Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-01 / 275. szám

6 I KÜLFÖLD 2018. december 1.1 www.ujszo.com Nem jöhetnek az orosz férfiak Moszkvai fogdába szállítottak a keresi incidens után letartóztatott 24 ukrán tengerészt Hadiállapot: ukrán páncélosok az Azovi-tenger közelében (TASR/ap) RÖVIDEN Orbán tegnap BabiSsal tárgyalt Prága. Új dimenzióba léptek a magyar-cseh kapcsolatok az el­múlt években - jelentette ki Or­bán Viktor miniszterelnök cseh kollégájával, Andrej Babissal folytatott megbeszélése után. A cseh kormányfő szerint Csehor­szág továbbra is stratégiai part­nernek tekinti Magyarországot, a kereskedelmi forgalom és a be­ruházások növekednek, mindkét ország támogatja a befektetése­ket egymás országaiban. Orbán találkozott Milos Zeman köztár­sasági elnökkel is. (MTI) Unió: több pénz a migrációkezelésre Brüsszel. Az Európai Bizottság az uniós költségvetésen belül át­csoportosítana 508,9 millió eurót 2019-re a migráció, a menekült­­hullám és a biztonsági fenyege­tések jelenlegi kihívásainak ke­zelésére szolgáló intézkedések finanszírozására - derül ki abból a javaslatból, amelyet az Európai Unió brüsszeli javaslattevő és végrehajtó testületé az Európai Parlamenthez juttatott el. A do­kumentum leszögezi: a migráció, a menekültáradat és a biztonsági fenyegetések kihívásainak keze­lése érdekében jelentős további összegekre lenne szükség. (MTI) Dól-koreai segítség az északiaknak Szöul. Dél-Koreából vonatsze­relvény indult az észak-koreai vasúthálózat felmérésére, a lá­togatás része a szomszédos or­szág vasúti közlekedése moder­nizálásának, majd a két vasút­vonal határon átívelő összekap­csolásának. A hat vagonból álló, egytucatnyi dél-koreai tisztvi­selővel és szakértővel haladó szerelvény december 18-ig vizsgálja az 1200 kilométeres észak-koreai vasútvonal állapo­tát. A vizsgálatról idén április­ban állapodott meg első csúcs­­találkozójukon Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai elnök. (MTI) Több összecsapás Afganisztánban Kabul. Mintegy 25 civil lakos is meghalt egy amerikai légicsa­pásban a dél-afganisztáni Hil­­mend tartományban - állapította meg az ENSZ afganisztáni se­gélymissziója. Az amerikai had­sereg közölte: vizsgálja az inci­denst, amely során az afgán erők­kel közös műveletben egy heli­kopterről csapást mértek egy épületre a tartományban. A kor­mányellenes tálib mozgalom és egy kormánybarát milícia között történt összecsapásban minimum 29 ember halt meg a nyugat­afganisztáni Hérát tartomány­ban. Legalább további 17 ember megsebesült a Hérát tartomány Síndand körzetében vívott har­cokban. Állítólag a halottak kö­zött van az afgán titkosszolgálat (NDS) egy tisztviselője is, aki annak a különleges egységnek a tagja volt, amely a kormánybarát milíciát támogatta. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/Moszkva. Ukrajna a hadi­állapot bevezetésével össz­hangban megtiltotta a belé­pést területére minden orosz állampolgárságú férfinak 16 és 60 éves kor között, leszámítva a humanitárius okokból érkezőket - közölte Petro Cihikal, az ukrán határőrszolgálat vezetője. Cihikal szerint beengedik viszont az országba azokat az orosz férfia­kat, akik humanitárius céllal kíván­nak beutazni, például temetésre mennek Ukrajnába. Andrij Dem­­csenko, a határőrség szóvivője annyit tett hozzá, hogy beengedik azokat is, akik például beteg hozzá­tartozóikat érkeznek meglátogatni. Szintén nem esnek tilalom alá a diplomata-útlevéllel utazók, közle­kedési járműveket működtető hiva­talos személyek, valamint azok sem, akik Ukrajnában állandó vagy ide­iglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Hozzátette ugyanak­kor, hogy az országba belépőket