Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-09 / 7. szám
Kelet- és Közép-Szlovákia 2019. január 9., szerda, 16-17. oldal A leleszi premontrei rendházat valószínűleg 1188 és 1196 között alapították. Bogoly János Templomaink című könyve szerint erről a 14. századi másolatban fennmaradt, 1211-ben vagy 1214-ben keltezett, II. András által kibocsátott leleszi alapítólevél is tanúbizonyságot tesz. A kolostor a 19. század végéig nemcsak a falu, hanem az egész régió történelmének egyik meghatározó intézménye volt. A tatárjárás során ugyan a rendház és a község is megsemmisült, de később mindkettőt újjáépítették. 1369-ben már mint falu (villa Lelez) szerepel az okiratokban. 1403-ban a Pálóczi család erőszakkal elfoglalja az időközben hiteles hellyé előléptetett rendházat és a községet. A15. században Lelesz már mezővárosi jogokkal bírt. A16. században több támadásnak volt kitéve, 1527-ben Habsburg Ferdinánd katonái fosztogatták, 1557-ben pedig Perényi Gábor vette birtokba. Tőle három év múlva Telekessy, felsőmagyarországi főkapitány foglalta vissza. 1567 után a szerzetesek elhagyták a rendházat. A világi igazgatás több mint 100 évig tartott, majd 1697-ben visszaállították a premontreiek státuszát. Visszakapták korábbi birtokaikat, sőt többet visszaszereztek azok közül is, melyeket a tatárjárás során vesztettek el, például Királyhelmec mezővárosát. A szerzetesek uralma a város felett 1787-ig megmaradt, amikor II. József a premontrei rendet is megszüntette. 1802-ben a rendet újra visszaállították, és az megkapta korábbi birtokait is. (Leczo Zoltán felvétele) Tinik estek egymásnak az utcán - hogyan látja a pszichológus NÉMETI RÓBERT Futótűzként terjedt a közösségi portálokon az a videó, amelyen két verekedő tinédzser látható, akiket a körülöttük állók biztatnak. KASSA Bár pontosan nem tudni, mi miatt tört ki a verekedés, mivel a rendőrség nem nyilatkozik, amíg fel nem deríti az esetet, egy azonban tény: 12-15 éves lányok verekedtek az utcán egy kb. százfős, hasonló korú nézősereg előtt. Vajon mi történhetett? Az interneten, majd a közmédiában is közzétett videóról Hadas Katalin pszichológus nyilatkozott lapunknak. „Felvetődött az is, hogy pénzt szedtek a nézőktől. Akár komoly sérülést is okozhattak volna egymásnak: egy erős ütés rossz helyre, vagy egy szerencsétlen esés, és máris megvan a baj. Szemmel láthatóan valami elhomályosította az agyukat, csak a verekedés volt a fontos” - nyilatkozta a videó láttán a pszichológus, aki szerint nem kizárt, hogy valóban a pénz volt a háttérben, de ezt nem lehet bizonyítani. „De az is könnyen meglehet, hogy valamin összeveszhettek a lányok, és verekedéssel rendezték a vitát. Az is lehet, hogy heccből estek egymásnak” - tette hozzá a szakember. A pszichológus szerint az agresszió megnyilvánulásai sokfélék lehetnek, az életkortól függően is. Ranschburg Jenő magyarországi pszichológus meghatározása szerint agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, melynek indítéka, hogy- nyílt vagy szimbolikus formában- valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzunk. Agresszív gyerek „A meghatározásból kiderül, hogy mindig egy másik személy (vagy tárgy) ellen irányuló negatív és szándékos viselkedésről van szó. A »másik« ellen irányuló viselkedés feltétele az én és a másik megkülönböztetése, amely a két, két és fél éves korra tehető. Eleinte azt tapasztaljuk, hogy a gyerek gyakran rongálja a tárgyakat, a játékait, alattomosan és váratlanul csíp, rúg vagy harap. Később megjelennek olyan viselkedések, mint a durva beszéd, a szitkozódás, az állatok kínzása, verekedés kezdeményezése” - mondta Hadas Katalin. A szakember szerint az iskoláskortól tovább „színesedik a paletta”: rossz magatartás az iskolában és az iskolán kívül, öncélú pusztítás és rombolás, rágalmazás, becsmérlés, valamint bosszúvágyó és indulatos viselkedés jelenhet meg. „Amikor az iskolai agressziót elemezzük, fontos figyelembe venni az említett viselkedések gyakoriságát