Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-20 / 291. szám

www.ujszo.com | 2018. december 20. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Utólag derül ki, minek az éve volt 2018 Az év legfontosabb politikai küzdelmét nem az ellenzék vívta meg Egyelőre nem tudjuk meg­válaszolni azt a kérdést, hogy milyen volt 2018 Szlovákia számára, mert bár tudjuk, mi minden történt az el­múlt tizenkét hónapban, de azt nem, hogy hova fog mindez vezetni. Amikor egy kínai vezetőtől azt kérdezték a nagy francia forradalom kétszázadik évfordulóján, miben lát­ja 1789 legnagyobb jelentőségét, azt válaszolta, ezt nem lehet megmon­dani, mert túl kevés idő telt el még azóta. Nekünk most nem lesz szük­ségünk több mint kétszáz évre, a kö­zelgő köztársaságielnök-választás, aztán az EP-választás, és főként a parlamenti választás felfedi, minek az éve is volt az idei. Annyi bizonyos, hogy folytatódott és még hevesebb lett a „másik” Szlovákia konfliktusa a mostani „hi­vatalossal”, az ország vezetésével, amelyet ebben az esetben elsősorban a Smer és az SNS, Robert Fico és Andrej Danko testesít meg. Ok si­kertörténetként tálalják a kormány­zásukat, és néhány szempontból iga­zuk is van. Továbbra is részét képez­zük a modem kori történelem legsi­keresebb projektjének, a világ gaz­dagabb országai közé tartozunk, a gazdaság jól teljesít. Viszont az országot átjárja és ro­­hasztja a korrupció, és egy sor társa­dalmi problémát görgetünk évek óta magunk előtt, megoldások nélkül. A törvény előtti egyenlőség nem min­denkire érvényes, most a felelősségre vonást értve ezalatt. Ezért is kellett idén megválnia a székétől a „hivata­los” Szlovákia néhány prominens képviselőjének: egyet hátraléptek, de a rendszer maradt. A „másik” Szlovákia pedig még mindig nem tért teljesen magához abból, ami 2011 végén történt Iveta Radicová kormányával. Már hét év telt el a szétesés óta, de még mindig a rövidebbet húzza a kormányzattal folytatott küzdelemben. Holott jó ol­dalon áll, hiszen egy jobb országért küzd, ahol a közérdek az első, a sza­badságjogok sérthetetlenek, és az ország nemcsak formális tagja az Európai Uniónak, hanem azonosul az értékrendszereivel.' A szétesést az is mutatja, hogy az év legfontosabb politikai küzdelmeit nem az ellenzéki pártot vívták meg, hanem egy polgári kezdeményezés, a Tisztességes Szlovákiáért mozga­lom. És itt van már a„harmadik” Szlo­vákia is, melynek erősödését részben elfedte az első kettő konfliktusa. Nőtt és izmosodott az idén, és már nem­csak a kormánnyal és a kormányzási módszerekkel elégedetlen, hanem mindennel. Dühös és egyre agresszí­vebb. Azok az emberek alkotják, akik mindenben és mindenkiben csalódtak. Azt mondják, bárki kor­mányzott itt, nem változott semmi, nem javultak a dolgok. Elegük van mindenből, úgy érzik, semmibe ve­szik őket, átnéznek rajtuk. Mivel az „első” Szlovákiában csalódtak, a „második” pedig nem szólítja meg őket, olyan valakit keresnek, aki minden ellen, a rendszer ellen, a de­mokratikus berendezkedés ellen harcol. Ez az ijesztő kereslet már ki is termelte a rettenetes kínálatot. Töb­bet is. Ha a tavaszi államfőválasztás má­sodik fordulójába az „első” és a „harmadik” Szlovákia jelöltje kerül, akkor vajon mekkora esély marad arra, hogy a parlamenti választáson majd a „második” Szlovákia győz? És akkor onnan visszatekintve va­jon minek az éve lesz 2018? A szerző a Trend hetilap kom­mentátora MARIÁN LEŐKO (Cartoonizer) Kormányfő a rács mögött FELEDY BOTOND Elítélték első fokon a volt miniszterelnököt, három hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert újságírókat sértegetett az interneten. Vajon melyik országból szárma­zik ez a példaértékű hír? Szlovákiából? Magyarországról? Nem. Szlovéniából. Janez Jansa most is a legnagyobb szlovén parlamenti párt elnöke. A Szlovén Demokrata Párt megnyerte a választásokat, de kormányt nem tudott alakítani, mert hat másik párt összefogott vele szemben és nagykoalíciót hozott létre. Ráadásul nem is ez az első alkalom, hogy Jansát elítélték, a finnektől még 2006-ban vásárolt harci gépjárművek beszerzése ügyében kor­rupcióval vádolták, és már hat hónapj a rács mögött volt, mikor az al­kotmánybíróság megsemmisítette az ítéletet. A mostani per sok szempontból érdekes. 