Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-17 / 288. szám
EGÉSZSÉG ■ 2018. DECEMBER 17. 10 GYÓGYHÍREK Mi történik, amikor teleesszük magunkat? A szervezetünk sokféle módon jelzi, hogy eleget ettünk. Ünnepek környékén mégis sokszor megesik az emberrel, hogy túleszi magát Mi történik ilyenkor velünk’ Miért érezzük olyan rosszul magunkat? Közeledik a karácsony, és vele együtt a nagy evések és ivások időszaka. Munkahelyi karácsony családi összejövetelek, évbúcsúztató a barátokkal, karácsonyi vacsora, karácsonyi vendégeskedés, szilveszteri buli: a decemberünket általában úgy töltjük el, hogy jókat eszünk, de azért néha túlzásba is visszük. Az ünnepek ideje alatt sokszor csak tele hassal pihegünk valahol, és ilyenkor hangzik el talán legtöbbször a fogadalom, hogy „soha többet nem eszem így tele magamat!” Mi történik ilyenkor velünk? Miért vagyunk hajlamosak a kelleténél többet enni? És ha túlettük magunkat, mi az, amitől sokáig annyira tele érezzük magunkat? Az Amerikai Kémiai Társaság a közelgő ünnepek alkalmából közzétett egy videót, amelyen szemléletesen magyarázzák el, hogy mi zajlik le ilyenkor a szervezetünkben - elsősorban az emésztőrendszerünkben és az agyunkban. Hogy ki mit szokott enni karácsony környékén, az háztartásonként változó lehet, az azonban nem, hogy rengetegszer érezzük, hogy annyira tele vagyunk, hogy már egy falatot sem bírunk lenyelni. Általában ilyenkor jön a kérdés: „És a bejglit meg sem kóstoltad?” Több oka van annak, hogy ez az érzés kialakul. Ezek közül az egyik nagyon egyszerű és fizikai: gyomrunk befogadóképessége körülbelül egy liter. Ünnepek idején azonban túl szoktuk terhelni, ha ennél többet fogyasztunk, a gyomrunk kitágul, és hozzányomódik többi belső szervünkhöz - ez okozza azt az érzést, hogy menten szétpukkadunk. A teltségérzetet csak növeli, amikor eszünk és iszunk, ugyanis nemcsak a szilárd és a folyékony tápanyagokat juttatjuk a gyomrunkba, hanem jócskán levegőt is nyelünk. Ha pedig szénszavas italokat is iszunk, még több gáz jut az emésztőrendszerünkbe, és a gyomrunk térfogata tovább tágul. Szerencsére a gázok egy részétől meg tudunk szabadulni: ezért jelent nagy megkönnyebbülést egy jót büfögni, ha nagyon tele vagyunk. (patikamagazin) Az alvászavar demenciához vezet Az alvászavar szűrése és kezelése segíthet az elbutulás megelőzésében, állítja a Sydney-i Egyetem kutatóinak tanulmánya. Az obstruktív alvási apnoéban szenvedők alvás közben időnként akár tíz másodpercen túl sem kapnak levegőt, ilyenkor a vér oxigénszintje csökken, és ez öszszefügg a demencia korai szakaszában az agy szerkezed elváltozásaival. A demencia eseteinek 30-50 százaléka változtatható tényezőkhöz, a depresszióhoz, a magas vérnyomáshoz, az elhízáshoz és a dohányzáshoz köthető. A kutatók azt vizsgálták, hogyan hat az obstruktív alvási apnoé az agyra és a gondolkodásra. A vizsgálatban több mint nyolcvan 51-88 év közötti ember vett részt. Felmérték a memóriájukat és depressziós tüneteiket, agyi MR-felvételeket készítettek, megmérték a különböző agyterületek kiterjedését. Az oxigénhiányos páciensek bal és jobb halántéklebenyét vékonyabbnak találták. Ezek a régiók a memóriában játszanak szerepet, a demencia pedig főként a memóriát rombolja. Az agyi elváltozások összefüggést mutattak a részvevők gyengébb tanulási képességeivel is. A demencia gyógyíthatatlan, ezért a korai beavatkozás életbevágó jelentőségű. Az obstruktív alvási apnoé pedig kezelhető. (MTI) www.ujszo.com Tudnivalók az ünnepek előtt Igazság a halakról Napjainkban egyre gyakrabban halljuk, hogy nemcsak karácsonykor, hanem rendszeresen, legalább hetente 2-3-szor kellene halat fogyasztani, mégpedig azért, mert sok omega3-zsírsavat tartalmaz. Am vannak esetek, amikor nem árt elkerülni ezt az ételt. H. O. Bang és J. Dyerberg dán orvosok 1969-ben azt a hipotézist állították fel, hogy a grönlandi eszkimók között azért van olyan kevés szív- és érrendszeri beteg, mert sok halat és tengeri emlőst fogyasztanak. A szakirodalom több mint 7000 tudományos szakcikkről és több mint 900 epidemiológiai tanulmányról tud, amelyek azt bizonyítják, hogy a hal milyen fontos szerepet játszik az az ember étkezésében és néhány betegség megelőzésében. A halak - akárcsak a rákfelék és puhatestűek - a hidegvérű élőlények közé tartoznak. Nálunk főleg édesvízi és tengeri halak kaphatók. Több halfajta létezik, s ezek húsának tápértéke attól függően különbözik egymástól, hogy mennyi vitamint, ásványi anyagot és más fontos tápanyagot tartalmaznak. Ismeretes, hogy a halhús tápértéke magas. Édesvízi és tengeri halak Húsuk ádagosan 15-20% fehérjét tartalmaz. A disznóhús esetében ez az arány 15,5%, a marhahús esetében pedig 18% körül mozog. A halhúsban található fehérjének - a vágóállatoktól és a baromfitól eltérően - előnyösebb az aminosav-összetétele. A hal húsa sok biológiailag értékes fehérjét és viszonylag kevés zsírt tartalmaz. Emiatt könnyen emészthető, alacsony energiatartalmú étel. Az édesvízi halak zsírja, mivel sok omega-3 telíteden zsírsavat tartalmaz, a melegvérű állatok zsírn A halhús fontos tulajdonsága, hogy a benne lévő omega3 zsírsav gyulladáscsökkentő hatásával enyhíti a rák kialakulásának kockázatát. jával összehasonlítva értékesebb. A halhús a zsírban oldódó vitaminok gazdag forrása: van benne A-, D-, E- és K-vitamin, de vízben oldódok is: Bl-, B2-, B6-, B12-, D-vitamin, továbbá niacin, pantoténsav, folsav és kolin. Az apró csontokat, amelyek a feldolgozás során megpuhulnak, a hússal együtt el lehet fogyasztani, s az ásványi anyagok, a biológiailag kötött elemek - a mész, a foszfor, a vas, a kálium, a kén, a magnézium, a fluor, a jód, és a szelén - gazdag forrásai. A halolaj összetétele is egyedülálló. Sok eszszenciális telíteden zsírsav - omega3 és omegaó - van benne. A táplálkozási ajánlások között találkozhatunk olyanokkal, amelyek azt javasolják, hogy hetente legalább háromszor együnk halat. Ez rendben is van, de azt is tudni kell: hogy nem mindegy, milyen halat fogyasztunk. A napi energiabevitel szempontjából figyelembe kell venni, hogy míg a sovány alaszkai tőkehalfiléből (100 g 300 kJ) egyszerre 200 g-ot is elfogyaszthatunk, a zsírosabb lazacból csak 100 g-ot, mert annak energiatartalma 750 kJ. Rég tudjuk, hogy elegendő halfogyasztással meg lehet őrizni az optimális testsúlyt, csökkenteni lehet a túlsúlyt vagy az elhízottság mértékét. A halhús fontos tulajdonsága, hogy a benne lévő omega3 zsírsav gyulladáscsökkentő hatásával enyhíti a rák kialakulásának kockázatát. Szeléntartalma is jelentős. Köztudott, hogy eredményesen veszi fel a küzdelmet a szabad gyökök és az oxidativ stressz ellen. A halfogyasztás minden előnyének tudatában az utóbbi időben a szakirodalomban találkozhatunk olyan munkákkal, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy a halakban sok lehet a nem kívánt vegyi anyag, például a nehézfém, főleg a higany, a bifenol stb. A környezet és a víz minősége Nem mindegy, hogy milyen környezetben él a hal, tehát nagyon fontos a víz tisztasága. Ez pedig napjainkban nagy problémát jelent. Nem kell különösebben tájékozottnak lenni ahhoz, hogy tudjuk: tengereink és óceánjaink vize bolygónk számos pontján szennyezett. Gondoljunk a különféle természeti