ala­posan megvizsgálják, hogy korábbi tartózkodásuk idején nem sértették-e meg az ukrán jogszabályokat, nem jártak-e Oroszország által ideigle­nesen megszállt területen. Szigorúbb ellenőrzések A határőrség szerint az a cél, hogy olyanok ne jussanak be, akik utána az országot destabilizáló tevékenységet folytatnának. A kelet-ukrajnai had­műveleti övezetben megerősítették a határvédelmet, fokozták a járőrözést nemcsak az ellenőrzött szakaszon, de a zöldhatárszakaszokon is, valamint a rendőrséggel együttműködve a meglévők mellett még további útel­­lenőrzö posztokat állítottak fel a járművek átvizsgálására. A hadiálla­pot - amely Ukrajnában a rendkívüli állapot egy formája - az ország tíz Heves kereskedelmi vita vár­ható a vezető országokat tö­mörítő G20-as országcsoport tegnap rajtolt Buenos Aires-i csúcstalálkozóján. Donald Trump lemondta a csúcson tervezett találkozóját Vlagyi­mir Putyin orosz elnökkel. Buenos Aires. A világ 19 legna­gyobb gazdaságát, valamint az Eu­rópai Uniót tömörítő csoport vezetői vasárnapig tanácskoznak az argentin fővárosban. Már csütörtökön megér­keztek Buenos Airesbe a G20-as cso­port vezetői, akiknek találkozóján a kereskedelmi feszültségek, a klíma­­változás elleni harc és a nemek kö­zötti egyenlőség a fő téma. A keres­kedelmet illetően az álláspontok még nagyon messze állnak egymástól, de az USA által e tekintetben bírált or­szágok - köztük Kína - hajlandónak mutatkoztak arra, hogy tárgyalásokat folytassanak a piacaikhoz való na­gyobb hozzáférésről, ami forduló­pontot jelentene a kereskedelmi vi­tákban. Donald Trump amerikai el­nök meggyőződése, hogy más álla­mok többet profitálnak az USA-val folytatott kereskedelemből, mint sa­ját országa, ami arra késztette őt, hogy megyéjére teljed ki. Szerdán lépett életbe, és december 26-ig tart. Elszállított matrózok Moszkvai fogdába szállították a keresi incidens után letartóztatott 24 ukrán tengerészt, akit 2 hónapos elő­zetes letartóztatásba helyezett a szimferopoli és keresi bíróság - kö­zölte tegnap Ljudmila Lubina krími ombudsman. „Egyetlen tengerész sem maradt a szimferopoli fogdá­ban” - mondta Lubina, hozzátéve: csoport alakult moszkvai és krími nyomozókból, amely foglalkozik majd az ügyükkel. November 25-én a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgá­lat (FSZB) határőrhajói tüzet nyitot­tak három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalták, majd Keres kikötőjébe vontatták őket. A fedélzetükön tar­tózkodó 24 ukrán állampolgárt - moszkvai közlés szerint matrózokat, tengerésztiszteket és az Ukrán Biz­tonsági Szolgálat (SZBU) embereit - őrizetbe vették, majd egy szimfero­poli és a keresi városi bíróság döntése alapján 2 hónapos előzetes letartóz­tatásba helyezték az orosz határ meg­sértésének gyanújával. Moszkva mindent tagad Kijev és Moszkva között vita van arról, hogyan történt a keresi inci­dens. Kijev álláspontja szerint az uk­rán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz ha­jók indokolatlanul nyitottak rájuk tü­zet, megsértették az ENSZ tengeijogi egyezményét, valamint az Azovi­­tenger és a Kercsi-szoros használa­táról szóló orosz-ukrán megállapo­dást is. Moszkva ellenben az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértet­ték Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólítá­sokra és a figyelmeztető lövésekre sem reagálva a Kercsi-szoros felé ha­vámtarifákat vessen ki Kínával és az unióval szemben. Azok hasonló mó­don válaszoltak. A másik sarkalatos pont a klímaváltozás elleni harc. Buenos Airesben a csúcs idején számos kétoldalú találkozót is tarta­nak. Ezek közül kiemelkedett volna Trump és Vlagyimir Putyin orosz el­nök találkozója, de azt az amerikai