2016-ban két újságírónőről azt írta a Twitteren Jansa, hogy „prostituáltak”, sőt, még azt is odaírta, szerinte mennyibe kerülnek. A dolog további pikantériája, hogy a két új ságírónő a szlovén közszolgálati tévében, az RTV Slovenia munka­társaként dolgozott. A két nőtől, Mojca Pasek Settingtől és Eugenija Cáritól sosem kért bocsánatot a miniszterelnök. A mostani ítélet pedig éppen akkor szü­letett-igaz, még nem jogerős -, amikor a világ egyre több országában kezdik nagyon komolyan sértegetni az újságírókat. Természetesen nem kell mindenkivel egyetérteni, de az új ságírók is a munkájukat végzik. Az érvek helyett pedig egyszerű sértésekkel operálni nagyon rövidlátó és etikátlan a politikusok részéről - demokráciákban, persze. Bármi legyen is a végkimenetele a pernek, az mindenképpen példaértékű, hogy egyáltalán egy volt miniszterelnököt is simán bíró­ság elé lehet állítani. Ez maga a joguralom, a rule of law, amelynek ér­telmében a jogszabályok tényleg mindenkire egyformán vonatkoznak, illetve senki sem áll a törvények felett. Jansa pártja erősen populista, ebből a szempontból is jó jel, ha az igazságszolgáltatás kordában tartja a politikusokat is, nem sérteget­hetne nőket, újságírókat vagy más társadalmi csoportokat, nem tá­madhatnak bárkit következmények nélkül, amikor elragadja őket a népszerűséghajhász retorikájuk. 2018 alapvetően sötét év az újságírók számára, felfelé kúszott a meggyilkolt és bebörtönzött médiamunkások száma a világban: több mint 200-an kerültek börtönbe, és akár a 80-at is átlépheti a munkájuk miatt megölt, vagy tisztázatlan körülmények között elhunyt újságírók száma a Committee to Protect Journalist összegzése szerint. Köztük van JánKuciakis. Ne feledjük, a politika teremti meg azt a közeget, amelyben valaki­ben egyáltalán felmerül, hogy megpróbál leszámolni az újságírókkal... FIGYELŐ Soros az év embere a Financial Timesnál Az év emberének választotta a Financial Times brit üzleti napi­lap Soros Györgyöt, a liberális demokrácia és a nyitott társada­lom meghatározó képviselőjét. A lap tájékoztatása szerint Soros György elért eredményei és az általa képviselt értékek miatt ér­demelte ki a címet. Soros napi támadásokkal küzd aktivitása és világról alkotott li­berális elképzelései miatt. Egy eszme a populisták ostromában, támadják minden oldalról, Oroszországtól Amerikáig - írta a lap. Soros személyével kapcsolatban számos antiszemita összeeskü­vés-elmélet látott napvilágot, nyitottsága, a média szabadsága és az emberi jogok iránti elköte­lezettsége pedig felkeltette az Európában egyre erősödő tekin­télyelvű rezsimek és a populisták haragját. Alig van olyan nap, hogy ne tá­madnák, „a világpolitika mesteri manipulátorának” neveznék - olvasható a cikkben. Orbán Viktor magyar miniszter­­elnök, aki maga is Soros által fi­nanszírozott ösztöndíjas volt ko­rábban, eszközként használja kampányához. Orbán hamis vádjai szerint a milliárdos a forrása annak az eu­rópai uniós tervnek, amely mig­­ránsokkal árasztaná el a konti­nenst. A magyar kormánypárt ki is plakátolta Sorost, amely a „ne­vető zsidó” náci falragaszokat idézi. (MTI) Éveken át olvasták a hackerek az uniós diplomaták leveleit Éveken át hozzáfértek hackerek az Európai Unió diplomáciai kommunikációs hálózatához, derítette ki egy kiberbiztonsági cég. Olyan dokumentumokhoz jutot­tak hozzá például, amelyekben eu­rópai diplomaták fejezik ki aggá­lyukat Donald Trump amerikai el­nök kormányával, vagy az Orosz­; országgal és Kínával való „küzde­­: lemmel” kapcsolatban. A The New York Timesnak több ; mint 1100 ilyen tartalmat adott át az : Area 1 biztonsági cég, miután fel­fedezte a biztonsági rést. A cég ; nyomozói szerint a hackerek a kí­­; nai hadseregnek dolgoznak. A tartalmak között vannak fel­jegyzések szaúd-arábiai, izraeli és : más országok vezetőivel folytatott beszélgetésekről. Az egyikben eu­rópai diplomaták úgy jellemezték a Donald Trump amerikai és Vlagyi­mir Putyin orosz elnök júliusi hel­sinki csúcstalálkozóját, hogy „si­keres, legalábbis Putyinnak”. Egy július 16-i találkozó után kelt írás részletes elemzést adott euró­pai tisztségviselők és Hszi Csin­­ping kínai elnök közötti beszélge­tésről, a kínai államfő „szabályok nélküli, szabad stílusú boksz­meccshez” hasonlította, ahogyan Trump „piszkálja” Pekinget. Egy harmadik, március 7-i keltezésű írás szerint Caroline Vi­­cini, az EU amerikai képviseleté­nek helyettes vezetője azt javasolja a diplomatáknak, hogy „a legfon­tosabb szövetségesükként” írják le az Egyesült Államokat, még akkor is, ha megkérdőjelezik Trump dön­téseit „azokat a területeken, ame­lyekben nem értenek egyet az Égyesült Államokkal, ilyen a klí­mavédelem, a szabadkereskedelem és az iráni nukleáris megállapo­dás”. A hackerek ezenkívül az ENSZ, valamint külügy- és pénzügymi­nisztériumok hálózataiba is beszi­várogtak világszerte - teszi hozzá a jelentés. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents