Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-22 / 293. szám

www.ujszo.com | 2018. december 22. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 A választók levele Jézuskához Zápotocky elvtárs beszédet intézett a gyerekekhez és bejelentette, hogy Jézuska megöregedett, ősz szakálla nőtt és ő a Télapó A kommunistáknak nem volt ínyére a karácsony, tudjuk, de mivel „betil­tani” azért mégse mer­ték, a legkülönfélébb módon igye­keztek a háttérbe szorítani, vagy leg­alább a „saját képükre” formálni. 1949-től Sztálin elvtárs december 21 -i születésnapjának ünnepelteté­­sével próbálták „elterelni a figyel­met” a kis Jézus születéséről. 1951- ben az akkori csehszlovák kormány Antonín Zápotocky vezetésével megszüntette, illetve jelentősen kor­látozta a különféle karácsonyi jutta­tásokat. 1952 karácsonyán pedig Zápotocky elvtárs beszédet intézett a gyerekekhez. Bejelentette, hogy Jé­zus mostanra megöregedett. Már nem szinte meztelenül, egy ágyék­kötőben, elkínzottan kell elképzeli, hanem sűrű ősz szakálla nőtt, bizony ő lett a Télapó, szépen felöltözve jár, piros bundában, kucsmában, és ő vi­szi az ajándékot a gyerekeknek. A keresztény szimbólumokat a kommunisták megpróbálták teljesen háttérbe szorítani, és amikor kiderült, hogy a karácsonyi szokásokat és ha­gyományokat nem lehet kiirtani, megpróbálták legalább leválasztani a keresztény gyökerekről. De már 1938 karácsonyát, a n. vi­lágháború előtti utolsó karácsonyt is keserű szájízzel ünnepelte Európa, a hitleri Németország árnyékában. Azon a karácsonyon halt meg Ka­rel Capek, a híres cseh író. Mintha érezte volna, hogy semmi jó nem vár egy ideig az országra. A pszicholó­gusok állítják, hogy a karácsony azokat az érzelmeket erősíti fel az emberben, amelyeket éppen átél ezekben a hetekben. Hajó korszaka van, az ünnepek még boldogabbak és fényesebbek, ha nehéz, válságos időszakot él meg, karácsonykor még borúsabban látja a dolgokat. Lehet, hogy ez a történelmi eseményekre is érvényes. És mintha fokozottabban érvényes lenne olyan karácsonyokra, amikor elnyomó rezsimek korlátoz­zák az ember szabadságát, netán még az életét is veszélyeztetik. Az utóbbi években mi minden karácsonykor kapunk még egy külön ajándékot is a fa alá: a szabadságot, a demokrá­ciát. A legnagyobb stresszt a kará­csonyi bevásárlási hajsza jelenti, városon a forgalmi dugókkal. Sokan szeretnék, hogy ennél nagyobb ba­juk sose legyen. Paradox módon mintha mégis ez­zel ellentétes hangulat uralkodna el a világ számos részén, az Egyesült Ál­lamokban, Európában, itt, a visegrádi országokban is. Mintha az emberek máris túlságosan jóllaktak volna a demokráciával, a szabadsággal. El­csapta, megfeküdte a gyomrukat. Túl sok nekünk ennyi szabadság! Túl jó nekünk! Egy kis „rendteremtés”, te­kintélyuralom, elnyomás, az hiány­zik! Ez is úgy működik, mint a Jé­zuskának írt levelek. Amit a gyere­kek kémek, azt megkapják kará­csonyra. Hát majd egyszer nehogy meglepődjünk azon mi, választók, hogy milyen karácsonyi ajándékot kell kibontanunk. Boldog karácsonyt! A szerző a TASR hírügynökség munkatársa Koéner első karácsonya a börtönben (Lubomír Kotrha karikatúrája) A pápa karácsonyi üzenete: adják fel magukat a pedofil papok! A római katolikus egyház soha többé nem fogja fedezni a gye­rekek elleni szexuális vissza­­éláseket elkövető papokat, azok pedig, akik ilyen bűnöket követtek el, jobban teszik, ha feladják magukat. Ferenc pápa ezt üzente a római kú­riához intézett hagyományos kará­csonyi beszédében. ,Adjátok maga­tokat a földi igazságszolgáltatás ke­zére és készüljetek az isteni igazság­szolgáltatásra” - üzente a pápa azok­nak a papoknak, akik kiskorúakat molesztáltak. A pápa az elmúlt években a ha­gyományos karácsonyi beszédében elsősorban a korrupciót és a kúria, a Vatikán hivatala rossz gazdálkodását ostorozta, az idén azonban a papi pe­­dofília botrányait választotta témájá­ul. Hangsúlyozta, az egyház soha többé nem fogja eltussolni az ilyen eseteket, továbbá elismerte, hogy a múltban súlyos hibákat követtek el, mert sokan az egyházból nem vették komolyan a vádakat. Az egyház, erejét nem kímélve mindent meg fog tenni azért, hogy az elkövetőket bíróság elé juttassa, akárkik voltak is - ismételte meg. Be­jelentette azt is, hogy februárban a Vatikán az ügyben püspöki konfe­renciát rendez. Hozzáfűzte, azért tartja ezt fontosnak, mert már belátja, hogy az ügy súlyosabb, mint azt öt éve, megválasztása idej én gondolta. Figyelmeztette továbbá a Vatikán alkalmazottait, hogy a botrányok alá­ásták az egész egyházba vetett bizal­mat, és mostantól mind az egyház­nak, mind a klérusnak a megtisztulás útjára kell lépnie. „Ám ez nem egyszerű feladat, mert a bűnös ügye­sen rejti el a nyomait” - tette hozzá, sürgetve az áldozatokat, hogy szólal­janak meg. (MTI) Forró tél STUMPF ANDRÁS ogy a forráspontig eljut-e, eljutott-e a budapesti december, azt még nem tudni most. Az biztos, hogy nem várt reakciókat váltott ki a túlóratörvény - és nem csak az. Mi ez a felfordulás Budapesten? 01 G-mémek teijednek a neten, autók szélvédőjére frissen hullott hóba is belerajzolják, de készült már mézeskalács is ilyen felirattal, sőt, tízforintost is láttam kiegészítve G betűvel. Mindez karácsony előtt. Nem, nem azt jelenti a titokzatos rövidí­tés, hogy „Only One God” (Egy az Isten) - akkor akár érthető is lehetne az időzítés. Csakhogy annak a háromszavas kijelentésnek a szimbóluma ez, amely 2015 elején Simicska Lajos száját hagyta el. Amelyről a „G-nap” a nevét kapta. Orbán Viktorra vonatkozik. Hogy szerencsés dolog-e épp az egykori, különösebben senki által nem kedvelt oligarcha szövegét zászlóra tűzni, abban nem vagyok biztos. Egy mentségem van: nem is lehet senki semmiben. Az ugyanis, ami ezekben a napokban Budapesten történik, spontán, meglepetésszerü, nem pedig profi politikusok által megtervezett mesterkommunikáció. A cserebogár látszólag a túlóratörvényből lett. De csak látszólag. Maga a jogszabály ugyanis valójában messze nem olyan brutális, amilyen a híre. A migránsellenes kormány nyilván orvosolni próbálja a munkaerőhiányt, s mivel mást nem tehet, azt mondja: dolgozzatok többet. Egyéni megálla­podás alapján száz órával többet, mint eddig tehettétek. Ha akartok. (Per­sze ez sem ilyen egyszerű: mindig a munkáltató az erősebb.) Speciális esetben pedig akár 3 év is lehet, mire ezt a pénzt megkapja a dolgozó - nagy tömegeket mindenesetre ez nem fog érinteni. „Elég jó törvény egy nagyon rossz kormánytól” - foglalta össze egy is­merősöm, s persze lehet vitatkozni mindkét megállapításával, azzal vi­szont nem, hogy a jogszabály-módosítás apropója volt csupán a hosszú ideje tehetetlenül veszteglő düh kitörésének. Kezdődött azzal, hogy ellen­zéki parlamenti képviselőkbe fojtotta bele a szót a hatalom a törvény vitá­jában. Többször is. Az ellenzék nem tehetett mást: tüntetett a Házon belül és azon kívül - soha ilyen egységben. Jobbiktól DK-ig mindenki ott volt, a törvénnyel rosszul járó szakszervezetek is, ők is egységesen. Meg persze a civilek, akik