Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-05 / 278. szám
6 I KULTÚRA 2018. december 5. lwww.ujszo.com Egy regényes élet Fadrusz János szobrászművészről írt könyvet egy pozsonyi levéltáros húga LitFest idén két helyszínen Kirélyholmec/Kassa. Ma Királyhelmecen, holnap pedig Kassán zajlik az a különleges rendezvény, amelyet immár hetedik éve koordinál a Fecsó Pál Polgári Társulás, és amelyen a kortárs irodalom kap főszerepet, más művészeti ágak tükrében. A középiskolásokat megmozgató akció lényege, hogy irodalmi alkotások (főleg novellák és versek) ihletésére készültek zenés produkciók, színpadi jelenetek, kisfilmek, tánckoreográfiák, festmények és grafikák, szaktanári vezetéssel, a művek alapos elemzését követően. Az idei „nyersanyagot” a budapesti Falcsik Mari költő, a szintén budapesti Lantos László, a királyhelmeci Ploniczky Tamás és a somoij ai R. Nagy Krisztián írók szolgáltatták, akikkel Forgács Miklós dramaturg, író, rendező beszélget, és akik láthatják, mit „müveitek” a szövegeikkel a fiatalok. A LitFeszt ma 11.30-kor kezdődik a királyhelmeci gimnáziumban, ahol a helyi Sycorax diákszínpad mutatja be a Falcsik Mari, R. Nagy Krisztián és Lantos László művei alapján született műsorát, Pecsők Marianna rendezésében. A kassai program holnap 16 órakor kezdődik a Márai Stúdióban. A Bodon Andrea vezette KGSzT diákszínpad Vallomások címmel készített előadást, Lantos László pedig Jeanett Poett társaságában mutat be performanszt, Tancer Tamás szintén ebben a műfajban mutatkozik be, Nagy Gergely elektronikus zenére fogalmazza át az irodalmi műveket, a Zekeres együttes és Vargha Balázs megzenésített Falcsik Mari-versekkel lép fel, Fecsó Andrea akciófestészettel, Bodó Krisztina tánccal készül, a helmeci gimnazisták pedig levetítik Ploniczky Tamás Gyerekzár című novellája alapján készült videóinstallációjukat. (A fiatalok képzőművészeti alkotásaikból idén első alkalommal külön kiállítás is nyílik, december 13-án a kassai MaJel Centrumban.) Helyhiány miatt több produkciót nem tudunk megemlíteni, aki kiváncsi a nem mindennapi eseményre, látogasson el valamelyikhelyszínre. Guk) BALOGH MÁRTA Izgalmas életrajzi regény jelent meg szinte visszhangtalanul a 19. és 20. század fordulójának egyik legtehetségesebb szobrászművészéről, aki Pozsonyban született, de az egész Kárpátmedencében figyelemre méltó alkotásokat hagyott hátra. Négy évvel ezelőtt a pozsonyi Phoenix Polgári Társulás jóvoltából -Nádori Lídia fordításában - jelent meg először magyar nyelven Czech- Batka Antónia Töredékek egy művész életéből című regénye. A művet először németül (Fragmente aus einem Künstlerleben), folytatásokban közölték a Pressburger Zeitung hasábjain, majd 1908-ban könyv formájában Carl Angemayer pozsonyi kiadójánál látott napvilágot. A szerző eredetileg- a könnyebb érvényesülés miatt ugyanis akkoriban női íróknak „nem illett” publikálni - Göröngy Imre álnév mögé rejtőzött. Valódi kilétét körülbelül száz évig homály fedte, csak nemrég derült fény arra, hogy a Göröngy Imre név alatt az ismert pozsonyi levéltáros, Batka János húga, Czech- Batka Antónia bújik meg. A regény főhőse, a pozsonyi születésű Fadrusz János korának híres szobrászművésze volt. Az életrajzi alkotás húsz éven keresztül, a főszereplő ismertté válásának évétől, 1883-tól, egészen haláláig, 1903-ig követi Fadrusz életét, munkásságát. Batka Antónia jóvoltából képet kapunk arról, hogyan vált az egyszerű fafaragóból korának ünnepelt szobrászává. Betekintést nyerhetünk a virágvölgyi templommal szemközt álló házban található szobájába, amely egyszerre szolgált hálóhelyiségként, étkezőként és műteremként. De részletes leírást kapunk a munkaeszközeiről, szerszámairól is. Az életrajzi regény egyik legkiemeltebb vonala a művész és Biard bárónő közti szerelmi szál. Batka Antónia közli levelezésüknek egyes részleteit is. Ezekből kiderül, hogy a müveit bárónő teljesen elbűvölte a szobrászt. Egy idézet a levelekből: „Úgy gondolja, megértem Önt. Igen, megértettem Önt, méghozzá tökéletesen, csak Ön nem értett meg engem, és nem is fog soha; csak egyvalamit akarok Önnek mondani: nincs a földön olyan nő, aki túl jó lenne nekem, és én soha nem fogom olyan rossznak gondolni magam, hogy egy nő játékszere legyek.” Thérese Biard azon kevés szereplők egyike, akinek nevét az írónő nem titkolta el. A legtöbb szereplőt ugyanis név nélkül jeleníti meg. Ennek a névtelenségnek az oka az lehetett, hogy a mű Fadrusz János halála után csupán pár évvel jelent meg, amikor a műben szereplők többsége még élt. A Töredékek egy művész életéből viszont nem csak Fadrusz János életét tálja elénk. Részletes leírást kapunk a 19. századi Pozsony utcáiról, házairól, a polgárok mindennapjairól. Például a Mihály-kapuról, a 