Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-19 / 290. szám
N on r é g i ó : Kelet- és Közép-Szlovákia 2018. december 19., szerda,15-16. oldal A Királyhelmechez közeli Vékén már a pápai tizedszedők is templomot találtak a 14. század első felében. Bogoly János Templomaink cfmű könyvében arról ír, hogy a templomot 1505-ben megújították, és akkori jelentőségét az is mutatja, hogy a közeli Zétény várának ostromakor elesett császári katonákat 1558-ban a templom melletti temetőben hántolták el. Amikor a község ura, Vékey Ferenc református hitre tért, 1578-ban elfoglalta a templomot, és odaadta a helyi kálvinista felekezetnek. A gyülekezetnek hosszú ideig nem volt saját prédikátora, hanem a szomszéd Szentesből járt ki ide. A templom 172 évig volt a reformátusok kezén. 1750-ben a községet bíró Ghillányi György visszavette a római katolikus templomot, amihez Mária Terézia is hozzájárult. A gazdag múltú épületet 1797 és 1803 között klasszicista stílusban kibővítették, ekkor nyerte el jelenlegi lényeges vonásait. A templom, a falut is érintő 1865-ös nagy tűzvészben megsérült, s az 1314-ben, Pápán öntött harangja - mely a legrégibb felső-bodrogközi harang volt - is megsemmisült. A helyrehozatal költségeinek nagy részét Mailáth Antal állta, a rendbehozatal 1894-ben fejeződött be. Bár az épületnek ma már nem láthatók a középkori építészeti elemei, mégis jelentős regionális egyháztörténeti műemlék, már csak azért is, mert itt van Szirmay Antal végső nyughelye is. (Leczo Zoltán felvétele) Nem emelik az adókat Nagykaposon LECZO ZOLTÁN NAGYKAPOS Ha az önkormányzati képviselők többsége jóváhagyja, jövőre sem emelkednek a helyi adók. Az adókat a településen legutóbb 2011-ben és 2012-ben emelték, illetve 2016-ban egy jogszabályi változás miatt kellett egy új adónemet kivetni. A hulladékgazdálkodásról szóló helyi érvényű rendelet módosítása után ugyanis a lakosoktól az építési hulladék elszállításáért és tárolásáért is illetéket kértek. A szemétdíj összegét 2012-ben 15 százalékkal emelték, ám ennek az adónemnek a emelését most nem tervezik. „A természetes személyeknek 17,99, a cégeknek a bérelt hulladéktároló edény űrtartalmától függően literenként 0,0126, illetve 0,0493 eurót kell fizetniük. Egyebek mellett a tartós egészségkárosodással élők, a diákok ennél az adónemnél kedvezményekre jogosultak. Egy helyi érvényű rendelet alapján néhány éve bővült a kedvezményezettek köre, ugyanis csökkentett díj fizetésére minden 62 évesnél idősebb polgár jogosult” - tájékoztatta lapunkat Petrikán Péter, Nagykapos polgármestere. A polgármester hangsúlyozta, a szemétdíj emelését nem javasolják, holott az országban hamarosan új törvényi szabályozás lép érvénybe, amely a települések számára a szemét lerakásának díját a szelektálás mértékétől teszi függővé. Kevesebb mint 10 százalékos szelektálás után 17 euróba kerül majd egy tonna szemét tárolása, a hulladék 40-50 százalékos osztályozottsága után ugyanez csak 7 euróba. Petrikán elmondta, a város a díjemelés helyett inkább arra fektet nagyobb hangsúlyt, hogy minél több lakos szelektálja a háztartási hulladékot. Néhány éve bővült a kedvezményezettek köre, minden 62 évesnél idősebb polgár csökkentett szemétdíjatfizet. A Copus: Város gyermekeinknek projekt központi témája jövőre Nagykaposon éppen a környezetvédelem, konkrétan a hulladékszelektálás lesz, a programba elsősorban a gyerekeket és a fiatalokat szeretnék bevonni. Emellett, szelektív hulladék tárolására alkalmas lerakatokat alakítanak ki a városban, bővíteni szeretnék a lerakóudvart, és más hasonló beruházásokat is terveznek. Közel duplájára nőtt a kassai magyar óvoda kapacitása NÉMETI RÓBERT Közel kétszeresére nőtt a magyar óvoda kapacitása. A 65 évvel ezelőtt megnyitott óvoda bővítésére a Regionális Egészségügyi Hivatal által 2015-ben elrendelt létszámcsökkentés miatt volt szükség, amikor a korábbi hatvanról mindössze 49 gyerek befogadását engedélyezték. KASSA „Nagy az érdeklődés az óvodánk iránt, előfordult, hogy nem tudtunk mindenkit felvenni, de előnyt élveztek azokat a gyerekeket, akikről tudtuk, hogy magyar iskolába íratják a szülei. Mivel a többi gyereket sem szeretnénk elutasítani, találnunk kellett még egy épületet” - mondta Harangozó Katalin, a kassai magyar óvoda igazgatója. A városi önkormányzat, a magyar óvoda fenntartója támogatásával megkapták a Turgenyev utcai óvodaépület egyik üres pavilonját. „Az épületet használhatatlan állapotban volt, ezért az önkormányzat besorolt minket az Integrált Regionális Operációs Programba (IROP), melyből közel 230 ezer eurót kaptunk a felújításra. Ha egy kis késéssel is, de elértük a célunkat, és már ebben a tanévben két csoportot nyithatunk” - magyarázta az igazgatónő. Mostanáig hat óvónő három csoportban összesen 49 gyerekkel dolgozott, a bővítésnek köszönhetően kétszer annyi gyereket tudnak felvenni, és tovább négy óvónőt alkalmaznak. „Azt, hogy a tőlünk elballagó óvodások hány százaléka megy magyar iskolába, nem lehet előre pontosan megmondani. Előfordul, hogy olyan szülők is hozzánk íratják be a gyerekeiket, akik nem beszélnek magyarul. De arra is volt példa, hogy szlovák anyanyelvű gyereket a magyar óvoda után magyar iskolába írattak” - magyarázta Harangozó Katalin. Akassai magyar óvoda 1953. október 1 -j én nyitotta meg kapuit Tarr László igazgató munkájának eredményeként. Niezgodzki Józselhé vezetésével kezdődött el a nevelői munka, 38 gyerekkel. Az óvoda legelőször a Tűzoltó utcában, utána a Kuzmányi utcai alapiskola épületében működött. 1986-ban a Murgas utcába tették át a székhelyét, majd 2004. augusztus 1-jén költözött át a 128 éves Zizka utcai épületbe. Az óvoda 2i2ka utcai épületébe jelenleg 49 gyerek jár (A szerző felvétele)