Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-19 / 290. szám

N on r é g i ó : Kelet- és Közép-Szlovákia 2018. december 19., szerda,15-16. oldal A Királyhelmechez közeli Vékén már a pápai tizedszedők is templomot találtak a 14. század első felében. Bogoly Já­nos Templomaink cfmű könyvében arról ír, hogy a templomot 1505-ben megújították, és akkori jelentőségét az is mu­tatja, hogy a közeli Zétény várának ostromakor elesett császári katonákat 1558-ban a templom melletti temetőben hántolták el. Amikor a község ura, Vékey Ferenc református hitre tért, 1578-ban elfoglalta a templomot, és odaadta a helyi kálvinista felekezetnek. A gyülekezetnek hosszú ideig nem volt saját prédikátora, hanem a szomszéd Szentesből járt ki ide. A templom 172 évig volt a reformátusok kezén. 1750-ben a községet bíró Ghillányi György visszavette a ró­mai katolikus templomot, amihez Mária Terézia is hozzájárult. A gazdag múltú épületet 1797 és 1803 között klasszi­cista stílusban kibővítették, ekkor nyerte el jelenlegi lényeges vonásait. A templom, a falut is érintő 1865-ös nagy tűzvészben megsérült, s az 1314-ben, Pápán öntött harangja - mely a legrégibb felső-bodrogközi harang volt - is meg­semmisült. A helyrehozatal költségeinek nagy részét Mailáth Antal állta, a rendbehozatal 1894-ben fejeződött be. Bár az épületnek ma már nem láthatók a középkori építészeti elemei, mégis jelentős regionális egyháztörténeti műemlék, már csak azért is, mert itt van Szirmay Antal végső nyughelye is. (Leczo Zoltán felvétele) Nem emelik az adókat Nagykaposon LECZO ZOLTÁN NAGYKAPOS Ha az önkormányzati képvise­lők többsége jóváhagyja, jövőre sem emelkednek a helyi adók. Az adókat a településen leg­utóbb 2011-ben és 2012-ben emelték, illetve 2016-ban egy jogszabályi változás miatt kellett egy új adónemet kivetni. A hul­ladékgazdálkodásról szóló helyi érvényű rendelet módosítása után ugyanis a lakosoktól az építési hulladék elszállításáért és tárolá­sáért is illetéket kértek. A sze­métdíj összegét 2012-ben 15 szá­zalékkal emelték, ám ennek az adónemnek a emelését most nem tervezik. „A természetes személyeknek 17,99, a cégeknek a bérelt hulla­déktároló edény űrtartalmától függően literenként 0,0126, illet­ve 0,0493 eurót kell fizetniük. Egyebek mellett a tartós egész­ségkárosodással élők, a diákok ennél az adónemnél kedvezmé­nyekre jogosultak. Egy helyi érvényű rendelet alapján néhány éve bővült a kedvezményezettek köre, ugyanis csökkentett díj fi­zetésére minden 62 évesnél idő­sebb polgár jogosult” - tájékoz­tatta lapunkat Petrikán Péter, Nagykapos polgármestere. A polgármester hangsúlyoz­ta, a szemétdíj emelését nem ja­vasolják, holott az országban ha­marosan új törvényi szabályozás lép érvénybe, amely a települések számára a szemét lerakásának dí­ját a szelektálás mértékétől teszi függővé. Kevesebb mint 10 szá­zalékos szelektálás után 17 euró­ba kerül majd egy tonna szemét tárolása, a hulladék 40-50 száza­lékos osztályozottsága után ugyanez csak 7 euróba. Petrikán elmondta, a város a díjemelés he­lyett inkább arra fektet nagyobb hangsúlyt, hogy minél több lakos szelektálja a háztartási hulladé­kot. Néhány éve bővült a kedvezményezettek köre, minden 62 évesnél idősebb polgár csökkentett szemétdíjatfizet. A Copus: Város gyermekeink­nek projekt központi témája jö­vőre Nagykaposon éppen a kör­nyezetvédelem, konkrétan a hul­ladékszelektálás lesz, a program­ba elsősorban a gyerekeket és a fiatalokat szeretnék bevonni. Emellett, szelektív hulladék táro­lására alkalmas lerakatokat ala­kítanak ki a városban, bővíteni szeretnék a lerakóudvart, és más hasonló beruházásokat is tervez­nek. Közel duplájára nőtt a kassai magyar óvoda kapacitása NÉMETI RÓBERT Közel kétszeresére nőtt a magyar óvoda kapacitása. A 65 évvel ezelőtt megnyitott óvoda bővítésére a Regionális Egészségügyi Hivatal által 2015-ben elrendelt létszám­­csökkentés miatt volt szük­ség, amikor a korábbi hatvan­ról mindössze 49 gyerek befogadását engedélyezték. KASSA „Nagy az érdeklődés az óvodánk iránt, előfordult, hogy nem tudtunk mindenkit felvenni, de előnyt élvez­tek azokat a gyerekeket, akikről tud­tuk, hogy magyar iskolába íratják a szülei. Mivel a többi gyereket sem szeretnénk elutasítani, találnunk kel­lett még egy épületet” - mondta Ha­rangozó Katalin, a kassai magyar óvoda igazgatója. A városi önkor­mányzat, a magyar óvoda fenntartója támogatásával megkapták a Turge­­nyev utcai óvodaépület egyik üres pavilonját. „Az épületet használha­tatlan állapotban volt, ezért az önkor­mányzat besorolt minket az Integrált Regionális Operációs Programba (IROP), melyből közel 230 ezer eu­rót kaptunk a felújításra. Ha egy kis késéssel is, de elértük a célunkat, és már ebben a tanévben két csoportot nyithatunk” - magyarázta az igazga­tónő. Mostanáig hat óvónő három csoportban összesen 49 gyerekkel dolgozott, a bővítésnek köszönhető­en kétszer annyi gyereket tudnak fel­venni, és tovább négy óvónőt alkal­maznak. „Azt, hogy a tőlünk elballa­gó óvodások hány százaléka megy magyar iskolába, nem lehet előre pontosan megmondani. Előfordul, hogy olyan szülők is hozzánk íratják be a gyerekeiket, akik nem beszélnek magyarul. De arra is volt példa, hogy szlovák anyanyelvű gyereket a ma­gyar óvoda után magyar iskolába írattak” - magyarázta Harangozó Katalin. Akassai magyar óvoda 1953. október 1 -j én nyitotta meg kapuit Tarr László igazgató munkájának ered­ményeként. Niezgodzki Józselhé ve­zetésével kezdődött el a nevelői mun­ka, 38 gyerekkel. Az óvoda legelő­ször a Tűzoltó utcában, utána a Kuz­­mányi utcai alapiskola épületében működött. 1986-ban a Murgas utcába tették át a székhelyét, majd 2004. au­gusztus 1-jén költözött át a 128 éves Zizka utcai épületbe. Az óvoda 2i2ka utcai épületébe jelenleg 49 gyerek jár (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents