Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-18 / 289. szám
www.ujszo.com | 2018. december 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR A Halálcsillag szívében A mobilok világában már nehéz hazudni, de van, aki nem tud mást Ami vasárnapról hétfőre virradóra történt a magyar közszolgálati televízió székházában, az jól mutatja, hogyan működik az évi 80 milliárd forint közpénzből fenntartott állami álhírgyár. De ne siessünk, kezdjük a vasárnap délutánnal. Múlt szerda óta a negyedik tüntetés zajlott a botrányos körülmények között elfogadott túlóratörvény és a közigazgatási bíróságok ellen, valamint a szabad oktatás mellett. A köztévé sokáig egyáltalán nem adott hírt a demonstrációról - egyébként az MTI sem, az is inkább Brüsszellel foglalkozott -, aztán nyilván megszületett a tálalási stratégia, úgyhogy leadták néhány ellenzéki politikus beszédét, majd egy „házi” elemző elmagyarázta, hogy ez a megmozdulás része egy Soros György által koordinált európai folyamatnak - több országban próbálnak nyomást gyakorolni a migrációellenes kormányokra. Az Ml csatorna nézettsége valószínűleg az egekbe szökött vasárnap éjjel. Sokan vártuk, hogy vajon beengedik-e a hírstúdióba azt a 11 ellenzéki parlamenti képviselőt, illetve két EP-képviselőt, akik szerették volna beolvasni öt pontból álló peticiójukat. Erről azonban egészen 22.30-ig szó sem esett a csatorna hírblokkjaiban, aztán annyit közöltek a nézőkkel, hogy a Kossuth téri tüntetés 19 órakor hivatalosan véget ért, majd „néhány százan” az MTVA-székház elé vonultak, és „néhány ellenzéki parlamenti képviselő behatolt a székházba”. Azt, hogy hányán és miért, elfelejtették elmondani. (De még így is tájékozottabbak voltak az M1 nézői, mint például a Magyar Idők honlapjának olvasói, akik még tegnap reggel is úgy tudták, hogy vasárnap 19 órakor véget ért a tüntetés). Az okostelefonok korában szerencsére már élő közvetítéseket is nézhetünk a Facebookon, és Szél Bernadett parlamenti képviselőnek köszönhetően néztünk is, elég sokan, még Ausztráliában is. Ami az álhírgyár székházában történt, az egyszerre volt kalandfilm és krimi. A biztonsági őrök először beszorították a képviselőket egy helyiségbe, majd miután ott lepakoltak, kiengedték őket. A személyes holmijukat (táskák, telefonok, tárcák, kabátok) nem kapták vissza. Aztán egyiküket, Hadházy Ákost leteperték a biztonságiak, mint valami veszélyes bűnözőt, csupán azért, mert mondandója volt. Ennek a 13 politikusnak a pártjaira listán összesen két és fél millióan voksoltak az idei országgyűlési választásokon, vagyis a magyar választók 43 százalékát képviselik. És egész éjjel egyetlen felelős döntéshozó sem állt szóba velük az épületben, ahonnét reggel kettőt közülük szó szerint kilökdöstek. Egy normális köztévében szerda óta már valamennyien elmondhatták volna, mi zavaija őket, azaz behívták volna őket vitázni. Az M1 hírcsatorna által felépített párhuzamos valóságba azonban ez nem fér bele. De még az a nagyjából három perc sem, amely alatt beolvasták volna az említett petíciót. Ehelyett hosszú órákon át huzavona zajlott a facebookozók szeme láttára. „Itt vagyunk, a Halálcsillag szívében. Nem volt könnyű eljutni idáig” - mondta a Star Warsrajongóknak Hadházy a hírstúdió kulcsra zárt ajtaja előtt (a bent lévők sem tudtak kijönni, valaki nyilván úgy gondolta, inkább maradjanak ők odabent, minthogy bejussanak a valós hírek). Most mindkét fél beperli a másikat. Az MTV A szerint a behatolók megzavarták egy közérdekű üzem működését, a képviselők pedig úgy érzik, akadályozva