Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-15 / 287. szám
6 I KÜLFÖLD 2018. december 15.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Koszovó döntött a hadseregéről Belgrád/Pristina. Elfogadta a koszovói parlament azokat a törvénymódosításokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a biztonsági erőket hadsereggé alakítsák. A javaslatokat a 120 tagú parlament összes jelen lévő képviselője támogatta, a szerb kisebbség képviselői bojkottálták a voksolást. Élesen bírálta Szerbia vezetése a koszovói döntést. Ana Bmabics miniszterelnök szerint a koszovói hadsereg megalakítása szembemegy a béke megőrzéséért tett lépésekkel. Jens Stoltenberg NATO- fötitkár sajnálatát fejezte ki Pristina döntése miatt. Stoltenberg kijelentette, minden félnek biztosítania kell, hogy a döntés ne növelje tovább a térségben fennálló feszültségeket. (MTI) Keresi incidens és a csúcstalálkozó Moszkva. Nem szolgáltathat alapot a keresi incidens során foglyul ejtett ukránok elleni eljárás megsértéséhez az a washingtoni bejelentés, hogy a vádlottak szabadon bocsátásáig nem lesz orosz-amerikai csúcs — jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Peszkov John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak arra a nyilatkozatára reagált, amely szerint Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök személyes találkozója mindaddig nem jöhet létre, amíg Oroszország vissza nem szolgáltatja Ukrajnának a november végén a Kercsi-szoros közelében történt incidens során lefoglalt 3 hadihajót és bocsássa szabadon az elfogott 24 ukrán tengerészt és kémelhárítót. (MTI) Nem bír felállni a svéd kormány Stockholm. Nem szavazott bizalmat a svéd parlament Stefan LöfVen ügyvivő szociáldemokrata miniszterelnök a Zöld Párttal tervezett kisebbségi kormánykoalíciójának, s egyre valószínűbb, új választásokat kell kiírni a szeptember 9-i voksolás óta patthelyzetben rekedt országban. A 349 fos törvényhozásban 200- an szavaztak Löfven kormánya ellen, és csak 116-an támogatták. A svéd parlamentben Löfven már szeptemberben is elveszítette a személyéről tartott kötelező bizalmi szavazást, ezt követően pedig több kormányalakítási próbálkozás is zátonyra futott az utóbbi hónapokban. (MTI) Hackerek buktak le Ukrajnában Kijov. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) leleplezett egy kereskedelmi hálózatot, amelynek munkatársai több mint száz, Lviv megyében működő állami, ill. katonai intézménynél, vállalatnál és szervezetnél szereztek meg törvénytelen úton bizalmas információkat, amelyeket lehet, hogy az orosz titkosszolgálatoknak adtak át - közölte az SZBU. (MTI) May kis engedményt kapott Az európai uniós huszonhetek szerint nem tárgyalható újra a brit kiválási megállapodás Theresa May kormányfő a végsőkig harcol az olajozott brexit érdekében (TASR/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Üdvözlendő az Európai Unióban maradó államok nyilatkozata, miszerint az (r-északír tartalékmegoldás használatára csak legvégső esetben kerülhet sor, azonban ez még nem lesz elég a brexitről szóló megállapodás londoni jóváhagyásához - mondta Theresa May brit kormányfő a brüsszeli EU-csúcson. A brit miniszterelnök hangsúlyozta: a csütörtökön elfogadott az eddigi legvilágosabb nyilatkozat a 27-ek részéről, amelyben leszögezték, hogy szándékukban áll gyorsan kidolgozni egy újabb egyezményt az átmeneti időszakban, hogy egyáltalán ne legyen majd szükség az ír-északír kemény határok visszaállításának megakadályozását célzó pótmegoldás aktiválására. Kijelentette ugyanakkor, hogy a brit parlament ennél is szilárdabb biztosítékokat vár az EU- tól, ő maga pedig folytatja a munkát a következő napokban is ennek érdekében, ugyanis ha formális tárgyalások nem is, de további egyeztetések, tisztázások még lehetségesek. „Kristálytiszta voltam a tartalékmegoldással kapcsolatos garanciákat illetően. Mindkét félnek érdeke a megállapodás, míg a rendezetlen brexit senkinek nem jó” - fogalmazott. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök kijelentette, az ír határral kapcsolatos tartalékmegoldás nem állandósulhat, ideiglenesnek kell lennie. Kemény brexit is lehet Közös nyilatkozatukban a bennmaradó tagállamok megerősítették, nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő szerződés. Azonban leszögezték, hogy a brit belpolitikai konfliktus alapját jelentő ír tartalékmegoldás mindössze biztosítékként szolgál, esetleges aktiválása esetén is csak addig lenne hatályban, amíg szigorúan szükséges. Az EU-nak eltökélt szándéka, hogy mihamarabb tető alá hozzák az egyezséget a jövőbeli viszonyról a tervek szerint 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakban, és így egyáltalán ne is legyen szükség erre a megoldásra. Megerősítették, hogy a cél a lehető legszorosabb partnerségi kapcsolat megőrzése az unió és az Egyesült Királyság között. A bennmaradó tagországok a felkészülés fokozására szólítottak fel a rendezetlen kilépés, az úgynevezett ,kemény brexit” esetére. Ugyanis számolni kell minden forgatókönyvvel -jelentette ki Jean-Claude Juncker, a brüsszeli testület elnöke. Az Európai Unió az Egyesült Királyság uniós tagságának rendezett megszüntetésén dolgozik, de fel kell készülni a megállapodás elmaradására is- mondta Angela Merkel német kancellár. Az EU-csúcson Peter Pellegrini szlovák kormányfő bejelentette, Pozsony is számol a ,kemény brexittel” ezért a külügyminisztérium és a gazdasági tárca szakértői az ezzel kapcsolatos forgatókönyveken dolgoznak. Az ülést lezáró sajtótájékoztatón Juncker arról számolt be, hogy december 19-én közzétesznek egy dokumentumot a felkészülés szempontjából hasznos információkkal. Újabb csúcs is lehet Újabb rendkívüli brexitügyi európai uniós találkozót hívhatnak majd össze januárban több tagállami vezető szerint. Többek között Sebastian Kiűz osztrák kancellár és Andrej Plenkovic horvát kormányfő is lehetségesnek nevezte, hogy szükség esetén ismét összeülnek januárban. Plenkovic elmondta, nem állapodtak meg semmi ilyesmiről, de ha a brit kormány teljesen világossá teszi, hogy milyen segítségre lenne szüksége a brexitről szóló megállapodás londoni ratifikációjához, akkor összehívhatnak egy újabb találkozót. Agyonlőtték a Strasbourgban vérengző terroristát Csütörtök este agyonlőtték Strasbourg Neudorf negyedében a kedden a strasbourgi karácsonyi vésár közelében lövöldöző Chérif Chekattot. Az Iszlám Állam dzsihádista csoport közölte, Chekatt a szervezet „katonája" volt. Strasbourg/Párizs. A 29 éves férfit a Lazeret utca 74. szám alatti házban ölték meg, ahová a rendőrség nagy erőkkel vonult fel. „A férfi rálőtt közbiztonsági rendőrök egy csoportjára, akik viszonozták a tüzet” - közölte egy rendőrségi illetékes. A tudósítók a helyszín közelében három vagy négy lövést hallottak, miután a francia rendőrség - a RAID és a BRI elit egységek tagjainak részvételével - csütörtök este nagyszabású műveletbe kezdett a strasbourgi belvárostól délre fekvő városrészben, ahová a 4 ember életét kioltó (tegnap újabb sebesült halt meg) és másik 13 embert megsebesítő merénylő a támadás után taxival távozott, és ahol a rendőrök a nyomát vesztették. A kedd esti merénylet óta a rendvédelmi szervek több mint 700 tagja kutatott az elkövető után, és több rendőrségi műveletet tartottak Neudorfban. A 29 éves Chérif Chekatt, a merénylet fő gyanúsítottja szerepelt a hatóságok által a potenciálisan biztonsági veszélyt jelentő személyekről vezetett listán. A férfi ellen számos alkalommal indult eljárás köztörvényes bűncselekmények miatt, a hatóságok szerint a börtönben radikalizálódott. A párizsi ügyészi hivatal szerint a férfi szüleit és két fivérét előzetes letartóztatásban tartják. Két nővérét Párizsban szintén kihallgatták és a házukat átkutatták. Az Iszlám Állam szócsöve, az Aamák hírügynökség Chekatt lelövését követően azt közölte, a férfi a terrorszervezet „katonája volt”, és a „műveletet” a terrorszervezetnek arra a felhívására válaszul hajtotta végre, amely az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban harcoló országok polgárai elleni támogatására biztatja a dzsihádisták híveit. További két embert vett őrizetbe a rendőrség a strasbourgi merénylettel kapcsolatban. Ezzel hétre emelkedett azok száma, akiket kihallgatnak a merénylettel kapcsolatban. Christophe Castaner belügyminiszter bejelentette, ismét megnyitják a keddi merényletet követően bezárt strasbourgi karácsonyi vásárt. (MTI) Az Egyesült Államok által támogatott szíriai felkelők kiűzték az Iszlám Állam dzsihádista szervezet fegyvereseit az utolsó nagyobb szíriai városból is, az ország keleti részén lévő Hadzsinból. Szíriában már csak egyetlen kis terület van - az Eufrátesz és az iraki határ között amelyet az Iszlám Állam a kezében tart - közölte az amerikai támogatású Szíriai Demokratikus Erők (SDF) parancsnoka. Legalább ötezer dzsihádista az utolsó csepp véréig hajlandó harcolni. Ebben a számban benne vannak az Iszlám Állam külföldi harcosai és családtagjaik is. Az SDF mintegy 17 ezer emberrel tegnap kiűzte őket Hadzsinból, így márcsakkétfaluttartanaka kezükben. (tasr/ap) Török támadás várható Ankara. A török haderő belép az észak-szíriai Manbídzs körzetbe, ha az Egyesült Államok nem távolítja el onnan a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milíciát - szögezte le Recep Tayyip Erdogan török elnök két nappal azután, hogy hadműveletet jelentett be az Eufrátesz folyó keleti partjára is. Erdogan a Dolmabahce-palotában az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) igazságügyi konferenciáján felszólalva elmondta: Washington megígérte, hogy átküldi az YPG-t az Eufrátesztől nyugatra fekvő Manbídzsból a folyótól keletre eső területekre. Manbídzsot arabok lakják, mégis teljesen átadták ennek a szervezetnek - nehezményezte Erdogan. Ankara az északiraki központú, de Délkelet-Törökországban fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja a szíriai YPG-t, miközben az USA az Iszlám Állam terrorszervezet maradék állásainak felszámolására hivatkozva fegyverekkel látja el és kiképzi a szíriai kurd milíciát. Bár Törökország már korábban is többször kilátásba helyezte, hogy fellép az YPG ellen Manbídzsban, Washington és Ankara június elején közös ütemtervet hagyott jóvá, amelynek értelmében az YPG ki fog vonulni a térségből. Ennek ellenére az YPG azóta sem távozott Manbídzsból. Erdogan bejelentette, a török haderő néhány napon belül hadműveletet indít az Eufrátesztől keletre, amelyet Manbídzshoz hasonlóan szintén az YPG tart ellenőrzése alatt. Ezzel párhuzamosan a török légierő csütörtök este megsemmisítő csapást mért a Kurdisztáni Munkáspárt 30 hadállására az észak-iraki Szindzsár-hegységben, valamint a török-iraki határtól 180 km-re levő Karadzsak-hegységben. (MTI)