államfő - az orosz-ukrán konfliktus­ra hivatkozva - az utolsó pillanatban ladtak, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. Ä történtek mi­att Petro Porosenko ukrán államfő 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik faj­táját - vezette be Ukrajnában. A nyu­gati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vá­dolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Aggódni kezdett a Kreml Az emberi jogoknak a hadiállapot ukrajnai bevezetése nyomán történő megsértésére hívta fel Oroszország az ENSZ, továbbá az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szerve­zet fEBESZ), az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek figyel­mét -jelentette be Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő. „Ugyancsak figyelmeztetjük a(z Ukrajnát támo­gató) pártfogókat Porosenko ukrán elnök elgondolásának rendkívüli ve­szélyére, aki a hatalom megtartására irányuló kétségbeesett igyekezeté­ben újabb kalandorságba rántja bele országát, amely katasztrofális kö­lemondta. Trump egyúttal közölte: kész „érdemleges találkozóra” az orosz elnökkel, de csak az Ukrajná­val folyó konfliktus rendezése után. „Mivel az ukrajnai hajókat és a le­génységüket Oroszország nem szol­gáltatta vissza Ukrajnának, úgy dön­töttem, hogy minden érintett fél szá­mára az lesz a legjobb, ha lemondom korábban tervezett találkozómat” - jelentette be Trump. Mauricio Macri vetkezményekkel járhat mind Uk­rajnára, mind pedig az európai biz­tonság egészére nézve” - fogalma­zott Záharova. A szóvivő felhívta a figyelmet a hadiállapot bevezetésé­nek szelektív jellegére, az intézkedés ugyanis olyan körzeteket érint, ame­lyekben az orosz ajkú lakosság van többségben, és amelyek a köz­vélemény-kutatások szerint ellenzik a jelenlegi ukrán vezetés politikáját. Oroszország attól tart, az ukrán belső konfliktus az erőszakszervezetek rendkívüli jogkörökkel való felruhá­zása, az erő törvényi eljárás nélküli alkalmazása miatt az ország egész területére ki fog terjedni. Újabb fegyverek a Krímre Az orosz déli hadseregcsoport tegnapi közlése szerint az év végéig a Pancir-Sz típusú rövid hatótávol­ságú légvédelmi rendszer újabb egységét telepítik majd a Krímbe. Csütörtökön a félszigeten, az ukrán határ közelében található Dzsanko­­jéban hadrendbe állították az Sz-400- as, Triumf típusú légvédelmi raké­tarendszer negyedik harccsoportját. argentin elnök szerint Buenos Aires­ben terítékre kerülhet Dzsamál Ha­­sogdzsi meggyilkolt szaúd-arábiai újságíró ügye is, főleg, hogy a gyil­kosság felbujtójának tartott szaúdi koronaherceg is hivatalos a csúcsra. Angela Merkel német kancellár hiányzott a csúcs megnyitójáról, mert a politikust szállító repülő műszaki okok miatt csütörtök este a Kölnben kényszerleszállást hajtott végre. Amikor a különgép Hollan­dia fölött járt, a tapasztalt műszaki hiba miatt a személyzet a visszafor­dulás mellett döntött - egy áramel­osztó eszköz meghibásodása miatt a kormánygép kommunikációs be­rendezései leálltak, nem tudtak kapcsolatba lépni a földi irányítás­sal. Mivel a rendszerek működése leállt, ezért a repülőgép nem foly­tathatta útját. Az is kiderült, hogy a pótlására érkezett gép se repülheti át az Atlanti-óceánt, mert annak a sze­mélyzete már túl sok időt töltött az­nap levegőben. Merkel és pénzügy­­miniszter így tegnap kereskedelmi járatokkal repült Buenos Airesbe, így viszont lekéste tervezett talál­kozóit Donald Trumppal, Hszi Csin­­ping kínai és Mauricio Macri ar­gentinelnökkel. (MTI, 444.hu) A G20-csúcson elmarad a Trump-Putyin találkozó Argentínában tüntettek a gazdasági csúcstalálkozó résztvevői ellen (tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents