Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-17 / 288. szám
www.ujszo.com | 2018. december 17. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Nyúlik, mint a brexit Az elmúlt hét újabb fordulatokat hozott a brexit sagában RÁCZ ORSOLYA M iután az EU-s vezetők megszavazták a kilépési egyezményt, mely több mint másfél év tárgyalásainak eredménye, a brit parlamenten volt a sor, hogy december 11-én elfogadja a dokumentumot. Azonban miután Theresa May miniszterelnök számára egyértelművé vált, hogy a többség nemmel szavazna, elhalasztotta a voksolást, és december 13-án újabb kérésekkel fordult az unióhoz. May ugyan egy bizalmatlansági szavazást már átvészelt, de pozíciója még mindig gyenge a hazai politikai porondon. Párton belül és az ellenzék köreiben is sok bírálattal kellett szembenéznie az elmúlt hetekben. A fő probléma még mindig az észak-ír kérdés, és főként a backstop, azaz egy biztonsági háló, amely egy mélyebb vámuniót jelentene az EU és Nagy-Britannia között egy, az írszigeten keletkező határ elkerülése érdekében. Ez abban az esetben lép érvénybe, ha 2020 decemberéig nem születik a két fél között kereskedelmi megállapodás. Ezt az euroszkeptikusok természetesen ellenzik, így May azzal a céllal indult a brüsszeli EU-csúcsra, hogy először is megerősítést kapjon arról, hogy a backstop aktiválására nem kerül sor, másodszor, ha mégis, akkor is csak átmeneti időre. Ezelőtt még felkeresett több uniós tagországot, köztük Németországot és Hollandiát, hogy támogatást kéijen. Valójában a szokásos EU-csúcs utáni összefoglaló dokumentumban belefoglaltatott, hogy a backstop nem hosszútávú megoldás, és az is: az EU mindent megtesz, hogy 2020 végére egyezmény szülessen és a backstopot ne kelljen aktiválni. Ez pozitív gesztus, bár a brit fél számára láthatóan nem elégséges ez a biztosíték. Annak ellenére sem, hogy az EU eddig is keményen dolgozott azon, hogy a kilépési folyamat megfelelően haladjon és a kilépési egyezmény időben megszülessen. Az uniós vezetők mindvégig nyitottak és türelmesek voltak a britekkel. Bár nem újdonság, de fontos megjegyezni, hogy az összefoglaló dokumentum első pontja az, hogy az EU-s vezetők kiállnak a kilépési egyezmény mellett, és a tárgyalások újrakezdésére nincs lehetőség. Emellett több uniós vezető a csúcs után újra megjegyezte, hogy az EU nem haj landó változtatni a kilépési egyezmény szövegén, hiszen azt már mindkét fél beleegyezésével lezárták. Ezt egyre unalmasabb lehet azoknak hallani, akik követik a brexittel kapcsolatos fejleményeket, hiszen az EU-s vezetők folyamatosan ezt ismételgetik. Ennek ellenére May ismét megpróbált változtatást kicsikarni, és ismét falakba ütközött. így csak egy nem jogerős szóbeli ígérettel tér vissza Londonba, amit a kilépési egyezménybe nem, csupán az EU-csúcsot összefoglaló jegyzetekbe foglaltak bele. így eredeti célja, hogy jogi erejű magyarázatot és megerősítést kapjon a backstop esetleges alkalmazásáról, nem teljesült. A kilépési egyezmény szövegében változtatás nem történt, így hivatalos szinten nem sok minden változott. A következő állomás a jelenlegi állás szerint a január 21 -ig elhalasztott brit parlamenti szavazás. Bár May előjött azzal, hogy még decemberben szavazásra bocsátja a kilépési egyezményt, ha az EU nem változtat álláspontján, ez számára túl kockázatos lenne. Egyelőre még az is kérdéses, hogy mi segíthetné abban, hogy januárban May elfogadtassa parlamentjével a kilépési egyezményt - saját eszközei ugyanis nincsenek, az EU engedményeire van utalva. Bár Brüsszelnek sem áll érdekében, hogy ez a kilépési egyezmény megbukjon, innentől kezdve a dokumentum elfogadtatása brit belpolitikai döntés, melybe az EU-nak nincs beleszólása. Tehát kíváncsian várjuk, mivel rukkol elő Theresa May, hogy az EU-val nagy nehezen kialkudott egyezményt elfogadtassa Londonban. Ha ez nem sikerül, egyre valószínűbbé válik a sokak által rettegett megegyezés nélküli,.kemény” brexit. Mindegy mikor születik meg, szinte biztos torzszülött lesz (TASR/AP-felvétel) Újra lesújt a jobbos átok? KOLLAI ISTVÁN felvett hitelben mért magyar államadósság szintje lassú tempóban csökken, a magyar állam hitelessége mégis nagyon labilissá vált. Az állam által felvett hitelek összege jól tükrözi egy ország magatartását. Vannak vidékek, ahol a kormányok hosszú éveken keresztül növelik az állam adósságállományát, a lakosság pedig szavazatokkal támogatja ezt. A felvett hitelekből igy szociális programokat finanszíroznak a kormányok, a tömegek örülnek, a hitelezők pedig állják a cechet - egészen addig, amíg kételkedni nem kezdenek az állam hitelességében. Vajon vissza tudja az adott ország fizetni a maga előtt görgetett óriási adóssághegyet? - teszik fel maguknak a kérdést a hitelt nyújtók, és amikor az eladósodott ország kormánya újabb hitelért folyamodik, egyszer csak már nem adnak neki több pénzt. Sőt, kérik vissza a korábbi hiteleket, kamatostul. Ekkor jön a pénzügyi pánik, adósságválság, összeomlás, tüntetések, az álmodozás után eljön az ébredés fájdalmas pillanata. A kormányok, amelyek felelőtlen ütemben veszik fel a hiteleket, általában tisztában vannak azzal, hogy tovább nyújtóznak a takarónál. Mégis ennek ellenkezőjét mondják a tömegeknek és a hitelezőknek, és talán önmagukat is becsapják a hamis illúziókkal. Felelőtlenül játszanak az ország hitelességével - a közgazdaságtan ezt nevezi baloldali populizmusnak. Ezzel ellentétben a jobboldali populizmus - miközben sokszor egészen jól kordában tartja az államháztartás egyensúlyát - a szavazatok tömegét egy másik illúzióval szerzi meg: ellenségképek kreálásával, akik ellen a kormány és a nép összefogásának programját hirdetik meg. Jólét és gazdagodás helyett ez a fajta populizmus inkább biztonságot ígér a népnek. Ez a fajta politika egy ideig sokkal olcsóbbnak tűnik a baloldali populizmusnál, pedig hosszú távon ennek is nagy ára van: a nemzetközi konfliktusoknak egyre nagyobb hullámait kell kelteni, hogy a veszélyérzet és a harci helyzet illúzióját fenn lehessen tartani. Az ilyen politika előbb sikeresen stabilizálja az ország pénzügyeit, majd az országot felesleges konfliktusba sodoija. A magyarországi jobboldal kulturális kódjaiban ez a viselkedés, úgy tűnik, nagyon mélyen benne van. A mai Magyarország sodródása sokban emlékeztet, sajnos, a dualista nemzetépítő politikára és a Bethlen-Teleki-féle korszakra. Azért sajnos, mert minden aktuális eredményei ellenére mindkét kurzus megállíthatatlanul sodródott a totális konfliktusok felé. Amikor a feltüzelt hangulatnak az elit egy-egy tagja próbált ellenállni - mint Tisza István vagy Teleki Pál a világháborúk előestéjén -, igazából egy olyan mozdonyt próbáltak feltartóztatni a saját testükkel, amelyet saját maguk tüzeltek fel. A külföld elleni, „idegenek” elleni hangulatépítés brutális tehetetlenségi erővel sodorta az országot a külföld előtti teljes hitelvesztés, erkölcsi és politikai összeomlás felé. Ami aztán minden eredményt megkérdőjelezett, zárójelbe tett. Ezekről a jobboldali reflexekről írt lesújtó kritikát Márai Sándor-késő bánat volt ez a háború utáni füstölgő romok között. Minden belső feltétel adott hozzá, hogy a magyar jobboldalnak ez az átka újra lesújtson. A totálisan központosított migránsellenes média és az eurokonform politikai irányzat teljes háttérbe szorítása mellett mindenre egyetlen, reflexszerű válasz buggyan fel a mélyből: a külföldiek (brüsszeliták, migránsok, sorosok) gonoszsága. Bármilyen gőgösen és cinikusan nyugtázzák a kormánypárti, „új-jobboldali” elemzők Magyarországon, hogy a Soros-Brüsszel-Migráns-tengellyel való riogatás milyen (ijesztően) jól működik, igazából nem történik más, mint a baloldali populizmus esetén: az ország hitelességével szórakoznak. FIGYELŐ Salvlni mondjon lo! Több ezer ember tüntetett szombaton Rómában a menekültek jogaiért és tiltakozva a kormány migránsellenes politikája ellen. A demonstrációt az USB szakszervezet és a Potere el popolo (Hatalmat a népnek) nevű szélsőbaloldali partszovetseg szervezte. A tiltakozók közül egyesek olyan sárga mellényt viseltek, mint a hetek óta tüntető párizsiak, és voltak köztük szép számban menekültek is, akik a rasszizmus megfékezését és Matteo Salvini belügyminiszter távozását köve-Velencei Bizottság: hatályon kívül kell helyezni a „Stop Sorost” Hatályon kívül kell helyezni a civil szervezeteket sújtó, magyar migrációs különadó szabályozását, hivatalos nevón a „Stop Soros" törványcsomagot, mert az sórti a szólásszabadságot ás az egyesülósi szabadságot - állítja az EBESZ ás a Velencei Bizottság. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) és az Európa Tanács jogi testületé, a Velencei Bizottság szakértői az állásfoglalásukról nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozat szerint elismerték: az államok adókat vethetnek ki bevételeik növelése céljából, valamint adók vethetők ki olyan tevékenységek visszaszorítására és büntetésére, amelyek - noha jogszerűek - nem tekinthetők közérdeknek. A szakértők hangsúlyozták azonban, hogy az adóztatást nem szabad az - Emberi Jogok Európai Egyezményében és más nemzetközi jogi normák által szavatolt - egyesülési és véleménynyilvánítási szabadság gyakorlásától való elriasztásra használni. A szakértők hangsúlyozták, komoly kétségeik vannak a törvény 253. szakaszában foglalt célkitűzések legitimitásával kapcsolatban. Az adó nem csupán kormányzati tevékenységet finanszíroz, hanem „elriaszt” a migrációval összefüggő legitim egyesületi tevékenység végzésétől. Az olyan nyilvánvalóan semleges eszköznek, mint egy új adó felhasználása egyéneknek vagy szervezeteknek az általuk képviselt nézetek miatti megbüntetésére a szakértők szerint ellentétes a hatóságok által nem kedvelt csoportok szólás- és egyesülési szabadságával. A különadó korlátozza a civil szervezetek (NGO) abbéli szabadságát, hogy meghatározzák céljaikat és tevékenységüket, illetve korlátozza abbéli képességüket, hogy közérdeklődésre számot tartó ügyeket karoljanak fel. A szakértők hangsúlyos problémának minősítették a törvényben szereplő jelentéstételi kötelezettséget a külföldi támogatásokról, és ennek összekapcsolását a büntetőtörvénykönyv vonatkozó cikkével, amely bevezeti az illegális bevándorlás elősegítésének büntetőjogi fogalmát is. Ezenkívül a jelentéstételi kötelezettségek - beleértve az adományozó szervezet nevét, vagy személyazonosságát, - olyan „túlzott állami ellenőrzési” környezetet teremthetnek, amely nem segíti az egyesülési szabadság fenntartását - hangsúlyozzák. Úgy vélik Az adó kivetése „indokolatlanul zavaró” hatással lesz az alapvető emberi jogok gyakorlására, és az ezeket védelmező egyénekre és szervezetekre. Az állásfoglalásának teljes szövegét ma teszik közzé a Velencei Bizottság honlapján. (MTI)