voltak munkájukban. Olyan ez, mint egy Kafkanoveila, bár nem biztos, hogy Kafkának eszébe jutott volna ilyen történet. Hiába, a legjobb tragikomédiákat az élet úja. Nem kétséges, hogy a politikusok Facebook-videói politikatörténeti jelentőségűek. Látképet kínálnak a magyar közmédia működéséről, ahol a hatalom szó szerint bármit megtehet. Ellenzéki képviselők a magyar közszolgálati tévé folyosóján. A közmédia közleménye szerint „folyamatos igaztalan vádaskodásaikkal, csúsztatásaikkal megpróbálták lejáratni az intézményt. A képviselők viselkedése, fenyegető magatartása félelmet keltett a közmédia munkavállalóiban." (Fotó: Facebook) I 7 Harabin az elnöki palota kapujában MÓZES SZABOLCS A legjobb úton haladunk afelé, hogy a történelem megismételje önmagát. Nem kell hozzá sok, és a tavaszi államföválasztás második fordulójában a rossz és még rosszabb közül választhatunk. A múlt héten publikált AKO-felmérésnek két magyar vonatkozású érdekessége is akadt: először szerepelt benne az MKP elnöke, Bugár Béla, a Híd elnöke pedig a második helyen találta magát, ám a kutatás fontosabb tanulságai nem hozzájuk kötődnek. A felmérés megerősítette annak a trendnek a létezését, amit az elmúlt hetekben publikált többi közvélemény-kutatásból is kiolvashattunk. A lényeg: ha a jobboldali jelöltek egymást fogják megfúrni, készülhetünk a legrosszabbra. Az elmúlt két választáson a képlet egyszerű volt: Smer kontra jobboldal, egy győzelem ide, egy győzelem oda. Most viszont minden bonyolultabb lett, elsősorban az úgymond rendszerellenes erők előretörése következtében, akik a szélsőségesek táborával együtt akár a második fordulóba is bejuttathatják emberüket. A mérések alapján Stefan Harabin nem a futottak még kategória egyik bohócának tűnik, stabilan 10 százalék körüli eredményt mérnek neki. És akkor ott van még Kotleba a maga több mint 5 százalékával, a vert mezőnyben pedig még egy-két szélsőséges félőrült. Emellett sejthető, hogy Eduard Chmelár táborában is akadnak olyanok, akik a kínálat leszűkülése után képesek lennének egy Harabin-félére voksolni. Az alternatívnak nevezett szlovák „sajtó” már hónapok óta a volt főbírót sztárolja, mert számára már Kotleba is fősodornak számít. Ahogy közeledünk a finishez, ajelöltek egy része visszalép, ám ha Kotleba ezt nem is teszi meg Harabin javára, a felmérések alapján választói egy része úgyis az esélyesebb irányába fog mozdulni. Ha a fenti százalékokat összeszámoljuk, egy fenyegető, 15-20% közötti potenciált is kimutathatunk a volt főbírónak. Ez olyan eredmény, amivel a második körbe be lehet jutni. Ha pedig bejutna, a kérdés az lenne, ki az ellenfele. A Smer még mindig titkolj a jelöltjét - vélhetően azért, mert még meg sem találta -, ám egy 20 százalékos párt jelöltje valószínűleg számíthat 10-15%-os eredményre. Ha netalán Miroslav Lajcák egy sokadik szaltót is bemutatva mégis elfogadná a jelöltséget, borítékolhatóan továbbmenne a második körbe. Azt sem lehet kizárni, hogy végül a két legerősebb kormánypárt kiegyezik, és közös jelöltet indít. Ebben az esetben szintén borítékolható lenne a Smer és az SNS közös jelöltjének továbbjutása. És akkor hol a jobboldal? Jó kérdés! Ha az ellenzéki térfélen nem tartanak önvizsgálatot és nem lép vissza legalább egy-két erősebb jelölt, könnyen lehet, hogy a legjobban szereplő jobboldali induló is csak 15 százalék körüli eredményt ér el. Ez pedig, mint a fentiekből kiolvasható, simán kiesést is jelenthetne. Képzeljünk el egy második fordulót Richard Rasival és Harabinnal. Vagy még jobb: Andrej Dankóval és Harabinnal! Jó hír, hogy a mezőny nem hígul tovább, a KDH és az Ol’aNO háza táján is ráébredtek a veszélyre, s inkább a már bejelentett jelöltek közül támogatnak valakit. Ugyanakkor sok a kérdőjel: merre szavaznak a második körben például a Kollár-féle Milan Krajniak választói. Az ilyen kérdőjelek miatt sokkal nehezebben lehet megsaccolni az esélyeket. Az AKO felmérése alapján Bugár Béla 10 százalékon áll, egy lecsupaszított mezőnyben pedig- ahol nincs sem smeres, sem SNS-es jelölt- 16%-kal a második helyen. Utóbbi szám és az adatok mélyebb bontása is mutatja, hogy két és fél év alatt milyen metamorfózison ment át a Híd szlovák szavazói rétege. Míg 2016-ban főként a városi, liberális szavazók támogatták, addig most a 16%-os Bugár potenciális szlovák szavazói között smereseket és SNS-eseket sejteni, jobboldaliakat pedig mutatóba. Ez egyben behatárolja a Híd elnökének lehetőségeit is, abban az esetben lehet esélye továbbjutni, ha közös koalíciós jelöltként indulna neki a választásoknak. De ez már egy külön fejezet lenne. Sokat elmond egyébként az alternatív és rendszerellenes választók memóriájáról, hogy abban a Stefan Harabinban találták meg ikonjukat, aki az elmúlt 40 év legrosszabb rendszereinek hűséges kiszolgálója volt. Kommunista bíró, a 90-es években meciarista bírósági vezető, majd Robert Fico minisztere, most pedig a szélsőségesek sztáija. Közben pedig a szlovák igazságszolgáltatás legnagyobb tönkretevője és antihőse. Jelen pillanatban ő az elnökválasztás egyik esélyese. Világrekord: egy cikk fért be a magyar kormány lapjába Arról van szó, hogy óv vógóig a magyar állami cégeknek egy csomó pénzt át kell pumpálniuk a magyar kormány lapjaiba. Az egyik ilyen lap a Lokál, amelyhez ingyen lehet hozzájutni, elsősorban a budapesti tömegközlekedésjárművein. A pénteki lapszámba is már csak két cikk fért, majd a következő lapszámnál, a hétfőinél ez a csúcs is megdőlt, egyetlen cikk jelent meg, több nem fért el az állami hirdetésektől. Az év végére rendesen megszólják állami hirdetésekkel a Lokált. A 16 oldalas lapba ezekben a napokban csak egy-két cikket tudnak begyömöszölni, a 15 oldalnyi hirdetésből pedig 13 oldalon állami cégek népszerűsítik magukat. A két cikkből az egyik arról szólt, hogy „Ellenzéki vandálok gyújtogattak Budapesten”, a másik pedig az Andy Vájná rádiójában dolgozó műsorvezető, Cooky párizsi útjáról számolt be. A lapban a kormányzati kommunikációs központ három oldalon népszerűsíti a családokról szóló konzultációt, négy és fél oldalon a Magyar Villamos Művek (MVM) hirdet, és a Nemzeti Közmüvek is elköltött két és fél oldalnyi közpénzt a lapnál. Egy oldalon hirdet még a Diákhitel Központ, de több mint fél oldalt foglalnak el a BKV hirdetései is. A Szerencsejáték Zrt. egy féloldalnyi hirdetést költött, és jutott némi hely a MAV-nak is. Ezek mellett jutott egy kis hely a piaci hirdetéseknek. A 150 ezer példányban megjelenő és a budapesti tömegközlekedési eszközökön teijesztett Lokálban listaáron egy teljes oldalnyi hirdetés ára bruttó 2 millió 180 ezer 250 forint. Ez alapján a magyar állam egy nap 26 millió forintnál is többet költött el a lapnál, amely november végéig Habony Árpádé volt, amikor beszippantotta a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősített médiaholding. November végén 476 újság, rádió, tévécsatorna és internetes oldal ajándékozta oda magát nemzetstratégiai közérdekből az új fideszes médiaalapítványnak, az eddiginél is jobban a kormány felé ferdítve a tájékoztatást. (MagyarHang) JUHÁSZ KATALIN
