Új Szó, 2018. december (71. évfolyam, 275-297. szám)

2018-12-13 / 285. szám

6 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2018. december 13. I www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elfogadták az unió költségvetését Strasbourg. Hivatalosan is jóvá­hagyta az Európai Unió következő évi költségvetését a két társjogal­kotó szerv, az Európai Parlament (EP) és a tagállamok kormányait tömörítő tanács. Az elfogadott egyezség értelmében az EU 2019- ben 165,8 milliárd euró erejéig vállalhat pénzügyi kötelezettsé­geket, és 148,2 milliárd euró lehet a tárgyévi tényleges kifizetések összege. Előbbi összeg 3,2%-kal, utóbbi 2,4%-kal magasabb az idei számoknál. Mind a bőkezűbb ki­adási keretet indítványozó parla­ment, mind pedig a hangsúlyt a takarékosságra helyező tanács nagyjából ugyanannyit engedett. „Ez győzelem Európa számára” - mondta Jean Arthuis, az EP költ­ségvetési bizottságának elnöke. Hartwig Löger, az EU soros el­nökségét betöltő Ausztria pénz­ügyminisztere üdvözölte a meg­szavazott büdzsét, hangsúlyozva, az segíti a migráció hatékony ke­zelését, támogatja a kutatókat és a fiatalokat és erősíti a gazdasági növekedést Európa-szerte. (MTI) Minden 2. új dolgozó külföldi lehet Pozsony. Jövő év első felében döntően a nagyobb cégek tervez­nek erőteljes munkaerő-felvételt. Mivel igényeiket záros határidőn belül ki kell elégíteni, ezért nem kizárt, hogy 2019-ben minden második új állást külföldiekkel töltenek fel Szlovákiában - közöl­te Jaroslava Rezlerová, a Manpo­wer munkaerőpiaci társaság veze­tő képviselője, főleg, hogy erőtel­jesen lerövidül az unión kívülről érkező jelentkezők felvételének adminisztrációs ideje. Napjaink­ban egyébként minden harmadik új pozíciót külföldiekkel töltünk fel, mivel a hazai munkanélküli­ségi arány már 5,2 százalékra süllyedt. Bár abszolút számokban kifejezve az állástalanok száma még mindig 150 ezer körüli, mégis 76 ezer betöltetlen munkahelyt tartanak napjainkban nyilván, fő­leg a nyugati országrészben, (só, ú) Kínai kibertámadás a Marriott ellen Washington. Kínai hírszerzési­­adatgyűjtési tevékenység kereté­ben hajtották végre a Marriott szállodalánc elleni kibertámadást, amelynek révén mintegy 500 mil­lió vendég adataihoz fértek hozzá - írta a The New York Times. A gyanúsítottak a kínai állambizton­sági minisztériumnak, az állam ál­tal ellenőrzött polgári hírszerzés­nek dolgoznak. A lap értesülése szerint Donald Trump amerikai el­nök a Kína kereskedelem-, kiber- és gazdaságpolitikáját sújtó intéz­kedéseket tervez bevezetni az el­következendő napokban. Ezek kö­zött szerepelnek a kínai hírszerző szolgálatoknak dolgozó kínai hac­­kerek elleni vádemelések. (MTI) Huawei-igazgató: segített az óvadék Vancouver. A Huawei Kanadában letartóztatott pénzügyi igazgató­jának óvadék ellenében való sza­badlábra helyezéséről döntött az ügyben illetékes vancouveri bíró­ság. A 46 éves Meng Van-csou 10 millió kanadai dollár pénzügyi garancia és más feltételek teljesí­tése esetén várhatja szabadlábon védekezve annak az eljárásnak a végét, amelyben az USA számára történő kiadatásáról döntenek. Meng elengedéséhez fűzött felté­telek részét képezi, hpgy nem utazhat el Kanadából, elektronikus megfigyelés alá helyezik, lakását az esti órákban nem hagyhatja el. Washington szerint a Huawei és Meng 2009 és 2014 között a Sky­­com nevű hongkongi fedőcégen keresztül üzletelt Iránnal, s így megsértette a Washington Brüsszel által elrendelt büntetőin­tézkedéseket. Az USA a mene­dzser kiadatását követeli. (MTI) Jövőre túlórázás ájulásig A magyar szakszervezetek a parlament előtt tiltakoztak a törvény ellen (MTi-felv) ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tegnap a fideszes többség 130 igennel meg­szavazta a rabszolgatörvény­ként ismertté vált módosítást a parlamentben, amit az ellenzék a pulpitus elfoglalá­sával akart megakadályozni. De Latorcai János végül a kormánypárti padsorokból vezényelte le a szavazásokat. Kosa Lajos és Szatmáry Kristóf ja­vaslata úgy módosítja a Munka Tör­vénykönyvét, hogy az engedélyezett túlórák számát a mostani évi 250-ről 400 órára emelnék. Mindezt a mun­kaadók kollektív szerződés nélkül, a munkavállalóval kötött megállapo­dás alapján is megtehetnék. Kollek­tív szerződés rendelkezése alapján továbbra is legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, de ezen felül, ha a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodik, naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő, önként vállalt túlmunka elrendelhető - függetlenül a kollektív szerződéstől. Ezt önként vállalt túlmunkának nevezik, és a törvény kritikusai szerint az vele a gond, hogy sok helyen a munkavál­lalók kiszolgáltatottabb helyzetben vannak annál, hogy következmé­nyek nélkül nemet mondhassanak, ha erre akarják őket rávenni. Ráadásul az elszámolásra rendel­kezésére álló időkeretet az eddigi 1 évről 3 évre növelnék, vagyis a munkások később kapnák meg a pénzüket. Ez a gyakorlatban azt je­lenti, hogy amelyik cégnél átmegy, ott a munkáltatónak törvény adta le­hetősége lesz rá, hogy csak 3 év el­teltével számoljon el a dolgozó felé a pluszmunkáért járó fizetséggel. Kosa Lajos, a javaslat egyik beter­jesztője szerint mindez azért nem problémás, mert jelenleg a munka­­vállalók jó alkupozícióban vannak, mint mondta, maga a javaslat is ne­kik kedvezhet a bértárgyalásokon. Orbán Viktor kormányfő is meg­nyilvánult a módosítással kapcso­latban, szerinte a törvény a munká­sok érdekét szolgálja, és ő „figyel a szakszervezetekre, tiszteli őket, de nincs igazuk ebben az ügyben”. Mi­vel a módosítást egyéni képviselői indítványként adták be, nem pedig a kormány nyújtotta be, nem volt tár­sadalmi egyeztetés sem. Ugyan aja­­vaslat benyújtása után tárgyaltak a szakszervezetekkel, javaslataik kö­zül pedig semmit sem fogadtak el. A jóval több túlóra a kormány vá­lasza a súlyos munkaerőhiányra. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy tegnap megjelent interjúban elismerte, hogy a cégek kérték a módosítást. A Poli­cy Agenda felmérése szerint a Mun­ka Törvénykönyvének módosítását a dolgozók 83 százaléka nem támo­gatja. Még a kormánypárti szavazók 63%-a is elutasítja a javaslatban foglaltakat a Republikon Intézet szerint. Ez nem véletlen, ugyanis a 400 óra többletmunka rendkívül magas mutató. Csak egybevetésül: tavaly 10 éves csúcsra, 2007 óta a legmagasabbra emelkedett a német alkalmazottak által ledolgozott túl­órák száma - a német szövetségi munkaügyi hivatal, a Bundesagen­tur fur Arbeit éppen tegnap tette közzé, hogy 2017-ben egy munka­­vállalóra átlagosan 26,7 óra túlmun­kajutott. (444.hu, Index, pnvatbankar) Megszavazták a „rabszolgatörvényt” KÓSAANDRÁS Botrányos ülésen fogadták el a fideszes és KDNP-s képvi­selők a munka törvényköny­vének módosítását, amit a szakszervezetek és az ellenzék „rabszolgatörvény­ként" emleget. A Jobbik Áder János hivatalához vonult, egy időre a Lánchidat is lezárták. Budapest. Az ellenzék nem en­gedte meg, hogy a parlament ülését a pulpitusról vezesse az ülésvezető. A Jobbik egy „2018 A Rabszolgák Eve” feliratú transzparenst tartott fel. Az LMP-sek a terem karzatára men­tek fel és papírlapokat szórtak a fi­­deszesekre. Orbán Viktor mögött feltűnt két testőr is, Szél Bernadett szerint a Terrorelhárítási Központ emberei voltak. A miniszterelnök­höz előbb Tordai Bence, majd Szabó Tímea Párbeszéd-képviselők men­tek oda és próbálták kérdőre vonni. A Fidesz a körülmények ellenére futó­szalagon szavazott meg egy sor tör­vényt, így az új közigazgatási bíró­ságokról szólót is - ezeket az ellen­zék korábban „Fidesz-bíróságok­­nak” nevezte, mert a bírák kineve­zésénél előnyt jelent majd az állam­­igazgatásban szerzett tapasztalat. Szintén eldőlt, hogy az összes ma­gyarországi térfigyelő kamera felvé­telét egyetlen, a Belügyminisztéri­umban kezelt adatbázisba szervezik majd. Végül megszavazták a „rab­szolgatörvényt” is, az ellenzék köz­ben a Himnuszt énekelte. Fontos és jó törvényt alkottunk - nyilatkozta újságíróknak Orbán Viktor a szavazás után. „Mindenkire figyelek, a szakszervezetekre külö­nösen, követem a véleményüket. Szerintem a fölvetett érvek súlya jó­val csekélyebb, mint maga a tör­vényjavaslat súlya, ez jó törvény és jót fog tenni a munkavállalóknak” - jelentette ki Orbán. Bízzuk ezt a tör­ténészekre - felelte a kormányfő arra az újságírói kérdésre, hogy belefért-e az ellenzék parlamenti tiltakozásá­nak formája a demokratikus keretek­be. Arra, hogy egy ellenzéki képvi­selő közelről az arcába sípolt, Orbán azt válaszolta: „a Fideszben ezt úgy hívjuk, hogy nemzetszolgálat”. Ha nem is gyakran, de előfordul­tak már hasonló akciók az elmúlt években, 2013 júniusában a Jobbik teljes frakciójával felvonult a pulpi­tusra a földtörvény szavazásakor és ott egy „A Magyar Föld Átjátszása Idegeneknek: Hazaárulás” feliratú transzparenst feszítettek ki, emiatt a teljes frakciót kizárták a következő ülésről. Egy évvel később az LMP-s Szél Bernadett majdnem egy órán keresztül működtetett egy szirénát, így akadályozva a Fideszt, hogy megszavazza a paksi bővítésről szó­ló törvényt. A szirénázás akkor sem maradt abba, amikor egy kormány­­párti képviselő egy pohár vizet ön­tött a szirénába. FÖ TÉMA; fcjzláczonfy Vá 9(tí\9nunj<i A TARTALOMBÓL • Az ünnepi tennivalók csoportosítása • Fenyőtalpat saját kézzel! • Milyen fenyőfát vegyünk, és milyen díszbe öltöztessük? • Nem csak szeretet, pénz is! • Mi kerüljön az ünnepi asztalra? • Takarítunk, vásárolunk, csomagolunk Keresse a Vasárnap legújabb számát az újságárusoknál!

Next

/
Thumbnails
Contents