Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)
2018-12-14 / 286. szám
www.ujszo.com | 2018. december 14. KÖZÉLET 3 A fiatalok elhatárolódnak a politikától A fiatalok bizonyos körülmények között a demokratikus alapjogok egy részét is hajlandóak lennének feladni (Felvétel: Martin Domok/Plus jeden deft) czímergAbor A lengyel, a magyar ós a szlovák fiatalok is elégedetlenek a közélettel, politikai értelemben pedig passzívak. A magasabb jövedelem, vagy a biztonság érdekében hajlandóak lennének lemondani az emberi jogok egy részéről is - derül ki abból a kutatásból, amelyet a három országban a 16-29 éves fiatalok körében végeztek. Krekó Péter, a kutatás magyarországi kivitelezőjének, a Political Capitalnak a vezetője mutatta be a felmérést, amelynek szlovákiai fejezetét az IVÓ társadalomkutató intézet dolgozta ki, lengyel részről pedig a Institute of Public Affairs dolgozott rajta. A passzivitás a jellemző A kutatásból kiderül, hogy a fiatalok mindhárom országban kiábrándultak a politikából. Magyarországon a fiatalok 67%-a, Szlovákiában 63%-a, míg Lengyelországban 56%-a elégedetlen a politikai helyzettel. Az elégedett fiatalok aránya pedig rendre 20%, 32%, 41 %. A kutatás szerint a fiatalok politikailag viszonylag passzívak. Szlovákiában például a választási hajlandóság körükben 80-82 százalék körül van, de 51 százalék sem most, sem a jövőben nem venne részt egy tüntetésen, politikai pártba pedig 71 százalék egészen biztosan nem lépne be. Ezek a mutatók Magyarországon is hasonló tendenciát mutatnak, ott például 91 százalék válaszolta, hogy egészen biztosan nem lépne be egy pártba sem, és csak 5 százalékuk volt már életében tüntetésen. Politika = Pártpolitika A kutatók szerint a politikától való tartózkodás oka az, hogy azt a pártpolitikával azonosítják. A pártokról pedig különösen rossz a korosztály véleménye, és nem csak azért, mert korruptaknak és hazudozóknak tartják őket. „Nem vagyunk fontosak a számukra, nem foglalkoznak a mi gondjainkkal” - magyarázták ellenérzéseiket a válaszadók. Krekó Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte, például Magyarország korfáját ismerve semmi csodálkozni való nincs azon, hogy a szavazatmaximalizálás érdekében a pártok elsősorban a nagyobb létszámú (idősebb) korcsoportokat célozzák meg üzeneteikkel. Ennek azonban egyenes következménye, hogy a kisebb lélekszámú fiatalság mellőzve érzi magát és hátat fordít a politikának. Demokrácia vs. pénz A kutatásból kiderül, hogy a fiatalok bizonyos körülmények között hajlandóak a demokratikus alapjogok egy részét feladni. Jövedelmi előrelépés érdekében például a magyar fiatalok 58%-a, a szlovákok 50%-a, a lengyelek 40%-a adna fel valamennyit a demokratikus értékekből. A politikai kommunikáció kereszttüzében álló témák, mint például a bevándorlás, nagyobb elutasítottsággal bírnak a fiatalok körében. A három ország fiataljai 70-84% százalékban nem értenek egyet azzal az állítással, hogy a bevándorlás lehet jó hatással az adott ország társadalmára. A nők jogairól A felmérés szerint a liberális értékek a három vizsgált országban továbbra is fontosnak. Két, ebben a témakörben vizsgált tényező esetében azonban Szlovákia jelentősen eltér Lengyelországtól és Magyarországtól. Nálunk a fiatalok 30 százaléka válaszolta, rosszabb irányba változtatta a társadalmat az, hogy a nők dönthetnek arról, akamak-e (és mikor) gyereket. Ez a szám még Lengyelországban is csak 3 százalék. Ugyancsak Szlovákiában van a legtöbb olyan fiatal, 40 százalék, aki elutasítja az egyneműek kapcsolatát. A felmérés érdekes eredménye, hogy a három országban az oroszokról alkotott kép vegyes, de egyértelműen Magyarországon a legpozitívabb. Az orosz dezinformáció kapcsán nagy a bizonytalanság, a fiatalok 7-30%-a egyáltalán nem is tud róla. Országidentitás A kutatásban azt is vizsgálták, hogy mi határozza meg a korosztály identitását. A megkérdezettek többek közt Európát, az országukat, a helyi közösségüket, vagy az általuk választott politikai pártot is megjelölhették a válaszok között. Szlovákiában és Lengyelországban erre