Új Szó, 2019. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-09 / 7. szám
RÖVIDEN Pekingbe utazott az észak-koreai vezető Phanjan/Peking. Kim Dzsong Un megérkezett kínai látogatására. Kim vonata szigorú biztonsági intézkedések mellett érkezett meg Pekingbe. A kínai média értesülése szerint Kim csütörtökig marad Pekingben. Feltételezik, hogy az amerikai elnökkel tartandó második csúcstalálkozót készítik elő, amelyre talán már az év elején sort kerítenek. Az első tavaly júniusban volt Szingapúrban. A második fő témája is az lehet, mint az elsőé, hogy Észak-Korea számolja fel atom- és rakétaprogramját. Az észak-koreai vezetők korábbi látogatásairól mindig csak utólag adott ki információt a pekingi, illetve a phenjani vezetés. (MTI) Megtámadták az AfD egyik vezetőjét Berlin. Megtámadták a legnagyobb német ellenzéki párt, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) brémai tartományi vezetőjét, a politikus kórházba került. A Frank Magnitz elleni támadás ügyében politikai bűncselekmény gyanújával indult nyomozás, a maszkot viselő férfiak súlyos sebesüléseket okoztak a politikusnak, aki kórházi ápolásra szorul. A rendőrség szerint a szövetségi parlamenti képviselőt a brémai belvárosban támadták meg. A politikusra több ember rontott rá, a támadásban megsebesült. (MTI) 9 uniós tag fogadna be menekülteket Brüsszel. Kilenc európai uniós tagállam hajlandó lenne befogadni embereket a Málta partjainál veszteglő két mentőhajóról, de ez még nem jelenti az ügy lezárását, Valletta ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy az elmúlt hetekben partra szállított menedékkérőket is osszák szét e megoldás keretében - jelentette a Politico brüsszeli hírportál. A német civil szervezetek hajóin 49 kimentett bevándorló tartózkodik, második hete kikötési engedélyre várva. Őket befogadnák a szóban forgó tagállamok, Málta azonban leszögezte, az elmúlt hetekben partra szállított további, 250 menedékkérőt is szét kell osztani a megoldás részeként, ám erről nincs még megállapodás. (MTI) Támadásba lendült az Iszlám Állam Damaszkusz. 32 harcos meghalt az Iszlám Állam terrorszervezet és a Szíriái Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab koalíció összecsapásaiban Kelet-Szíriában. A dzsihádisták ellentámadást indítottak a kurd-arab koalíció ellen, kihasználva a térségbeli homokvihart. Az összecsapásokban a koalíció 23 harcosa halt meg, az Iszlám Állam 9 embert veszített. Az SDF az USA vezette nemzetközi koalíció támogatásával szeptemberben kezdett offenzívát a dzsihádista szervezet maradéka ellen Deirez-Zór tartományban. (MTI) 8|________________ KÜLFÖLD 2019. január 9.1 www.ujszo.com Erőteljes fellépés a francia sárga mellényesek ellen A francia kormány egy új törvénnyel kívánja eltiltani a rendbontókat a jobb életkörülményeket követelő sárga mellényesek egyre erőszakosabb tüntetésein való részvételtől és megakadályozni a be nem jelentett megmozdulásokat - jelentette be Edouard Philippe miniszterelnök. Párizs. „A legtöbb francia városban a tüntetések békésen zajlottak, de nem fogadhatjuk el, hogy egyesek rendbontásra, törésre-zúzásra, égetésre használják fel ezek a tüntetéseket. Soha nem lehet ilyeneké az utolsó szó a hazánkban” — fogalmazott Edouard Philippe a szombati újabb zavargásokra utalva, amelyeken 345 embert állítottak elő. Az új szabályozást a fútballhuligánok elleni törvénykezés mintájára kívánja a kormány ' megalkotni: a tüntetéseken rendzavarást kezdeményezőket nyilvántartásba vennék és eltiltanák a további megmozdulásokon való részvételtől. A kormány február elején terjeszti vitára a törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé, emlékeztetve arra, hogy a jobboldali többségű szenátus októberben már megszavazott egy eléggé hasonló javaslatot. A tervezet szerint szigorúbban büntetnék azokat, akik nem bejelentett tüntetéseket szerveznek és azok, akik arcukat eltakarva jelennek meg ezentúl egy megmozduláson, nem egy-szerüen pénzbírsággal sújtható szabálysértést, hanem bűncselekményt követnének el. A kormány célja az is, hogy a tüntetéseken okozott károkat ezentúl ne az adófizetők pénzéből a kormány vagy az önkormányzatok fizessék ki, hanem a rendbontóknak kelljen megtéríteni a csoportosan elkövetett rombolások költségeit. A miniszterelnök elmondta: a sárga mellényes megmozdulás november 17-i kezdete óta. 5600 rendbontót állítottak elő, akik közül eddig ezer embert ítéltek el a bíróságokon. A kormányfő jelezte, hogy a sárga mellényesek következő hétvégi megmozdulásán megerősítik a biztonsági intézkedéseket, amely a decemberi mozgósításhoz lesz hasonló: országszerte mintegy 80 ezer rendőr és csendőr lesz az utcákon, Párizsban 5 ezer rendőrt és a csendőrség páncélosait vezénylik ki a közterekre. A rendőrség szerint szombaton országszerte csaknem 50 ezer, Párizsban 3500 sárga mellényes tüntetett, ami jóval kevesebb, mint a megmozdulás kezdetén két hónappal ezelőtt, amikor mintegy 300 ezren tiltakoznak, de emelkedést jelent a december végi 32 ezerhez képest. A kormány álláspontja szerint már csak egy radikalizálódott kisebbség folytatja a megmozdulásokat, amelyeken egyebek mellett a vagyonadó visszavezetését és az állampolgári kezdeményezésű népszavazás intézményének bevezetését is követelik. (MTI) A fal miatt bénult le az USA Donald Trump akár szükségállapotot is hirdethet a mexikói határon kialakult helyzet miatt A mexikói-amerikai határon felhúzott fal sem állítja meg az USA-ba illegálisan érkező tömegeket (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnök még nem döntött arról, hogy szükségállapotot hirdet-e az amerikai-mexikói déli határon kialakult helyzet miatt - jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök. A fal körüli vita miatt részben megbénult az amerikai államapparátus működése. Mike Pence hangsúlyozta: a Fehér Ház jogi irodája egyelőre vizsgálja a szükségállapot kihirdetésének törvényi feltételeit. „A demokratáknak muszáj elkezdeniük a tárgyalásokat” - sürgette az alelnök a Demokrata Párt kongresszusi vezetőit a részleges kormányzati leállás megszüntetéséről és a határfal építéséről az elnökkel folytatandó egyeztetések folytatására. Pence és Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter a kongresszusba látogat, hogy a republikánus politikusokkal egyeztessen az amerikai-mexikói határon építendő fal ügyében. A Politico c. lap szerint azt szeretnék elérni, hogy a republikánus törvényhozók egységesen támogassák Trump kérését a határfal építésének ügyében. Az alelnök eddigi egyeztetései a kongresszus vezető demokrata párti politikusaival eredménytelenek voltak, a demokraták változatlanul csakis a kormányzati leállás megszüntetéséről hajlandóak tárgyalni, a határfal építéséről nem. 300 ezer amerikai harmadik hete ha akarna, se tudna dolgozni menni. Ok mind olyan amerikai minisztériumoknak és kormányhivataloknak dolgoznak, melyek finanszírozásáról még tavaly decemberben kellett volna döntenie az akkor még republikánus többségű képviselőháznak, de a költségvetési vita patthelyzetbe fordult, mert Trump nem hajlandó úgy elfogadni a költségvetést, ha abban nincs legalább 5 milliárd dollár a mexikói határra tervezett, ezer mérföldes betonfalra. Hogyan lett Donald Trump legfőbb választási ígérete, hogy betonfalat épít a mexikói határra? A New York Times szerint az elnök tanácsadói a választási kampány hevében a bevándorlást azonosították az egyik leginkább mozgósító témaként. És mert tudták, hogy Trump képtelen tartani magát az előre megbeszélt forgatókönyvekhez, témákhoz, ezért egyfajta memóriagyakorlatként dobták be a jelszót: ,.Építsünk falat!”. Gondolták, hogy az építőiparból érkezett jelölt ezt talán képes lesz megjegyezni... A fal persze a tanácsadók fejében csupán szimbóluma volt a bevándorlás elleni harcnak, ők maguk tisztában voltak vele, hogy a bevándorlás problémáját nem egy betonfal fogja megoldani. Viszont Trump az elmúlt négy évben - az elnökjelölti kampányának kezdetétől mostanáig - annyit hajtogatta, hogy felépíti azt a falat, hogy abból már nem nagyon van hova visszatáncolnia. Ráadásul nem csak ő szorult sarokba az ügyben. Hanem a demokraták is, akik mostanra a fal ellenzését tették jelszavukká, pedig annak idején, Bush elnöksége alatt még olyan prominens szenátoraik is megszavazták a határra telepített kerítést, mint például a későbbi elnök, Barack Obama. Fel is épült vagy 600 mérföldnyi kerítés az amerikai határon, ehhez képest most a demokraták képviselőházi vezére, Nancy Pelosi már arról beszél, hogy határra falat húzni „erkölcstelen”. A fal valóban nem megoldás a problémára: az USA-ba a bevándorlók elsöprő többsége nem a zöldhatáron át érkezik, hanem szabályosan, vízummal. Csak aztán nem megy haza. Őket eddig sem akadályozta meg semmiben az, hogy milyen kerítés vagy fal áll a határon, és ezután se fogja. (MTI, 444.hu) Elfogták a német közszereplők adatait ellopó diákot Nem voltak társai a csaknem ezer német közszereplőt érintő adatlopás feltételezett elkövetőjének, a gyanúsított a nyomozás első megállapításai alapján önállóan, közreműködők nélkül működött - közölte tegnap a német szövetségi bűnügyi hivatal (BKA). Berlin. A gyanúsított 20 éves, német állampolgár, a szüleivel él Hessen tartományban, tanulói jogviszonyban áll, büntetlen előéletű. Aktív és volt politikusok, újságírók, művészek személyes adatait szerezte meg és hozta nyilvánosságra illetéktelenül. A nagyszabású adatlopást azzal indokolta, hogy „dühítették” az érintett közszereplők egyes megnyilvánulásai - mondta Georg Ungefúk, az informatikai bűncselekmények feltárásával foglalkozó ügyészség (ZIT) vezetője. A fiatalembert még vasárnap vették őrizetbe, informatikai eszközeit lefoglalták. Beismerő vallomást tett, és nemcsak a tettére rótt jogsértéseket ismerte el, hanem a történtek rekonstrukcióját is nagyban segítette. A gyanúsított mély megbánást tanúsított, az eljárás révén ismerte fel tettének súlyosságát. Kihallgatása után szabadlábra helyezték, mert nem fenyeget az elmenekülés vagy a bizonyítékok megsemmisítésének veszélye - mondta Georg Ungefúk. A fiatalember összetett műveletekkel jutott hozzá az adatokhoz, kihasználva a biztonsági réseket, amelyek közül többet már lezártak. Az adatlopás 994 embert érint. A legtöbben, 425-en a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vagy a bajor testvérpárt, a Keresztény szociális Unió (CSU) tagjai, a második a koalíciós társ SPD 318 érintett párttaggal, Az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali ellenzéki erőt nem érinti az adatlopás. Az esetek túlnyomó többségében csupán kapcsolattartási adatok - telefonszámok, e-mail-címek, posta: címek - kerültek illetéktelen kezek: be, ám 50 esetben érzékeny személyes információk, például családta; gokkal folytatott üzenetváltások vagy nyaraláson, családi eseménye; ken készült felvételek is. Az adatok ; már hetek óta szivárogtak egy Twitter-oldalon megjelentetett linkek révén, amikor a hatóságok január 3-án észlelték, hogy nagysza: bású visszaélés történt. (MTI)
