Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-31 / 297. szám
www.ujszo.com | 2018. december 31 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Macskajaj Sokan képtelenek lesznek fizetni a megnövekvő kamatterheket MOLNÁR IVÁN Akik nem kísérték figyelemmel a gazdasági eseményeket és szeretnék bepótolni a lemaradásukat, azoknak erre az előttünk álló órákban kiváló lehetőségük nyílik. Ráadásul azt is megtudhatják, mi vár ránk gazdasági szempontból az elkövetkező években. Ahhoz, hogy valóban átérezzük, mi is történt az elmúlt néhány évben a gazdaságban, elég bejelentkeznünk egy szilveszteri buliba, mulatságba, és a szokásosnál is jobban elengednünk magunkat. Nem szabadna spórolnunk az evéssel és az ivással sem. Együk magunkat degeszre, igyunk annyi alkoholt, amennyit csak bírunk, és még annál is többet. Ha a pénztárcánk ehhez nem elég, ne szégyelljünk pénzt kérni bárkitől, aki az utunkba kerül. Pontosan itt tartunk most a gazdaságban. Nagy nehezen sikerült kihevernünk a tíz évvel ezelőtt kirobbant gazdasági válságot. Beindult egy ígéretes növekedés, egyre több embernek van munkája, nőnek a fizetések, ezzel együtt pedig az étvágyunk is. Egyre többen szeretnének saját ingatlant, de a fizetésük erre már nem elég. Ez sem gond azonban, hiszen a bankok még soha nem mérték ilyen olcsón a hiteleket. Szlovákia lakossága így a leggyorsabban adósodik el az Európai Unióban, abban bízva, hogy a gazdasági fellendülésnek soha nem lesz vége, és az emberek gond nélkül visszafizetik a hiteleket. Az eddigi tapasztalatok persze azt mutatják, hogy egyszer minden bulinak vége szakad. Ha szeretnénk átérezni, hogy mi vár ránk az elkövetkező években, ahhoz elég betartanunk a szilveszteri bulira vonatkozó előbbi tanácsainkat, aztán felébredni újév napján. Fejfájás, ingerlékenység, fáradtság, gyengeség, feszült idegállapot, szorongás, lehangoltság, depresszió, émelygés, hányinger - egyszóval macskajaj, vagy ha úgy tetszik: másnaposság. És ha fokozatosan eszünkbe jut, hogy ki mindenkitől kértünk kölcsön, és mennyit, akkor ezekhez szapora szívverés, emelkedett pulzus és magas vérnyomás társul. Ugyanez vár ránk az elkövetkező időszakban gazdasági szempontból. Az elemzők egy része szerint hamarosan búcsút inthetünk a dinamikus gazdasági növekedésnek és az olcsó hiteleknek. Márpedig ha beüt az újabb válság, a megnövekedett kamatterheket sokan képtelenek lesznek fizetni. Családok ezrei kerülhetnek az utcára úgy, hogy még a fejük felől eladott lakás sem lesz elég az adósságaik teljes rendezésére. A másnaposság elkerülésének legjobb módja, ha nem iszunk alkoholt vagy mértékkel fogyasztjuk. A gazdasági „másnaposság” esetében ugyanez érvényes a mértéktelen hitelfelvételre. Ugyan sokan már túl vannak ezen, aki azonban még nem adósodott el végzetesen, az elkerülheti a súlyos másnaposságot. Nekik sem ígérhetjük azonban, hogy az elkövetkező évek nem lesznek nehezek. A szlovák kormány a gazdasági növekedés időszakát felelőtlen pénzszórásra használta fel, az ország így nincs kellően felkészülve egy nagyobb válságra, ezért az a nagy többség számára nem lesz könnyű időszak. Akiknek emellett még arra is figyelniük kell majd, hogy honnan teremtsenek elő havonta 500-600 eurót a hitel törlesztőrészletére, azokra katasztrofális évek várnak. Boldog új esztendőt mindenkinek! Már annyian jósolják a válságot, hogy 2019-ben akár be is üthet (Lubomlr Kotrha rajza) Idén a papi pedofília hátráltatta a pápát A Vatikánban zajló reform is háttérbe szorult 2018-ban a papi pedofília múltból egyre nagyobb erővel előtörő problémájával szemben. Ferenc pápa a világ legaktívabb 82 évese, írta az olasz sajtó decemberi születésnapján. A pápasága