17. században épült barokk óratoronyról megtudhatjuk, hogy: „A torony ötö-Az életrajzi regény egyik legkiemeltebb vonala a művész és Biard bárónő közti szerelmi szál. Batka Antónia közli levelezésüknek egyes részleteit is. dik és hatodik emelete között, kívül a tornyon, széles vasráccsal ellátott folyosó fut körbe. Innen figyelte az őr, nincs-e tűz valahol a közelben. Fölötte mind a négy égtáj felé messziről is jól látható, esténként megvilágított számlap mutatja az időt. Minden teljes órában felcsendülő harangszavával a torony napközben is meghatározza az elegáns, élénk utca hangulatát...” De ugyanilyen aprólékosan megtudhatjuk, hogyan néztek ki a városháza termei. Batka Antónia Fadrusz János alkotásait is army ira élvezetesen új a le, hogy teljesen magunk elé tudjuk képzelni őket. A regény nagy figyelmet szentel a Mária Terézia-szoborcsoportnak, mely a pozsonyi Koronázási domb téren (a mai Eudovít Stúr tér) állt 1897-től. Sajnos, csak huszonnégy évig gyönyörködhettek benne az arra járók, mert 1921 -ben a csehszlovák légionáriusok megsemmisítették. Hangulatos helyzetképekkel betekintést nyerhetünk a pozsonyi polgárok mindennapjaiba, megtudhatjuk, hogyan ünnepelték május 1-jét, milyen előkészületek előzték meg és miként zajlott a Mária Teréziaszoborcsoport avatása. Batka Antónia művének utolsó oldalain Fadrusz lelki szenvedéseiről olvashatunk, miként hatott rá, hogy az Erzsébet királyné szobrára kiírt pályázatra beküldött művét a zsűri nem fogadta kitörő lelkesedéssel. A regény irodalmi értékem, életszerű dialógusain túl kitűnő forrásanyag lehet, mivel történelmi adatokat, pontos leírásokat sorakoztat fel, rengeteg mindent megtudhatunk FadruszJánosról,valaminta 19.és20. század fordulójának Pozsonyáról. Örömteli tény, hogy a művész születésének 160., valamint halálának 115. évfordulójára hamarosan megjelenik egy másik könyv is, a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás gondozásában, gyerekek részére. Forgács Péter kötetében Fadrusz mesehőssé válik, élete pedig meseszerű, kalandos történetté, ahogy a Pozsonyi mesék sorozat összes eddigi kötetében történt. Bartók Béla, Kempelen Farkas, Batka János, Széchenyi István és Lechner Ödön után tehát őt is megismerhetik a legkisebbek. Batka Antónia: Töredékek egy művész életéből, Phoenix Polgári T ársulás, Pozsony, 2014. Pozsonyban lesz a Gulyásparti premierje njif A Dialóg nonprofit szervezet újabb premierre készül, a Soóky-trilógia harmadik részót mutatja be december 8-án (szombaton) 19 órai kezdettel Pozsonyban, az Ifjú Szivek színpadán. A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti a Soóky László mesélőszínházi triptichonjának a harmadik része. Amíg a Csönd (azaz A nagy (cseh)szlovákiai magyar csönd) a csehszlovákiai magyar közösség második világháború utáni újrakezdéséről, élni akarásáról, a kisember túlélési praktikáiról mesélt, a Disznótor (vagyis az Egy disznótor pontos leirása) a maga derűjével és emberségével megmutatta a töréspontokat, a közösségi csapdákat, a kihagyott lehetőségeket, a táj provincialitását. A Gulyásparti összegzése és befejezése az előző két történetnek. Humora a régi, konklúziója sokkal keserűbb, már csak azért is, mert nem tudjuk kellő történelmi távlatból szemlélni az eseményeket, belesimul a jelenbe - s ha nem vigyázunk, jövőnk is a gulyás- és halászléfőző versenyek árnyékában íródik majd. A Gulyásparti főszereplője a provinciális forradalmi események tanúja és krónikása: Bíróferi, anyakönyvezett nevén Barta Tibor, a Cincogó nevű páti kocsma csaposa, képesített, járási III. osztályú fútballbíró, korábban egyetemi tanár, kandidátus, a történelemtudományok doktora. Bíróferi egy ideig a pult mögül rögzíti az eseményeket, azután már a prágai kooptált parlamentből tudósít. A Gulyásparti története 1989 augusztusában kezdődik, és 1990 tavaszáig követhetjük a bársonyosnak mondott, rendszerváltozásnak nevezett közösségi szemfényvesztést. A történet azonban 1997-ben ér véget, az egyik főszereplő, Bozsó temetésén - aki a rendszerváltó politikusokkal ellentétben betartotta az ígéretét, mely szerint: „ha még ezt a forradalmat is elb....k, akkor nem érdemes tovább élni...” A nagy (cseh)szlovákiai magyar forradalmi gulyásparti Keszég László rendezésében kerül színre. Az előadás dramaturgja Varga Emese, jelmeztervezője Hircsu Mariann. Prof. Dr. CsC. DrSc. Bíróferi örök érvényű gondolatai Fandl Ferencnek, a Miskolci Nemzeti Színház színművészének a tolmácsolásában szólalnak meg. A pozsonyi ősbemutatót követően a rendszerváltás-mesélő színházi előadást december 9-én (vasárnap) Szímőn, a Jedlik Házban 16 órától, december 10-én (hétfőn) pedig a koppánymonostori Dózsa György Művelődési Házban 18 órától tekinthetik meg az érdeklődők. 09
