Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-15 / 287. szám
terelnöksége idején, s amit a nemzetgyűlés is elfogadott. Ez lesz az az alap, melyet nem ingathat meg többé az osztályellenség aknamunkája. Ez lesz az a szegletkő, melyen fel lehet építeni országunkban a szocializmus fellegvárát. Nagy feladat vár tehát Csehszlovákia dolgozóira. Ki kell mélyíteni és szélesíteni a szocialista versenyt üzem és üzem, munkás és munkás között. Az ipari munkást fűtse az a tudat, hogy sokmillió embernek, munkásnak, parasztnak, kisiparosnak és hivatalnoknak cipőre, ruhára, fehérneműre van szüksége, s hogy minél több lesz a közszükségleti cikk, annál elégedettebb lesz a nép, annál eüenállóbb lesz az osztályellenség bűnös praktikáival szemben. A falu dolgozó parasztsága sem maradhat ki a nemes versenyből. Hiszen az élelmiszerkérdés ma a legégetőbb probléma. A magyar dolgozó paraszt pontos és lelkiismeretes, beszállította a rá kivetett gabona- és élelmiszer-mennyiséget. Meg is tetézte becsülettel. De ott van a falusi uzsorás, a feketéző, a fekete lelkiismeretű. A becsületes gazdatársadalom szégyene. Ezen a javíthatatlan emberfajtán csak a legszigorúbb törvényparagrafus segít. A falu öntudatos dolgozói mindent elkövetnek, hogy földjük termelését fokozzák, hogy évről évre jobb terméssel járuljanak hozzá a szocializmus építéséhez. Magyar dolgozók, a munka jegyében köszönt be hozzátok az Új Szó. Fogadjátok szeretettel! Tájékoztatás az Új Szó első példányáról Barsi Imre 1948. december 15-én a Pravda épületében szerkesztőként állt a rotációs gép mellett, amely az Új Szó első példányait nyomta. A Major István írta Induláskor című vezércikkünk az 1945 utáni jogfosztásra utaló, „a keserűség minden utóíze nélkül örömmel” félmondatát a cenzúra kifogásolta, a gépet leállította, és a nyomást csak aztán engedélyezte,' hogy az idézett szöveget így módosították: „ez egyenjogúság érzetével, őszinte örömmel”. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy a cenzor nem csupán Major István vezércikkét módosította, hanem Siroky kormányelnök-helyettes beszédének írott változatából is kihagyta az alábbi szöveget: „Meg kell állapítanunk, hogy a párt vezető szervei sem maradtak mentesek a kispolgári nacionalizmus befolyásától...” Az Új Szónak a nem cenzúrázott számából Barsi Imre egy példányt megőrzött, és amikor a hatvanas évek derekán megtudta, hogy az Új Szó történetéről írom a doktori disszertációt, és gyűjtöm az Új Szóra vonatkozó adatokat, a féltve őrzött egyedüli példányt nekem ajándékozta. E sajtótörténeti dokumentumot azzal a gondolattal adom közre, hogy hasznos leime, ha az egykori kommunisták szavain a mai vezetők is elgondolkoznának, és nem követnék a rossz gyakorlatot. Balázs Béla sen II évig volt a lap főszerkesztője, szigorúbb vagy megengedőbb a lappal szemben? Szigorúbb. Nem vagyok elfogult, és kintről jobban látok sok mindent, mint bentről. Olvasom a Smet és a Denník N-t is, látom, hogy azok milyen újságok, és milyen az Új Szó. Persze, azt nem tudom, az Új Szóban milyenek a feltételek, nyilván kevés az ember, és gondolom, a fizetés se veri a plafont. De ha szigorúan öszszehasonlítom az említett lapokat, akkor gyakran nem az Új Szó kerül ki győztesen ebből az összehasonlításból. Mindent elolvas az Új Szóból, vagy szelektál? Nem olvasok mindent. A feleségem, a „Pósalaky néni”, ő mindent elolvas, én csak azt mondom: „Ugorgyunk!” Rossz a szemem, úgyhogy csak a címeket tudom elolvasni, meg nagy nehezen egyegy cikket. Melyik volt az Új Szó aranykora? Szerintem a rendszerváltás után volt a legjobb a lap. Ezt az is mutatja, hogy bár akkor hirtelen 1 koronáról 2,80-ra ugrott fel az ára, a példányszám nem csökkent csak annyit, amennyi kötelező előfizető (a párthoz kapcsolódó szervezetek, szövetkezetek) megszűnt. Akkor azt mondták, a negyedik párt az Új Szó, mert volt saját véleményünk. Volt sok viaskodásunk a pártelnökökkel, de akkor volt a legjobb az újság. Örültünk annak, hogy szabadon írhatunk, megéreztük a szabad újságírás fuvallatát, ráadásul visszatértek azok a kollégák, akiket a 70-es években kirúgtak az Új Szóból konszolidálás címén. Ők teljesen új, friss hangot hoztak a lapba. A hatalmat a középnemzedék vette át, akkor kell megfejteni, mit jelent a cím. De hogy jót is mondjak: grafikailag szebb az Új Szó. Nincs betűtenger, vizuálisan sokkal vonzóbb a lap. Annak idején jómagam is sokáig a betűben hittem, de rájöttem, néha bertelenül volt megoldva, de hát a német tulajdonosoktól mit lehet várni... Január 6-án volt az az igazgatótanácsi ülés, ahol kereken megmondták, hogy leváltanak, és felajánlottak egy járási tudósítói helyet. vásárolják meg a legtöbb újságírót, és ami ott van a közmédiumokban, az minden, csak nem független újságírás. Szinte a fél kezemen megszámolhatom az ellenzéki vagy független lapokat. A többi mind ugyanazt fröcsögi reggeltől estig. A Kossuth rádiót nem hallgatom már, a szlovákokat és a cseh közrádiót figyelem. A cseh sajtó példa lehet, mert különbséget tesz értékrend és pártfüggőség között. Attól, hogy egy lap bizonyos értékrendet képvisel, még keményen megkritizálja a hasonló értékrendet képviselő pártokat is. Ezt kellene valahogy nálunk is bevezetni. Ami nálunk van, pártlapok meg egyebek, az a módszer, hogy Magyarországról megvásárolnak weboldalakat - hát ennek semmi köze az újságíráshoz. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ismét úgy lezüllik a helyzet, hogy újra pártlapok lesznek. Pedig ez csak azoknak jó, akik szeretik a saját mániájukat visszaolvasni. Ha valaki az Új Szót kezdi szidni, akkor meg szokta védeni a lapot? Attól függ. Sokszor megvédem a munkatársakat, amikor egy-egy kommentáljuk egy-egy szavába belekötnek. De nagyobb baj az, hogy már ritkábban beszélnek az Új Szóról. A középnemzedék még figyeli, de kevés a 30 éves, aki olvassa a lapot. Azokon a helyeken, ahová járok, már nem olyan vita- és beszédtéma az Új Szó, mint régen, amit kicsit aggasztónak tartok. Visszatérve a főszerkesztőségéhez: volt olyan döntése, amit kimagaslóan jónak tart, vagy olyan ballépése, amit már százszor megbánt azóta? A rendszerváltás után el kellett dönteni, mi legyen az Új Szóval. Szlovák tőke nem volt, de Magyarországról sok érdeklődő FŐSZERKESZTŐK DENES FERENC LÓRINCZ GYULA 1968-1975 KISS JÓZSEF 1986-1990