hatodik évének vége felé közeledő egyházfő valóban fáradhatatlannak tűnik, de a reformokat az egyházat terhelő pedofilbotrányok lassítják. Az év a pápa chilei látogatásával kezdődött, ahol útját tüntetések kísérték a szexuális visszaélésekkel vádolt papok ügyeinek eltussolása miatt. Hazafelé a repülőúton a pápa újságíróknak kijelentette:nincsenek bizonyítékok. Néhány héttel később azonban vizsgálatot rendelt el, a vatikáni ügyész, Charles Scicluna érsek kétezer oldalas aktát állított össze 64 chilei sértett tanúvallomásával. Ferenc pápa ezután elismerte, súlyos hibát követett el, fájdalmát és szégyenét fejezte ki a gyermekeken elkövetett visszaélések miatt, és a Vatikánba hívatta a chilei püspöki kar 34 tagját. Ezután precedens nélküli dolog történt: a chilei püspökök testületileg felajánlották lemondásukat. A pápa a már felnőtt áldozatokkal is találkozott a Vatikánban. Ezzel egy időben az ausztráliai hatóságok májusban bejelentették, hogy bíróság elé állítják a 77 éves George Pell bíborost az 1970-es és az 1990-es évek között történt visszaélésekért. Az ítélet 2019 elején várható. A vatikáni Gazdasági Titkárságot vezető Pell bíboros nyáron felajánlotta lemondását, azt a pápa nem fogadta el, de a bíborost decemberben elbocsátották a reformokat kidolgozó pápai tanácsból. Júliusban Ferenc pápa elfogadta Theodore McCarrick bíboros lemondását: a 88 éves nyugalmazott washingtoni érsek az 1960-as években kiskorúakon követett el szexuális visszaéléseket. Ezután Carlo Maria Vigano washingtoni érsek azzal vádolta meg a pápát, hogy rég tudott McCarrick visszaéléseiről és fedezte őt: emiatt egyenesen lemondásra szólította fel. Később több egyházi vezető nyílt levélben, pontról pontra cáfolta Vigano vádjait. December 19-én pedofilbotrányai miatt a pápa elfogadta Los Angeles segédpüspöke, Alexander Salazar lemondását. (MTI) A Nyugat beérte Visegrádot JARÁBIK BALÁZS A tüntetések éve volt 2018. Csak míg a visegrádi négyeknél főleg az ún. illiberális tendenciák miatt tüntettek, addig Franciaországban éppen Macron elnök liberális gazdasági reformjai ellen. Ami a közös a tüntetésekben, az a hatalom arroganciája. Lehet 2019a változás éve? Természetesen, ám a kérdés, hogy milyen változásé. Miközben hiába vártuk a fehér karácsonyt, az Egyesült Államokban történelmi fekete karácsonyt könyveltek el. A fő amerikai részvényindexek szeptember óta folyamatosan csökkennek, s a közel 20 százalékot csökkenő S&P 500-as mutató azt jelzi, a válság borítékolható. A kérdés csak az, mikor üt be, és mekkora lesz. Az újabb gazdasági válság elsősorban a nyugati liberális világrendet fenyegetné, ezt már a világ vezető liberális kommentátorai is (felismerik. A Financial Timesben karácsony előtt Wolfgang Munchau ismerte el új fent, hogy a jelenlegi kapitalizmus a nagyoknak kedvez. A magukat vesztesnek érző kisemberek viszont immár többségben vannak, az adatok alapján is. A francia elnök 180 fokos fordulatot tett, hogy mentse a menthetőt, a tervezett lépések közt a legkisebb (sic!) nyugdíjakra kivetett speciális adó eltörlése is szerepel. Tényleg megáll az ész. Az elitek önkorrekciójának hiányát mutatja viszont, hogy a média továbbra is Macron immár elbukott, „bátor” reformjait siratja. A magát technokratának tartó elit, a liberális demokrácia egy újabb vívmánya, mintha képtelen lenne túllépni az általa több évtizede istenített megoldásokon. Talán ez is a baj, a liberális demokráciában nem hinni kéne a reformokban, hanem ami nem működik, azt lecserélni és elfelejteni. A visegrádi országok Franciaországot és Olaszországot megelőzve lázadtak fel a kapitalizmus e formája ellen, beleértve a nyereségek egyenlőtlen eloszlását. Orbán Viktor