a kérdésre közel a megkérdezettek fele az országát jelölte meg válaszként, míg Magyarországon csak 17 százalék érzi fő identitásképző erőnek az országhoz tartozását. Hogyan vélekednek a fiatalok a közéleti kérdésekről? Elégedett*e ön az országának az aktuális politikai helyzetével? Magyarország Lengyelország Szlovákia Egyáltalán Inkább Inkább Nagyon Nem tudja, nem elágedetlen elégedett elégedett nem elégedett válaszolt Milyen irányba befolyásolja a társadalmat, ha a nők dönthetnek arról, akarnak-e (és mikor) gyereket? Rossz irányba Sem rossz, Jó irányba Nem tudja, sem jó irányba nem válaszolt Milyen irányba befolyásolja a társadalmat az azonos neműek kapcsolatának nagyobb elfogadottsága? Rossz irányba Sem rossz, Jó irányba Nem tudja, sem jó irányba nem válaszolt Ismételten megszavazták a Kiska által vétózott törvényeket ÖSSZEFOGLALÓ A parlamenti képviselők csütörtökön megtörték Andrej Kiska államfő vétóját, és eredeti formájában fogadták el újra az üzletláncokra vonatkozó különadóról szóló jogszabályt. Pozsony. Az elfogadott jogszabály értelmében az üzletláncok jövő évtől különleges, a nettó árbevételük 2,5%-ának megfelelő összegű illetéket kötelesek fizetni az államnak. A 135 jelen lévő képviselőből 78 szavazott a törvényjavaslat mellett, 43 ellene, 14 képviselő pedig tartózkodott. A jogszabályt először 74 szavazattal fogadta el a parlament december 6-án. Andrej Kiska államfő szerint a jogszabályok egyike sem tartalmazott rendszerszintű megoldásokat (TASR-felvétel) Andrej Kiska államfő megvétózta a törvényt, és visszautalta a parlamentnek újratárgyalásra. Az elnök azt kifogásolta, hogy a illeték bevezetése nem kínál rendszerszintű megoldást, és diszkriminál bizonyos üzletláncokat. Az elnöki vétó megtöréséhez legalább 76 szavazatra volt szükség. A törvényjavaslatot az SNS képviselői készítették elő. Az igazságosabb elosztás érdekében szerintük új, a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart támogató mechanizmusok kialakítására van szükség, ezen belül elsősorban a mezőgazdasági termények áruforgalmával kapcsolatos elemzésekre, felmérésekre, kiállításokra és bemutatókra. Mindezt a különadóból befolyó összegéből finanszíroznák. A illeték fizetése alól felmentették a kis- és közepes vállalkozásokat, a kereskedelmi szövetségeket és azokat az üzleteket, amelyek a törvény által meghatározott úgynevezett legkevésbé fejlett járásokban találhatók. A parlament tegnap az államfő által ugyancsak megvétózott, rendőrségről szóló törvényt is megszavazta. így 2019 februárjától új szabályok alapján fogják megválasztani a rendőrfőkapitányt. A rendőrfőkapitányt továbbra is a mindenkori belügyminiszter nevezi ki. Újdonság, hogy a jelölteket kétfordulós versenypályázat során fogják kiválasztani. Előbb egy héttagú bizottság bírálja el a jelölteket, mely a belügyminiszter két jelöltjéből, a főügyészből, a rendőrfőkapitányból, a belső ellenőrzés vezetőjéből, a rendőrszakszervezet és a rendőr-akadémia képviselőjéből áll fel. A jelölteknek át kell esniük a parlament védelmi bizottságának nyilvános meghallgatásán, mely egyszerű többséggel javaslatot tehet a főrendőrre. Leváltani azonban már csak háromötödös többséggel lehet, menesztéséről a belügyminiszter javaslatára a védelmi bizottságnak kell döntenie.. A testület élére csak olyan jelöltek pályázhatnak, akik legkevesebb 10 éve a testületben szolgálnak. A rendőrfőkapitány négy évre kap mandátumot, és újabb, tehát összesen két cikluson keresztül irányíthatja a rendőri testületet. Denisa Saková (Smer) belügyminiszter szerint az új rendőrfőkapitány megválasztására jövő nyáron kerülhet sor. Mivel a jogszabály februárban lép hatályba, s a pályázati kiírással kapcsolatban különböző határidőket is be kell tartani. (TASR, ie, dp) Az évforduló alkalmából EVE EGYÜTT ÚJ szó Ma HU DÁK OTTÓNAK (Mecenzéf) kedvezett a szerencse Gratulálunk! A nyereményét postán küldjük el! Az ajándék értéke 25 C. ► MOLGROUP SLOVAKIA ^december 15-éig 70 hűséges előfizetőnk közül minden nap egyet megajándékozunk egy üzemanyagkártyával. EVE EGYütt 00000N * 1/0G/£»S|
