett a szabad sajtó és a valóság el­len. Végül a nagyobb csatornák mind kapcsolták az Ovális Irodát. Trump egyes várakozások ellené­re sem rendelt el szükségállapotot, és miközben több ponton odaszúrt a demokratáknak, a szokottnál igye­kezett valamivel rugalmasabb be­nyomást tenni. Utóbbi nem volt annyira meglepő, mivel a demokra­ták a félidei választások óta többség­ben vannak a képviselőházban, így a tervezett határzár költségeinek meg­szavazása nélkülük nem elképzelhe­tő. A munkálatok költségeit Trump hatósági adatokra hivatkozva 5,7 milliárd dollárban jelölte meg, és azt kérte a demokratáktól, hogy azonnal üljenek asztalhoz az ügyben. A beszéd legfontosabb tartalmi eleme: az elnök kész beleegyezni ab­ba, hogy betonfal helyett acélkerítés épüljön a mexikói határvonalon, ahol szerinte súlyos humanitárius és nem­zetbiztonsági krízis robbant ki az el­múlt években. Trump szerint elfogy­tak az USA eszközei, hogy a közép­amerikai menekülteket elhelyezzék, visszatartsák és visszaküldjék anya­országaikba. A latin-amerikai szár­mazású amerikai állampolgároknak azt üzente: épp a legális és már lete­lepedett bevándorlók bérhelyzetét és lehetőségeit szűkíti az, ha az illegális migrációt nem fékezik meg. Még azt is megengedte, hogy vannak jó be­vándorlók, akik törvényeket betartva érkeznek Amerikába és gazdagítják a nemzetet, sőt egy ponton érzelmi hú­rokat pengetve lélek és szív válságát emlegette, miközben szólt saját vá­lasztóihoz is. így például elmondta, több mint 260 ezer illegális beván­dorlót tartóztattak le az elmúlt két év­ben az USA-ban, és konkrét bűncselekményeket is felemlegetett. Némileg megtévesztően arról is beszélt, hogy 2019-ben a határokon beáramló kábítószer több amerikai halálát okozza majd, mint a vietnámi háború, bár azt elfelejtette hozzáten­ni, az új típusú, az opioid-krízist sú­lyosbító drogok és más segédanya­gok túlnyomó többsége fentanil és származékai formájában Kínából ér­kezik az országba és okoz egészség­­ügyi válságot. A beszédre azonnal reagált Chuck Schumer szenátusi demokrata frakcióvezető, aki szerint Trump félelemre építi politikáját té­nyek helyett, és megosztottságot szül egység helyett. (MTI, 444.hu) Brexit: fortélyos félelem szele a brit parlamentben 303:296 arányban vereséget szenvedett a Theresa May vezette brit kormány a parla­mentben egy adózási kérdés­ben. A döntés azt jelzi, elkezd­tek együtt szavazni kormány­­párti és ellenzéki képviselők azért, hogy ne tudjon megálla­podás nélkül kizuhanni Nagy- Britannia az EU-bél. London. Ez összességében kedve­ző hír a kemény brexittől félőknek, mert afelé mutat, hogy a brit parla­ment által jóváhagyott megállapo­dással fognak március 29-én kilépni a britek, ha tényleg kilépnek valami­kor. A jövő kedd esti brit parlamenti alsóházi szavazáson várhatóan el­utasítja majd a képviselők többsége a Theresa May kormányfő által az Eu­rópai Unióval összehozott brexit­megállapodást, így elvileg reális for­gatókönyvvé lép elő az, hogy Nagy- Britannia március 29-én éjfélkor a brit és más tagállami parlamentek ál­tal ratifikált megállapodás hiányában zuhan ki az EU-ból (no-deal Brexit). Mivel ebben az esetben azonnal kül­ső, harmadik félnek minősülne az EU szempontjából Nagy-Britannia, amellyel a normál világkereskedelmi szabályok szerint lehet csak keres­kedni, és így visszajönnének a vám­­ellenőrzések és egyéb adminisztratív akadályok, ezért ez a forgatókönyv számos területen ellátási késedelme­ket, súlyos zavarokat okozhatna (élelmiszer- és gyógyszerhiány, fel­torlódó szállítmányok stb.) mind az EU-ban, mind Nagy-Britanniában. Ezt a potenciális gazdasági és jogi káoszt igyekezett elhárítani brit par­lamenti képviselők többsége a sza­vazással, azaz arra akaiják rábírni a kormányt, hogy mindenképpen