katasztrófákra, a kőolajszállító hajók baleseteire, esedeg nyári tengerparti üdülésünk helyszínére, ahol láthattuk, mennyi szenny, hulladék került a vízbe. És az ipari hulladék kibocsátásáról még nem is beszéltünk. Az, hogy a halhús minőségét illetően erről nem nagyon beszélünk, nem jelend azt, hogy a probléma nem létezik. A tudósok még az Eszaki-sark jégkristályaiban is különféle vegyszereket találtak. Bolygónk szennyezett, környezetünk, vizeink, a levegőnk és a talaj sok nem kívánt, egészségre ártalmas anyagot tartalmaz. Viszont az is igaz, hogy ugyanúgy, ahogy a szárazföld különböző pontjain más a szennyeződés foka, ugyanez vonatkozik a tengerekre és az óceánokra is. Szerencsére még mindig vannak olyan helyek, ahol tisztább a víz. Ha a hal szennyezett környezetben él, természetes, hogy szervezetében különféle káros anyagok - nehézfémek - halmozódnak fel, de nem egyenletesen. Mennyiségük a halfajtától és az elfogyasztott élelem és a víz összetételétől, továbbá az évszaktól is függ. Az egyes halfajták nehézfém-tartalmukat tekintve is különböznek egymástól, ami eltérő táplálkozási módjukkal függ össze. A folyók, tavak és tengerek vizében előforduló higany veszélyessége abban rejlik, hogy a kevésbé veszélyes szerveden higany (higanysó) nagyon káros, rendkívül mérgező szerves, metál vegyületté alakul. A higanynak ez a legkárosabb formája, s nagyobb mennyiségben a halakban fordul elő. Legtöbb az izomzatban van Gondot jelent a halakban és halkészítményekben előforduló higany. Nagyobb koncentrációban elsősorban az izomzatban található. A halakba került higany gyakorlatilag nem választódik ki, ami azt jelenti, hogy ez a nehézfém a hal szervezetében felhalmozódik, és egész életében ott marad. Amikor az ember szennyezett halat eszik, a higany legkárosabb formája, a metil higany gyorsan más vegyi formát ölt. Lebontása nagyon lassú. Táplálkozási ajánlások íme a három csoport, amelynek kerülnie vagy lényegesen korlátoznia kellene a halfogyasztást: • szülőképes nők, potenciális kismamák, terhes nők: a higany befolyásolhatja a magzatot, főleg annak idegrendszerét, ezért a halfogyasztás számukra nem ajánlott. Ebbe a csoportba tartoznak a szoptató anyák, ugyanis az anyatejjel is kiválasztódik a higany a nő szervezetéből. • máj-, vese- és lépbetegelc mert a higany ezekben a szervekben halmozódik fel • azok, akik olyan vidéken élnek, ahol magasabb a talaj higanytartalma (A zdravie.sk alapján feldolgozta: kovács) » Ezek a legjobbak... • Lazac: A vitaminok, ásványi anyagok és fehérjék kitűnő forrása. Segít megőrizni a stabil inzulinszintet, javítja az emlékezetet és az agy munkáját, csökkenti a veserák kialakulásának kockázatát, és segít megőrizni a bőr egészségét. • Szivárványos pisztráng: A pisztráng jelentősége főleg abban rejlik, hogy csökkenti a rossz koleszterin szintjét, és védi a szervezetet a keringési problémáktól, például a trombózistól. • Lepényhal: A B12-, a B6-vitamin, a folsav és a magnézium gazdag forrása, aminek köszönhetően javítja a vérkeringést, az oxigén és a tápanyagok szállítását Véd a petefészekráktól és az emésztőrendszer daganatos betegségeitől, elősegíti az agy normális működését. • Makréla: Egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a cukorbetegség kezelésében - normális szinten tartja a cukorszintet. Magas káliumtartalma stabilizálja a vérnyomást és csökkenti a szövődmények kialakulását. • Fekete tőkehal: Ez a halfajta magas DHA-sav-tartalmának köszönheti jelentőségét. Ez a sav fontos az agy és a szem fejlődése szempontjából. Segít a reumás ízületi kopás kezelésében, mert csökkenti a gyulladást.