amúgy is meg szoktak jelenni bármilyen ügyben. A CEU- párti tüntetéseken számszerűen többen voltak a nyáron - ilyen sokszínű és ennyire dühös tömeget mégsem láttunk soha az elmúlt nyolc évben. Vala­mi tényleg megváltozott: a rendőrség ezúttal könnygázt és gumibotot is bevetett. Ez még cseppet sem jogszerűtlen - csupán új, hiszen eddig a Fi­desz nagyon odafigyelt, hogy ezeket a Gyurcsány alatti rendőri brutalitás­hoz kötődő,jelképszerű eszközöket ne használja demonstrációkon. Jogszerűtlen és égbekiáltó az volt, ahogy parlamenti képviselőket biz­tonsági őrök dobtak ki a köztévé épületéből. Földön ráncigálva, lökdösve őket, zúzódásokat okozva nekik. Áki ezt helyesli, az a jogállamot tagadja, az bizony a bolsevizmus vériszamos emlékének tapsol. Tapsolnak is so­kan, de még többen a tüntetőknek: a magyarok kétharmada szerint semmi gond azzal, hogy kiállnak a törvény és annak elfogadói ellen. Hagyomá­nyosan konzervatív, keresztény körökben is. Egy ilyen társaságban hal­lottam a következőt:, Jó, hogy győzött a Fidesz áprilisban. Csak kár, hogy visszajöttek a kommunisták.” Éles, de találó. Ahogy az ellenzék hirtelen magára találása is szült leg­alább megjegyezhető szavakat.„Rabszolgatörvény”. Ferdítés, persze, de hatásos, mindenki megjegyzi rögtön. S amikor a Fidesz kikéri ezt magá­nak, hazugoz és Sorosoz mindenkit, aki ellene szól - az bizony nevetséges. Éppen tíz éve 300 forintos vizitdíjak ellen népszavaztunk Magyarorszá­gon, a Fidesz kezdeményezésére. A vizitdíjas minisztereket az akkor el­lenzéki Fidesz egyes megmondói vígan és gond nélkül nevezték Menge­­lének, a tervezett (tényleg rossz) reformot szándékos népirtásnak. Némileg nagyobb túlzás volt, mint a „rabszolgatörvény”. De nem csak a túlzás miatt működött és győzött a népszavazás: azért is, mert akkor sem háromszáz forintokról szavazott a polgár. Hanem a kormányról, Gyurcsányról, a pöf­­feszkedő hatalom yuppie minisztereiről, akik szökellő pannon pumának láttatják a gazdaságot, miközben megszorítanak és vizitdíjat vezetnének be. Ma sem csak a törvény ellen szól a duda. Hanem a kormány, Orbán, a pöffeszkedő hatalom cinikusan hazudozó miniszterei, a szolgalelkűek szellemi terrorja ellen. A „mindenkinek kuss, aki nem mi vagyunk”-elv ellen. Hogy a dühösek elegen vannak-e bármiféle politikai változáshoz, erősen kétséges. Hogy kezdőpontja lesz-e ez a tél az ellenzéki egységnek, kinő-e belőle néhány év múlva egy közös vezető, nem látszik. Nem valószínű, de jós nem vagyok. így hát csak bízni tudok abban is, hogy sen­ki nem veszíti el a fejét, nem fullasztja erőszakba egyébként jogos dühét. S nem azért remélem ezt oly nagyon erősen, mert az erőszak egyébként a kormánynak kedvezne. Hanem azért, mert az erőszak egyrészt nem szül semmi jót, másrészt mégiscsak az egyik legszebb ünnep következik. Budapesten FIGYELŐ Orbán: ez hisztérikus sikongatás Orbán Viktor magyar kormányfő szerint a túlóratörvénnyel csak a buta szabályokat akarták meg­szüntetni, hogy „aki többet akar keresni, dolgozzon többet., Aki mást állít, hazudik” - mondta a Kossuth rádiónak adott inteijúban. A tüntetésekről,rongálásokról azt mondta, a törvény csak ürügy. Nem lepte meg, „ugyanez a hisztérikus sikongatás” fogadta, amikor az IMF-et „hazaküldték” vagy beve­zették a közmunkát. Majd hozzá­tette, tüntetőket megérti, fontosnak tartja, hogy figyeljenek rájuk. „Is­merem az érzést, amikor az ember azt érzi, igaza van, mégsem figyel­nek rá”-tette hozzá. (MTI) MÁRIUS KOPCSAY

Next

/
Thumbnails
Contents