magyarországi népszerűsége továbbra is a gazdaság jobb menedzselésén és a költségek igazságosabbnak tűnő elosztásán alapszik. Ártott neki, de nem végzetesen a nemzeti burzsoázia megerősítése, amibe jókora járadékvadászat is belefér. De ami a lényeg, az Orbán-kormány a lakástulajdonosokat próbálta menteni, nem pedig bankokat, amikor a devizahitelesek bajba kerültek. Jaroslaw Kaczinsky Jog és Igazság pártja Lengyelországban azért népszerű továbbra is, mert növelni tudta az áruforgalmi adó beszedését az országban (becslések szerint Lengyelország mintegy hetven milliárd euró áfa-bevételtől esett el a Donald Tusk kormányai alatt), és ezt a bevételt a családi támogatások növelésére fordította. Csehországban Andrej Babis is az állam jobb menedzselésével nyert választásokat és próbál (Zeman elnök hathatós támogatásával) lavírozni az euroszkeptikus ellenzék és az eurofil cseh bürokrácia között. Nálunk pedig Robert Ficónak (saját magát is feláldozva) sikerült stabilizálnia a kormányt, és pártja népszerűségét. A Smer eddigi sikere éppen azon alapult, hogy Ficónak sikerült ötvöznie a szlovák (vidéki) választók etatista hozzáállását egy szinte teljesen neoliberális gazdaságpolitikával, amely a nagy, részben külföldi befektetők kezében van. Ha sikerül meggyőznie Miroslav Lajcákot, akkor akár egy szövetséges államfővel várhatja a következő parlamenti választásokat. Vagyis a közép-európaiak nem őrültek meg hirtelen, amikor azokra szavaztak, akik az állam szerepét hangsúlyozták a piac mindenhatóságával szemben. Amíg ezek a kormányok többet és jobban foglalkoznak az emberek gazdasági sérelmeivel, mint a liberálisok, ráadásul költségvetési szigor mellett, addig nemcsak felesleges szembeállítani velük az EU-t, hanem egyenesen kontraproduktiv. A liberális demokrácia védelmét egy egyenlőbb gazdaságpolitikával kellene kezdeni. Amíg nem késő... FIGYELŐ Juncker javasolta a Fidesz kizárását A Welt am Sonntagnak adott inteíjút Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az Európai Néppártnak rég ki kellett volna zárnia a F ideszt, mert a kereszténydemokrata elvekkel összeegyeztethetetlen Orbán Viktor politikája. Arra a kérdésre, miért engedi, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő, akinek pártja ugyanúgy az Európai Néppárthoz (ÉPP) tartozik, megússza az Európa elleni kirohanásait, miközben Magyarország egyértelműen profitál az EU-ból, azt mondta, ő állandóan vitatkozik Orbán Viktorral, és az EPP-ben kezdeményezte a Fidesz kizárását. Juncker megkérdőjelezte, hogy Románia politikailag felkészült az EU soros elnökségének átvételére január 1-jétől. Romániában kiéleződött az ellentét a kormány és az ellenzék között az igazságszolgáltatás átalakítása miatt. A féléves uniós elnökség viszont komoly feladatokat ró a tagországra, neki kell meghatároznia az EU fejlesztésének fo prioritásait és menetét, valamint folyamatosan közvetítenie kell az összes tagország között. Ráadásul a következő fél évre esik Nagy-Britannia kilépése és az európai parlamenti választás. Juncker azt mondta, az Európai Bizottság segítségének köszönhetően Románia technikailag jól felkészült. „De a bukaresti kormány nem teljesen értette meg, hogy mit jelent az uniós elnökség. A soros elnöknek tudnia kell figyelni a többiek álláspontjára, és nagy akaraterő kell ahhoz, hogy a saját kívánságait félretegye” - mondta. Iohannis román elnök novemberben maga is kijelentette, hogy országa nincs felkészülve az elnökségre. Liviu Dragnea, a kormányzó szociáldemokraták elnöke emiatt arra kérte pártját: találja meg a módját, hogy hazaárulásért bíróság elé állítsák az államfőt. Iohannis azóta derűlátóbban nyilatkozik a következő fél évről. (MTI)