és erősségét. Nagyon fontos lenne, hogy a pedagógusok minél korábban észleljék az ilyesmit, mert ezek a későbbi antiszociális magatartás előjelei lehetnek. Számos országban már felismerték, hogy az agresszió körébe tartozó jelenségek és ezek hatásai a gyerekeket és a fiatalokat érintik leginkább. Külföldi kutatási eredmények, tudományos elemzések jelzik, hogy az agresszív viselkedés, az erőszakos és bűnözői magatartás között összefüggés van” - állítja a szakember. Egy diagnosztikai skála szerint, ha 10-18 éves korban az alábbi megnyilvánulásokból három vagy annál több megtalálható egy gyerek viselkedésében, akkor fennáll az antiszociális viselkedés kialakulásának veszélye. Az agresszív színezetű megnyilvánulások közé tartozik például a rendszeres csavargás, a rossz iskolai magatartás, a törvénybe ütköző cselekmények, éjszakai elszökések otthonról, állandó hazudozás, alkalmi szexuális kapcsolatok ismétlődése, gyakori részegség vagy kábítószerezés, lopás, vandalizmus, rossz iskolai teljesítmény, az otthoni és az iskolai szabályok rendszeres megszegése, verekedések kezdeményezése. A csalód szerepe A felmérések azt mutatják, hogy bár a pedagógusok többsége észleli tanítványainál ezeket a viselkedésformákat, mégsem gondolják tanítványaikról, hogy veszélyeztetettek lennének. „A valóságban az agressziónak belső és külső okai is lehetnek, és örökölt hajlamok alapján is létrejöhet. Ilyen örökölt tényező lehet a biotípus, a dupla Y kromoszóma, valamint alkati és idegrendszeri adottságok. Az ikerkutatások eredményei azt valószínűsítik, hogy az örökölt hajlam szerepe az agresszió létrejöttében 25-30 százalék között van. Bár az agresszió belső okai vitathatatlanok, a főszerepet mégis a külső környezeti tényezők játsszák. A leggyakoribb külső l tényezőket elsősorban az anya-gyermek kapcsolat hiánya vagy valamilyen zavara, a negatív családi minták, a család belső patológiája, a pozitív családi értékrend hiánya, a brutális, rideg, dresszúra jellegű, elhanyagoló nevelés, az iskolai hatások (eltúlzott konformizmus, „beskatulyázás”), a kortársak által nyújtott negatív minták, illetve a média (televízió, filmek, számítógépes játékok) által közvetített agresszió” - nyilatkozta a pszichológus, aki külön felhívja a figyelmet a média negatív hatására. A zavarok korrigálása csakis a kiváltó okok feltárása alapján tervezhető meg. Fontos szeretettel és bizalommal bánni a gyerekkel. „Ez támaszt jelent a gyereknek, de i határozott követelményeket is je: lent. A megelőlegezett szeretet nem lehet indokolatlan kényeztetés, ba- I busgatás. Ezzel párhuzamosan feladatokat kell adnunk a gyereknek. Ezek a feladatok segíthetnek a feszültség levezetésében és közösségbe való beilleszkedésében. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az agresszió fokozott energia, amely valamilyen cselekvésre sarkall. Éppen ezért fontos lehetővé tenni az agresszív feszültség csökkentését például sport, fizikai munka, művészi tevékenység stb. segítségével Szintén nagyon fontos a gyerek helyes viselkedésmintáinak rendszeres jutalmazása és a negatív viselkedések megfelelő büntetése, arra vigyázva, hogy mindig a jutalmazás legyen túlsúlyban. Feltétlenül kerülni kell, hogy indulatkitöréssel, agresszióval, megszégyenítéssel és fizikai bántalmazással reagáljunk a gyerek viselkedésére, mert ezzel újabb mintát nyújtanánk az agresszióhoz, illetve fokoznánk a gyerek indulatait. Szintén elkerülendő, hogy visszafojtott ingerültséggel bánjunk a gyerekkel, amikor indulatos vagy durva, mert így nem fogja megérteni tettének helytelenségét és súlyosságát. Az is helytelen magatartás, ha a felnőtt verbálisán vagy nem verbálisán (például egy elégedett mosoly) megerősíti a gyerek másokon elkövetett agresszióját. A »jól tetted, fiam«, »ne hagyd magad« és az ehhez hasonló megjegyzések megerősítik a gyerek negatív viselkedését. Nem szabad következetlennek lenni, mert azzal a felnőtt aláássa saját tekintélyét” - zárta Hadas Katalin pszichológus.