jó­váhagyott megállapodással lépjen ki Nagy-Britannia az EU-ból, ha tény­leg kilép. A szavazás értelmében az adótörvényekhez csak akkor nyúl­hat hozzá a kormány (pl. a kilépés miatt megugró költségvetési hiány leszorítása érdekében), ha a parla­ment hozzájárulását adja ahhoz, hogy megállapodás nélkül léphes­sen ki az ország az EU-ból, vagy visszavonja az kilépési szándékát. Az mindenesetre nagyon fontos, hogy elkezdett működni a két nagy párt egy irányba szavazása a témá­ban, azaz most már jól látszik: a brit parlament alsóházában többségben vannak azok, akik el szeretnék ke­rülni, hogy megállapodás nélkül zu­hanjon ki az ország az EU-ból. A legfrissebb hatástanulmány sze­rint csaknem egyhetes torlódásokat okozhatna a legforgalmasabb angliai kompkikötőbe, Doverbe vezető uta­kon már az is, ha a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése esetén egy percnél alig hosszabb ide­ig tartó vámvizsgálatnak vernék alá a kontinensre átkelő teherjárműveket. A patinás University College Lon­don (UCL) egyetem szerint egyperc­­nyi vizsgálat már 6-8 órás torlódást okozna kedden, szerdán és csütör­tökön, a legforgalmasabb három napon, 70 másodperces vámellen­őrzés esetén pedig 1200-2724 közé lenne tehető a feltorlódó kamionok száma, és ez már hatnapos várako­zást jelentene. A Financial Times által megszerzett tanulmány szerint az a kamionos, aki ebbe a sorba hét­főn beáll, szombat délután jutna át a kontinensre. (Portf., MTI) Megegyezés született a Máltánál veszteglő mentőhajókon tartózkodó 49 mig­­ráns, illetve a szigetországban lévő társaik sorsáról, így a mentőhajók kiköt­hetnek Máltán - közölte a máltai miniszterelnök. Joseph Muscat szerint a Máltán lévő 249 migráns, valamint a két német mentőhajón tartózkodó 49 em­ber közül 220-at más európai uniós tagállamok vesznek át vagy hazatérnek. A migránsokat Németország, Franciaország, Portugália, Írország, Románia, Lu­xemburg, Hollandia és Olaszország között osztják szét. Dimitrisz Avramopu­­losz, az Európai Unió migrációs biztosa üdvözölte a megállapodást, (tasr/ap) Kim Kínával egyeztetett Peking. Tegnap elhagyta Pekin­­get a Kim Dzsong Unt szállító kü­lönvonat, miután az észak-koreai vezető befejezte tárgyalásait Hszi Csin-ping kínai államfővel, akivel feltételezhetően áttekintette a Do­nald Trump amerikai elnökkel ter­vezett újabb csúcstalálkozójának előkészítését. A Yonhap dél-koreai hírügynökség szerint Kim ma haj­nalban érkezik haza az észak-koreai fővárosba. Kim Dzsong Un - fele­sége társaságában - kedden érke­zett Pekingbe, majd egyórás ta­nácskozást folytatott a kínai elnök­kel, aki azt követően fogadást adott az észak-koreai vezető tiszteletére. Kim éppen aznap ünnepelte 35. születésnapját. A phenjani delegá­ció tagja volt Ri Jong Ho külügy­miniszter és Kim Jong Csői, az USA-val folytatott nukleáris témá­jú megbeszélésekért felelős főtár­gyaló is. Hazaindulása előtt Kim Dzsong Un látogatást tett egy pe­kingi gyógyszeripari vállalatnál, majd Hszi Csin-pinggel ebédelt, mielőtt elindult volna a pályaud­varra. A két vezető megbeszélése­iről a felek nem közöltek részlete­ket. Ez volt a negyedik alkalom, hogy Kim Dzsong Un Kínába lá­togatott. Feltételezések szerint az amerikai elnökkel tartandó máso­dik csúcstalálkozót készíthették elő, amelyre talán már az év elején sort kerítenek. Az első tavaly júni­usban volt Szingapúrban. A máso­dik fő témája is az lehet, mint az el­sőé, hogy Eszak-Korea az ellene érvényben lévő nemzetközi szank­ciók feloldása fejében számolja fel atom- és rakétaprogramját. Donald Trump nemrég úgy fogalmazott: „a nem túl távoli jövőben” való­színűleg bejelentik, hol tartják meg következő személyes találkozóját a phenjani vezetővel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents